Szórakozás

Deepfake-technológia veszélyei

A deepfake-technológia az elmúlt években olyan felismerhetetlenné és kifinomulttá vált, hogy segítségével akár teljes győzelmet is lehet aratni a valóság felett.

A valóságtorzítás napjainkban nem csak az orosz-ukrán háború miatt, hanem a biztonságos internethasználat szempontokból is kiemelkedően fontos. Egy 2019-es kutatás során 19 000 online elérhető deepfake-videót találtak, ez a szám azóta valószínűleg megsokszorozódott.

A technológia már bárki számára elérhető

A deepfake-technológia viszonylag új jelenség, magát a kifejezést 2017-ben egy Reddit-felhasználó találta ki, és a deep learning (mélytanulás) meg a fake (hamisítás, manipuláció) szavakból ered. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia segítségével olyan tartalmakat hoznak létre, amelyekben az eredeti szereplőket egy másik személy képmásával és hangjával helyettesítik. Itt nem egyszerűen egy Snapchat vagy Instagram által használt és felettébb népszerű arccserefunkcióról van szó, ugyanis a deepfake hatékonysága jócskán felülmúlja még a legjobb photoshop-applikációét is. A technológia szinte tökéletesen leképezi az ember arcát és hangját, amit korlátlanul lehet manipulálni, ahogy csak szeretnénk. Guld Ádám szerint néhány év alatt annyit tökéletesedett a deepfake videók dinamikája, vizuális megjelenése és hatásai, hogy az átlagos felhasználó számára szinte lehetetlen megállapítani, hogy ezek a tartalmak a valóságot ábrázolják, vagy egyszerűen digitális hamisítványokról van szó.

Ráadásul míg korábban csak speciális programokkal tudtak ilyen szintű tartalmakat létrehozni, két-három évvel ezelőtt már megjelentek azok az alkalmazások is, amelyek hatására napjainkra tömegek élnek a technológia adta lehetőséggel. A fejlesztők egyre több, mindössze néhány gigabájt tárhelyet igénylő alkalmazást dobtak piacra, ilyenek például a FakeApp, a DeepFaceLab, a FaceSwap, a MyFakeApp vagy a kínai fejlesztésű Zao.

„A deepfake videók döntő többsége teljesen ártalmatlan, szórakoztató, alig néhány másodperces tartalom, készítőit nem a rossz szándék vezérli. Hetente százezrével készülnek ilyen videók, amelyek mechanizmusa a TikTokhoz hasonlít, és egyetlen céljuk van, hogy ismerőseink és követőink szórakozzanak”

– hívta fel a figyelmet a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének docense, aki ugyanakkor azt is elismerte, hogy ezzel a technológiával komoly károkat is lehet okozni. Guld Ádám azt is elmondta, hogy a szórakoztató videók mellett több új műfaj is megjelent, ezek közül a legismertebb az úgynevezett celebrity porn, melyben pornográf tartalmak érhetők el híres emberek arcával. A médiakutató szerint kulturális szempontból elgondolkoztató, hogy a visszaélések több mint 95 százaléka nőkkel kapcsolatos, és elsősorban híres hollywoodi színésznők arcával találkozhatunk pikáns jelenetekben.

Dezinformáció

A dezinformáció, mint olyan, elég régóta a hideg- és forró háborús stratégiák részét képezi, mára pedig, a technológiai fejlettség szintje ezt a módszert is olyan kifinomulttá tette, amellyel gyakorlatilag győzelmet lehet aratni a valóság felett. Ha belegondolunk, hogy hiteles, valós információforrásokat lehet hiteltelenné tenni hatékony dezinformáció segítségével, a deepfake megoldásokkal pedig lehetséges elérni, hogy az információt fogyasztó váljon bizonytalanná. Szerencsére azonban a mesterséges intelligencia nem csak a támadók kezében válik fegyverré, megfelelő kezekben a védekezést éppoly’ hatékonyan segítheti, mint ahogyan rombolja a hitelességet és növeli a bizonytalanságot.

A Microsoft a hónap elején jelentett be széleskörű lépéseket a dezinformáció csökkentéséért, az információfogyasztó közönség tájékoztatásáért, és további partneri kapcsolatokat épít ki a megelőzés és a felhasználói edukáció érdekében. A lépések a Microsoft átfogó, Demokráciavédelmi Programjának (Defending Democracy Program) részeként általánosan veszi fel a harcot a szándékos félretájékoztatással, és az USA-ban idén novemberben aktuális elnökválasztás védelmében is fontos bástyákat jelentenek.

A Microsoft új technológiákkal, és fontos partneri együttműködésekkel kíván küzdeni – nem csak az álhírek ellen, de az újságírói hitelesség megőrzése érdekében is. A bejelentés szerint a mesterséges intelligencia kutatás területén élen járó AI Foundationnel, valamint nemzetközi szinten jegyzett médiaszolgáltatókkal (pl. BBC, CBC, New York Times)

A BBC által bejelentett program – a Trusted News Initiative – keretében az a cél, hogy kivédjék a média hitelességét csorbító sokféle tényezőt. Project Origin néven fut az a kezdeményezés, amelyben MI és deep learning technológia bevonásával a Microsoft Video Authenticator képeket és videókat analizál, és meghatározza, hogy az adott tartalom manipulálva lett-e – majd egy digitális vízjellel látja el, annak megfelelően, hogy megbízható-e.

Ugyan a deepfake-technológia nagyon komoly eszköz a dezinformációs és közvéleménybefolyásolásra alkalmas kiberháborúban, közel sem az egyetlen. A Trusted News Initiative és a Microsoft globális célja az, hogy a legmodernebb technológiát is bevetve harcoljon a hiteles médiumokért, és gátat vessen az álhírek és következményeik terjedésének.

Mit tehetünk ellene?

A deepfake tartalmak rosszindulatú felhasználása miatt még a Magyar Nemzeti Bank is lépni kényszerült. A jegybank megújított pénzmosási rendelete szerint a pénzintézeteknek egy megbízhatóbb „élőségvizsgálat” alá kell vetnie ügyfeleit, és az auditált elektronikus hírközlő rendszernek meg kell állapítania, hogy a távoli helyszínen lévő ügyfél valós, élő személy valós időben, személyesen igazolja magát, és az élőkép semmilyen formában nem manipulált. A mondás szerint tűz ellen tűzzel lehet legjobban harcolni, a deepfake technológia ellen így a mesterséges intelligenciát hívták segítségül. Kutatóintézetek, IT-cégek tucatjai dolgoztak azon, hogy olyan szoftvert fejlesszenek ki, amely képes felismerni a manipulált tartalmakat.

A Microsoft Video Authenticator a gyanús felvétel képkockáit egyesével vizsgálja, és minden egyes mozdulathoz olyan plusztartalmat ad hozzá, amely az ellenőrzésre készített mesterséges intelligenciától kikényszeríti a hibát, és ezek alapján pontozza, mennyire lehet valós a felvétel.

Források: www.innoteka.hu, systemfarmer.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:deepfake informatika online technológia

Up Next

A játék és a számítógép filozófiája a Deák17 Galéria Interaktív kiállításában

Don't Miss

A Nemzeti dal repkedő lapjait is elfoghatjuk az új Petőfis VR-játékban

Szórakozás

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait

13 év után a Corvin mozi adott otthont a 44. Magyar Filmszemlének, ahol több mint 20 ezer érdeklődő 6 napon át 130 filmet nézett meg. A Filmszemle az elmúlt két év filmtermését ölelte fel, de számos alkotást itt láthatott először a közönség.

A Szemle hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót, február 9-én, a Corvin mozi Korda termében tartották meg. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.

A 44. Magyar Filmszemlén életműdíjat Tarr Béla kapott.

44. Magyar Filmszemle díjazottjai

NAGYJÁTÉKFILM
A zsűri tagjai: Erdély Mátyás operatőr, Fliegauf Bence rendező, Havas Ágnes producer, Sándor Pál rendező, Schell Judit színész
Legjobb film, a Filmszemle fődíja: Magyarázat mindenre (r: Reisz Gábor)
Legjobb első film, Simó Sándor díja: Fekete pont (r: Szimler Bálint)
Nagyjátékfilm különdíj: Véletlenül írtam egy könyvet (r: Lakos Nóra)
Legjobb rendező: Vermes Dorka (Árni)
Legjobb forgatókönyvíró: Hajdu Szabolcs (Kálmán-nap és Egy százalék indián)
Legjobb operatőr: Lehr Juhász Péter (Árni)
Legjobb férfi színész: Hajduk Károly (Mesterjátszma)
Legjobb női színész: Szorcsik Kriszta (Hasadás)

ÖKUMENIKUS ZSŰRI NAGYJÁTÉKFILM DÍJAZOTTJAI
A zsűri tagjai: Hajnal Ágnes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vállalati kapcsolatok vezetője, Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója, Hidas Judit, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség média porfólió igazgatója, Orosz Gábor Viktor, evangélikus lelkész
Ökumenikus zsűri legjobb film: Lefkovicsék gyászolnak (r: Breier Ádám)
Ökumenikus zsűri különdíja: Nyersanyag (r: Boross Martin)

KISJÁTÉKFILM
A zsűri tagjai: Durst György producer, Pápai Zsolt filmesztéta, Szilágyi Fanni rendező
Legjobb kisjátékfilm: Világvége (r: Hajmási Péter)
Legjobb kisjátékfilmrendező: Korom Anna (Diamond Beauty)
Kisjátékfilm különdíj: Fratrum (r: Nagyistók Edit)

EGÉSZESTÉS ANIMÁCIÓS FILM
A zsűri tagjai: Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező, Ulrich Gábor rendező
Legjobb egészestés animációs film: Kojot négy lelke (r: Gauder Áron)
Legjobb egészestés animációs film rendező: Csáki László (Kék Pelikán)

RÖVID ANIMÁCIÓS FILM
A zsűri tagjai: Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező, Ulrich Gábor rendező
Legjobb rövid animációs film: 27 (r: Buda Flóra Anna)
Legjobb rövid animációs film rendező: Traub Viktória (Cipők és Paták)
Rövid animációs film különdíj: Az utolsó dobás (r: Tőkés Anna)

DOKUMENTUMFILM
A zsűri tagjai: Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező
Legjobb dokumentumfilm: Az életed nélkülem (r: Rubi Anna)
Legjobb dokumentumfilm rendező: Kapronczai Erika két filmje (Kim, Portál)
Legjobb dokumentumfilm különdíj: A boldogság ügynöke (r: Zurbó Dorottya, Arun Bhattarai)

RÖVID DOKUMENTUMFILM
A zsűri tagjai: Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező
Legjobb rövid dokumentumfilm: Háztűznéző (r: Ress Abigél)
Legjobb rövid dokumentumfilm rendező: Surányi Judit (Nyomik)
Legjobb rövid dokumentumfilm különdíj: Ónody – a 60-as évek császára (r: Almási Tamás)

KÍSÉRLETI FILM
A zsűri tagjai: G. Horváth Mihály filmesztéta, Szemző Tibor rendező és zeneszerző, Szilágyi Kornél (Igor Buharov) rendező
Legjobb kísérleti film: Iszap (r: Dénes Csaba, Fazekas Lehel, Szatmári Loretta, Orbán Orsolya)
Legjobb kísérleti film rendező: Lichter Péter (The Geneva Mechanism: A Ghost Movie)
Kísérleti film különdíj: Dunna Imágó (blanche the vidiot)

TV-SOROZAT
A zsűri tagjai: Bodzsár Márk rendező, Vecsernyés János operatőr, Závorszky Anna producer
Legjobb TV-sorozat: A király
Legjobb TV-sorozat rendező: Enyedi Ildikó (Angyaltrombiták)
Legjobb TV-sorozat női színész: Schell Judit (A király)
Legjobb TV-sorozat férfi színész: Keresztes Tamás – Marsra Magyar!
TV sorozat különdíj: Vaszari Júlia, operatőr (Angyaltrombiták)

SZEMLETANÁCS KÜLÖNDÍJA
A Szemletanács tagjai: Muhi András, Pataki Ági, Kovács Gábor, Liszka Tamás, Csutak Tamás
33. Szemletanács különdíja a rendszerváltás óta legnézettebb filmnek:
Futni mentem (r: Herendi Gábor)

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

BME RobonAUT 2025 verseny – A jövő mérnökei összecsapnak

Február 8-án, szombaton rendezik meg a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara szervezésében a 16. RobonAUT technológiai versenyt, amelyen önállóan működő robotautók állnak rajthoz. Az autóknak emberi beavatkozás nélkül kell végighaladniuk egy gyorsasági és egy akadálypályán, útjuk során a lehető legtöbb részfeladatot teljesítve. A kis önvezető autók összecsapása 10 órakor kezdődik a BME Q épületének aulájában. (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2.)

Az idei verseny újdonsága, hogy az ügyességi pályán egy „kalóz” robotot megelőzve kincseket kell gyűjteniük a versenyzőknek.

A 3 millió Ft összdíjazású RobonAUT 2025 elnevezésű versenyen a 3 fős hallgatói csapatok saját építésű, önműködő robotautóinak emberi beavatkozás nélkül kell végigmenniük egy gyorsasági és egy akadálypályán.

A nézők az autókra szerelt kamera segítségével a kivetítőn és az interneten is valós időben tudják követni az eseményeket. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése és a kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása a vállalati szektor képviselőivel.

A versenyen való sikeres részvétel komoly mérnöki ismereteket igényel. A feladat teljesítéséhez el kell mélyedni a mikrokontrollerek világában, az irányítástechnika, az elektronikus áramkörök, valamint a programozás rejtelmeiben. A rendkívül látványos, játékos, ugyanakkor nagy szaktudást igénylő versenyen való eredményes szereplés kitűnő ajánlólevél a jövő intelligens autóinak fejlesztéseivel foglalkozó vállalatokhoz történő belépésre.

Az év első intelligens miniautó-versenye kiváló családi program is egyben, hisz alkalmat teremt a műszaki és a természettudományos szakmák népszerűsítésére. Ha egy ilyen megmérettetésről egy kisiskolás hazamegy, arról fog ábrándozni, milyen robotot építsen magának – hangsúlyozza Tevesz Gábor, a verseny egyik fővédnöke.

RobonAUT 2025 verseny

További információ: https://robonaut.aut.bme.hu/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

Tudnivalók a vezeték nélküli fülhallgatók kapcsán

Manapság már nem kell hosszú perceket tölteni a fülhallgatók vezetékeinek kibogozásával. A technológia fejlődésével ugyanis megjelentek a vezeték nélküli változatok, amelyek sokkal kényelmesebben használhatók.

Jó hír, hogy míg régen minden rádiótelefonhoz más csatlakozójú fülhallgató kellett, addig manapság már egységes jack-csatlakozóval készülnek a mobilok. Így a legújabb okostelefonokhoz, tabletekhez szabadon lehet különféle márkájú fülhallgatót vásárolni, amelyek párosíthatók akár egy televízióval is.

Nagy az eltérés az egyes Bluetooth fülhallgatók között

Mindenkinek mások az igényei és a lehetőségei. A piacon vannak olcsóbb és drágább vezeték nélküli fülhallgatók is. Az Alphavill fülhallgatói között egyaránt megtalálhatók a kedvezőbb árcédulájú és a funkciókban gazdagabb, így értelemszerűen költségesebb típusok is.

Általánosságban véve elmondható, hogy azok a készülékek, amelyek többe kerülnek, alkalmasak zenehallgatásra vagy headsetként való használatra egyaránt. A fő különbség az olcsóbb és a drágább verziók között többnyire az anyagfelhasználás, valamint a funkcionalitás tekintetében figyelhető meg.

Milyen paraméterek alapján határozható meg, hogy mennyire jó egy fülhallgató?

A fülhallgatók hangszóróinak kialakítása meghatározza a frekvenciaátvitelt, valamint az érzékenységet is. Utóbbit dB-ben szokás megadni. Minél szélesebb a frekvenciatartomány, annál realisztikusabb lesz a zene és annál szebb lesz a hangzás.

Az ember 20 Hz és 20 kHz közötti frekvenciatartományban képes meghallani a hangokat, így a gyártók nyilvánvalóan ennek figyelembevételével gyártják termékeiket. Jó tudni, hogy a szűkebb, 40 Hz-20 kHz közötti frekvenciatartományú fülhallgatók bár megfelelhetnek bizonyos céloknak, a mélyebb tartományokat kevésbé lehet érzékelni ezekkel.

Ahhoz, hogy egy fülhallgatóban lévő hangszóró meg tudjon szólalni, szükség van beépített erősítőre. Vezeték nélküli típusok esetén a stabil kapcsolatért, az átvitel gyorsaságáért, valamint a jelfogadási távolságért a Bluetooth-vezérlő mikrochip felel.

A Bluetooth technológiával működő eszközöknek lehetnek extra zaj- és interferenciaszűrő kiegészítőik. Fontos kérdés, hogy milyen akkumulátorral vannak felszerelve a vezeték nélküli fülhallgatók, hiszen ez meghatározza, hogy mennyi ideig képesek működni.

A modern, vezeték nélküli fülhallgatók könnyen feltölthetők

Az olyan innovatív bluetooth-os fülhallgatókat, mint amilyeneket például az Alphafüles gyárt, töltőtokkal kínálják. Így ha a fülhallgatókban lévő akku lemerül, akkor nem kell külső áramforrást keresni, ennek hiányában is megoldható a töltés.

Érdemes tudni, hogy nagymértékben függ a vezeték nélküli fülhallgatók működési ideje attól, hogy milyen hangerővel használjuk őket. Hangos zenehallgatás esetén jóval gyakrabban kell tölteni ezeket az eszközöket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!