Connect with us
Hirdetés

Zöld

Az űrszemét felszámolásán dolgozik az Apple társalapítója

apple

Nagyon úgy fest, hogy egy titokzatos céggel az Apple társalapítója, Steve Wozniak is beszállt az űrszemét felszámolásával foglalkozó, egyelőre még csak erősen szárnyait bontogató szektorba. Erre utal a Wozniak által szeptember 12-én megosztott sejtelmes Twitter-üzenet, amiben a Privateer Space nevű cégét jelentette be.

Magáról a cégről egy impozáns, ugyanakkor végtelenül általános promóvideón túl nem sok információt tudni egyelőre. Az egyperces, látványos stockfotókra és -videókra építő videóból megtudjuk, hogy

„Ez nem verseny. Ez nem vetélkedés. Vagy játék. Nem egy ember, nem egy vállalat, nem egy nemzet vagyunk. Egy bolygó vagyunk.”

Ezen felül annyi kézzel fogható információ van még a cégről – az Independentnek köszönhetően –, hogy egy másik korábbi Apple-alkalmazott is tagja a cégnek, ő az az Alex Fielding, aki részt vett az első iMac tervezésében. A Privateer Space fő befektetője alighanem a 100 millió dolláros vagyonnal rendelkező Wozniak lesz.

Komolyabb probléma, mint gondolnánk

Wozniak színre lépése, illetve annak időzítése abból a szempontból érdekes, hogy az űriparban aktívan tevékenykedő milliárdosok, így Elon Musk és Jeff Bezos egyelőre nem hogy az űrszemét felszámolására, hanem minél több dolog űrbe juttatásán fáradozik. Mindketten azon vannak ugyanis, hogy globális, nehezen elérhető helyeken is állandóan elérhető internetet biztosítsanak rengeteg műhold segítségével. Musk cége, a SpaceX már hosszú ideje elkezdte a Starlink-műholdak fellövését, Bezosék pedig egyelőre csak készülnek hasonlóra.

Minél több dolog kering viszont a Föld körül, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a különböző műholdak ütközni fognak egymással. Ez alól nem hogy kivétel, hanem inkább fő probléma a Starlink. Augusztusban Hugh Lewis űrszemét-szakértő épp arról számolt be, hogy a veszélyes, nagyon közeli találkozások feléért a SpaceX Starlink-rendszere a felelős a megfigyelések alapján.

A temérdek műhold mellett ráadásul már több mint 27 ezer darab, összesen 6 ezer tonnás súlyt jelentő, követhető pályán mozgó űrszemétről tudni, amik tovább nehezítik az űrbéli biztonságos navigálás lehetőségét. A 20 ezer darabból 1800 ráadásul egyetlen ütközésből származik – 2009 februárjában egy orosz katonai kommunikációs műhold, a Kosmos-2251 apró darabokra porlasztotta szét az Iridium 33 műholdat egy ütközés során.

Ez az ütközés is egy fokkal közelebb hozta a Kessler-szindróma megvalósulását. Ez a NASA egyik kutatója, Donald Kessler nevét viseli, ő vetette fel, hogy egy idő után annyi űrszemét lehet a Föld körül, hogy egy ütközés számtalan más, kontrollálhatatlan ütközést okozhat, ami hatványozottan növelheti az űrszemét mennyiségét.

Úton a megoldás

Az űrbéli szemétszállítás, vagy inkább szemétbefogás annyira kezdetleges, hogy tulajdonképp még gyerekcipőben sem jár, a legtöbb lehetséges megoldás ugyanis csak elméleti síkon létezik. De legalább jó pár van belőlük: egyes cégek lézerrel, mások az űszemétdarabok vontatásával szabadulnának meg a veszélyes törmeléktől.

Az egyik legígéretesebb, már tesztelt próbálkozás az Astroscale nevű japán cégé. Ők augusztus végén sikerrel vetették be ELSA-d nevet viselő műholdjukat, ami egy mágneses dokkolólappal gyűjti majd be a jövőben az űrszemetet. A tesztet többször is megismételték, a mágnes pedig végig terv szerint működött. A dolog hátulütője, hogy csak kompatibilis dokkolópanellel működik, tehát csak azt tudják befogni így, amire már a fellövés előtt felkerült a későbbi befogást lehetővé tevő panel.

Szintén megemlíthető a svájci ClearSpace, amely az Európai Űrügynökséggel (ESA) kötött szerződést. Ennek értelmében várhatóan 2025-től segédkeznek majd egy Vega rakéta után fennmaradó űrszeméttől megszabadulni, ezért pedig 104 millió dollárt kapnak.

Forrás: Telex

Zöld

Lendületben a 2030-as célok felé – újabb lépéseket tett a Siemens a fenntarthatóságért

Ismét jelentős eredményeket ért el a Siemens a fenntarthatóság terén a 2025-ös üzleti évben.

A technológiai vállalat immár második egymást követő évben tette lehetővé, hogy ügyfelei több károsanyag-kibocsátást kerüljenek el, mint amennyi a Siemens teljes értékláncában keletkezett.

A vállalat robusztus ökodesign stratégiája, ami a környezeti hatásokat csökkentő tervezési döntéseket is meghatározza, már a releváns portfólió több mint 67 százalékára kiterjed, hozzájárulva a körforgásos gazdaság előmozdításához. Az elmúlt három év innovatív megoldásai – például a digitalizáció, az elektrifikáció, a megújuló erőforrások integrálása és az energiahatékonyság növelésének területén – összesen 694 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését tették lehetővé a Siemens ügyfelei számára, ami Németország teljes 2024-es kibocsátásával egyenértékű.

A társadalmi hatás, illetve felelősségvállalás terén is komoly előrelépéseket tett a Siemens:

fenntarthatósági és digitalizációs tanulási programjaival világszerte több mint egymillió embert támogatott. Emellett a Siemensnél dolgozók évente képzéssel töltött ideje átlagosan 36,6 órára nőtt, különös hangsúlyt helyezve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretekre.

Továbbá a kibervédelem és adatbiztonság terén is fontos mérföldköveket tudhat maga mögött a cég:

a Siemens szigorú azonosítási és jogosultsági ellenőrzéseket előíró Zero Trust megközelítése már a releváns alkalmazások 62 százalékában jelen van, ami jelentős növekedés a tavalyi 16 százalékhoz képest.

A vállalat elkötelezettségét az is mutatja, hogy jogosult bevételének több mint fele megfelel a klímaváltozás mérséklésére és a körforgásosságra vonatkozó, kiemelten magas uniós szabványoknak. A Siemens emellett idén első alkalommal publikálta auditált Fenntarthatósági Nyilatkozatát az EU vállalatainak fenntarthatósági erőfeszítéseit mérő és összehasonlító Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelvvel (CSRD) teljes összhangban, ami így a cég éves beszámolójának részét is képezi.

A Siemens fenntarthatósági jelentésének összefoglalója itt érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Egyszerre három problémára kínál megoldást a Schneider Electric Go Green versenyének idei első helyezettje

Az energiahiány, a nemek közötti egyenlőtlenség és az alacsony mezőgazdasági termelékenység problémájára egyaránt megoldást kínál a Schneider Electric idei „Go Green Competition” versenyének első helyezett csapata.

A fiatalok megbízható energiaellátást és a közösségek jólétét elősegítő innovációit támogató kezdeményezés dobogósai közé az osztrák győztesek mellett egy japán és egy indiai csapat került be. 

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által meghirdetett „2025 Go Green Competition” megmérettetésre több mint 50 országból érkeztek pályázatok. A „Youth Education & Entrepreneurship” és az „Access to Energy” programok támogatásával megvalósult versenyen nyertes csapatok finanszírozást, mentorálást és globális ismertséget kapnak, hogy bővíthessék szakmai hálózatukat.

Első helyezett: GH-Solar Equalizers – Ausztria

A GH-Solar Equalizers csapata „Innovation with Purpose” projektjével lenyűgözte a zsűrit. Ez a kezdeményezés a ghánai vidéki térségekben tapasztalható energiahiány, a nemek közötti egyenlőtlenség és az alacsony mezőgazdasági termelékenység problémáira egyaránt kínál megoldást. Az alacsony jövedelmű női gazdák napenergiával működő intelligens öntözőrendszerekkel való ellátásával a projekt skálázható, éghajlatbarát gazdálkodást tesz lehetővé, miközben hozzáférést biztosít a tiszta energiához, a digitális eszközökhöz, valamint a pénzügyi termékekhez és szolgáltatásokhoz. Megoldásuk jó példa a fiatalok által vezérelt innováció erejére, amely kontinensekre kiterjedő, jelentőségteljes változásokat hozhat létre.

Második hely: Knights of the Sun – Japán

A Knights of the Sun előremutató projektje a mezőgazdasági termelékenység növelését, valamint a fenntartható vízgazdálkodás és az energiahatékonyság előmozdítását célozza. BanyuSurya nevű megoldásuk egy napenergiával működő, moduláris öntözésoptimalizáló rendszer, amely három kulcsfontosságú technológiát integrál: légköri vízkivonás (AWG) a levegőből történő vízkinyeréshez, esővízgyűjtés a fenntartható vízkészletek biztosításához, valamint mesterséges intelligenciával működő öntözés és eszközkarbantartás a vízfelhasználás optimalizálása és a rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében.

Harmadik hely: The Green Hornet – India

A The Green Hornet kezdeményezése Vidarbhára, India Maharashtra államának aszályra hajlamos régiójára irányítja a figyelmet, amely évtizedek óta súlyos agrárválsággal küzd, és ahol több ezer farmer öngyilkos lett. Megoldásuk középpontjában a napenergia áll, amelyet megbízhatósága és Vidarbha éghajlata miatt választottak az öntözéshez szükséges energiaforrásként.

„Minden évben lenyűgöz a fenntarthatóbb világ megvalósításáért elkötelezett fiatalok kreativitása, merészsége és elszántsága. Az idei „Go Green Competition” jól mutatja, mennyire fontos a fiatalok innovációja az energiával és a bolygóval való kapcsolatunk újragondolásában. A Schneider Electricnél szilárdan hisszük, hogy ennek a generációnak a támogatása egy igazságosabb és ellenállóbb jövő előkészítését jelenti. A Schneider Electric „Youth Impact Through Learning – Youth Education & Entrepreneurship” (YEE) programja keretében már több mint 60 országban egymilliónál is több fiatal kapott képzést az energia, a fenntarthatóság és a vállalkozói ismeretek kapcsán. Az „Access to Energy” kezdeményezéseinkkel tovább bővítjük ezt az elkötelezettségünket, új lehetőségeket teremtve a legkiszolgáltatottabb közösségek számára”

– mondta el Gilles Vermont Desroches, a Schneider Electric „Corporate Citizenship and Institutional Affairs” területért felelős alelnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Új módszerrel mutattak ki magasabb légszennyezést gáztűzhellyel főző magyar háztartásokban

A Greenpeace Research Laboratories magyar és horvát háztartásokban végzett kutatása megállapította, hogy jelentősen javíthatja a beltéri levegő minőségét, ha a gáztűzhelyeket elektromos készülékekkel váltják fel, mivel a nitrogén-dioxid (NO₂) és a rákkeltő benzol mennyisége jelentősen csökken.

Ezért többek között a Greenpeace azt követeli, hogy a kormány nyújtson állami támogatást  a gázról elektromos főzésre átállásban azoknak a háztartásoknak, ahol különösen kiszolgáltatott emberek élnek.

A kutatás 12 otthonban (9 horvát és 3 magyar háztartásban) zajlott, ahol a lakók gáztűzhelyüket cserélték elektromosra. A Greenpeace kutatói az átállás előtt és után két héten keresztül figyelték az egyes otthonok beltéri és kültéri levegőminőségét különféle passzív mérőeszközökkel.

Az eredmények egyértelműek voltak.

A nitrogén-dioxid és a benzol szintje minden háztartásban alacsonyabb volt, miután gázról elektromos főzésre váltottak. Néhány háztartásban a benzol az átállás után már nem volt kimutatható. Az elektromos főzésre való áttérés után egyetlen háztartás sem haladta meg az Egészségügyi Világszervezet napi NO₂ irányadó határértékét, míg gáz használata esetén három háztartás is túllépte azt.

„Tudomásunk szerint ez a tanulmány az első, amely valódi háztartásokban méri a NO₂ és a benzol koncentrációjának változását a gázról az elektromos főzésre való átállás előtt és után”

– mondta dr. Aidan Farrow, a Greenpeace Research Laboratories vezető tudósa.

A beltéri levegőszennyezés egyre inkább elismert egészségügyi problémának számít.

Amikor a gáz elég többek között, nitrogén-dioxid (NO₂), szén-dioxid (CO₂) és illékony szerves vegyületek (VOC-k), például benzol szabadulnak fel, amelyeknek nincs meghatározható biztonságos határértéke. Az irritáló NO₂ károsítja a légutakat, súlyosbíthatja a légzési problémákat, asztmás rohamokat válthat ki és csökkentheti a tüdőfunkciót – különösen gyermekek és már meglévő egészségügyi problémákkal küzdő emberek esetében illetve szív és érrendszeri károsodást okoz –, míg a benzolt a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség ismert emberi rákkeltő anyagként sorolja be. Továbbá a gáz főként metánból, egy erősen üvegházhatású gázból áll, így jelentősen  hozzájárul a klímaválság súlyosbodásához.

„Most már egyértelmű bizonyítékunk van arra, hogy a gáz nemcsak az éghajlatot, hanem az egészségünkre is veszélyes. Senkinek nem kellene választania a vacsora elkészítése és a biztonságos levegő belélegzése között”

– mondta dr. Mátyás Eszter, a Greenpeace Közép- és Kelet-Európa energiakampányának felelőse. „Ideje, hogy a döntéshozók felelősségteljesen cselekedjenek, és segítsék az embereket a tisztább, egészségesebb konyhákra való átállásban.”

A Greenpeace ezért sürgeti a kormányokat, hogy:

  • nyújtsanak támogatást a gázról elektromos főzésre átállásban azoknak a háztartásoknak, ahol különösen kiszolgáltatottak élnek: krónikus légúti betegséggel küzdő személyek, gyermekek, illetve a rosszul szellőző lakásban élő, alacsony jövedelmű háztartásoknak.
  • Tiltsák be 2027-től a gáztűzhelyek telepítését új lakóépületekben.
  • Támogassák az egészségesebb, nulla kibocsátású otthonokat a szélesebb körű klíma- és közegészségügyi politika részeként.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss