Zöld
Az űrszemét felszámolásán dolgozik az Apple társalapítója
Nagyon úgy fest, hogy egy titokzatos céggel az Apple társalapítója, Steve Wozniak is beszállt az űrszemét felszámolásával foglalkozó, egyelőre még csak erősen szárnyait bontogató szektorba. Erre utal a Wozniak által szeptember 12-én megosztott sejtelmes Twitter-üzenet, amiben a Privateer Space nevű cégét jelentette be.
Magáról a cégről egy impozáns, ugyanakkor végtelenül általános promóvideón túl nem sok információt tudni egyelőre. Az egyperces, látványos stockfotókra és -videókra építő videóból megtudjuk, hogy
„Ez nem verseny. Ez nem vetélkedés. Vagy játék. Nem egy ember, nem egy vállalat, nem egy nemzet vagyunk. Egy bolygó vagyunk.”
Ezen felül annyi kézzel fogható információ van még a cégről – az Independentnek köszönhetően –, hogy egy másik korábbi Apple-alkalmazott is tagja a cégnek, ő az az Alex Fielding, aki részt vett az első iMac tervezésében. A Privateer Space fő befektetője alighanem a 100 millió dolláros vagyonnal rendelkező Wozniak lesz.
Komolyabb probléma, mint gondolnánk
Wozniak színre lépése, illetve annak időzítése abból a szempontból érdekes, hogy az űriparban aktívan tevékenykedő milliárdosok, így Elon Musk és Jeff Bezos egyelőre nem hogy az űrszemét felszámolására, hanem minél több dolog űrbe juttatásán fáradozik. Mindketten azon vannak ugyanis, hogy globális, nehezen elérhető helyeken is állandóan elérhető internetet biztosítsanak rengeteg műhold segítségével. Musk cége, a SpaceX már hosszú ideje elkezdte a Starlink-műholdak fellövését, Bezosék pedig egyelőre csak készülnek hasonlóra.
Minél több dolog kering viszont a Föld körül, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a különböző műholdak ütközni fognak egymással. Ez alól nem hogy kivétel, hanem inkább fő probléma a Starlink. Augusztusban Hugh Lewis űrszemét-szakértő épp arról számolt be, hogy a veszélyes, nagyon közeli találkozások feléért a SpaceX Starlink-rendszere a felelős a megfigyelések alapján.
A temérdek műhold mellett ráadásul már több mint 27 ezer darab, összesen 6 ezer tonnás súlyt jelentő, követhető pályán mozgó űrszemétről tudni, amik tovább nehezítik az űrbéli biztonságos navigálás lehetőségét. A 20 ezer darabból 1800 ráadásul egyetlen ütközésből származik – 2009 februárjában egy orosz katonai kommunikációs műhold, a Kosmos-2251 apró darabokra porlasztotta szét az Iridium 33 műholdat egy ütközés során.
Ez az ütközés is egy fokkal közelebb hozta a Kessler-szindróma megvalósulását. Ez a NASA egyik kutatója, Donald Kessler nevét viseli, ő vetette fel, hogy egy idő után annyi űrszemét lehet a Föld körül, hogy egy ütközés számtalan más, kontrollálhatatlan ütközést okozhat, ami hatványozottan növelheti az űrszemét mennyiségét.
Úton a megoldás
Az űrbéli szemétszállítás, vagy inkább szemétbefogás annyira kezdetleges, hogy tulajdonképp még gyerekcipőben sem jár, a legtöbb lehetséges megoldás ugyanis csak elméleti síkon létezik. De legalább jó pár van belőlük: egyes cégek lézerrel, mások az űszemétdarabok vontatásával szabadulnának meg a veszélyes törmeléktől.
Az egyik legígéretesebb, már tesztelt próbálkozás az Astroscale nevű japán cégé. Ők augusztus végén sikerrel vetették be ELSA-d nevet viselő műholdjukat, ami egy mágneses dokkolólappal gyűjti majd be a jövőben az űrszemetet. A tesztet többször is megismételték, a mágnes pedig végig terv szerint működött. A dolog hátulütője, hogy csak kompatibilis dokkolópanellel működik, tehát csak azt tudják befogni így, amire már a fellövés előtt felkerült a későbbi befogást lehetővé tevő panel.
Szintén megemlíthető a svájci ClearSpace, amely az Európai Űrügynökséggel (ESA) kötött szerződést. Ennek értelmében várhatóan 2025-től segédkeznek majd egy Vega rakéta után fennmaradó űrszeméttől megszabadulni, ezért pedig 104 millió dollárt kapnak.
Forrás: Telex
Zöld
Az év természetfotósa pályázat átigazolt a Varázslatos Magyarországhoz
2025-től az ország egyik legnagyobb természetfotós és természetvédelmi szervezete, a Varázslatos Magyarország rendezi meg Az év természetfotósa pályázatot.
Az ÉTF-et harminckét évvel ezelőtt a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége alapította meg és nagy sikerrel rendezte meg évről évre. Ahogyan az alapítók 1990-ben fogalmaztak, céljuk az volt, hogy egy olyan fotós közösséget hozzanak létre, ahol az alkotók a természetfotók segítségével járulnak hozzá a természet- és környezetvédelemhez, valamint a társadalom szemléletformálásához. A pályázat minden évben egyszer kerül megrendezésre, amikor is kiderül, hogy melyik fotós érdemelte ki Az év természetfotósa címet.
A Varázslatos Magyarország tizenhatodik éve az ország egyik legizgalmasabb természetfotó pályázata, amely csaknem egy éven át mozgásban tartja a fotósokat, hiszen nyolc hónapon keresztül zajlik havi díjazásokkal és pontgyűjtéssel, ugyanis a legtöbb pontot gyűjtő fotósé lesz év végén A magyar természetfotó nagydíja és az azzal járó Arany Daru szobor.
A VM arra biztatja a fotósokat, hogy az év minden szakában menjenek ki a természetbe, és örökítsék meg nemzeti parkjaink változatos élővilágát és vadregényes tájait. A pályázat kiemelt célja a magyar nemzeti parkok bemutatása, és ezzel a természetvédelem támogatása.
A Varázslatos Magyarország arra vállalkozott, hogy 2025-től egy kézbe fogja az ország két legrangosabb természetfotó pályázatát, így az év 365 napján kihívást és bemutatkozási lehetőséget kínál a magyar természetfotósoknak. A pályázó fotósok eddig nemcsak itthon, de világszerte is rendkívüli eredményeket értek már el, és a világ élvonalához tartozó természetfotósok között tartják számon őket. A szervezet hisz abban, hogy a fúzióval minden hazai fotósnak lehetőséget biztosít ahhoz, hogy munkáikat méltó módon bemutathassák, és határainkon túl is egyre nagyobb eredményeket érhessenek el.
Erős szakmai csapatot állított fel a VM mindkét pályázatához.
Az év természetfotósa díjról dönt: Gundel Takács Gábor újságíró, műsorvezető, Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója, Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Máté Bence, Potyó Imre, Daróczi Csaba, Kalotás Zsolt és Lőrincz Ferenc természetfotósok.
A magyar természetfotó nagydíjáról dönt: Britta Jaschinski fotózsurnaliszta, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic Magyarország főszerkesztője, Máté Bence, Litauszki Tibor, Szilágyi Attila, Suhayda László természetfotósok, és Tóth Zsolt Marcell természetfilmes.
Mindkét fotópályázat képanyagából egy-egy látványos fotóalbum és kiállítás készül, amelyek egy éven keresztül láthatóak lesznek az ország rangos kiállítóhelyein. A VM-et az ÉTF alapító naturArt szakmai támogatásával erősíti tovább.
A VM szeretettel várja a természetfotósokat pályázatain az amatőröktől a profi alkotókig!
További információ: varazslatosmagyaro
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
10 Millió Fa: így lesz erdő az 1%-ból!
A 10 Millió Fa közössége idén elérte egyik legnagyobb célját: 2024-ben sikerült elültetniük 100 000 fát szerte az országban a Nemzeti Faültetés Napja alkalmából. „Emeljük a tétet, ugyanis jövőre legalább ennyi csemetét szeretnénk kiosztani március elsején a hozzánk csatlakozóknak.
Viszont ahhoz, hogy ezek a fácskák valóban szárba szökkenhessenek már idén meg kell rendelnünk őket” – mondta el a 10 millió Fa főkoordinátora, Hervai Franciska.
A 10 millió Fa 2019-ben indult el azzal a céllal, hogy minden magyar ember nevében ültessenek egy fát – azaz 10 milliót. Azóta több száz település, iskolák, cégek, civil közösségek és magánszemélyek összefogásával már a 497 185 fát és cserjét ültettek el országszerte, sőt volt ültetésük Erdélyben is. A klímakatasztrófa enyhítésére hazánkban új alapokra kell helyezni az erdővédelmet, hogy valóban, az ökológiailag legértékesebb, emberi tevékenységtől mentes őserdők is teret kaphassanak. Továbbá az erdős területek nagyságát is legalább harmadával meg kell növelni
Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!
10 millió Fa közösség a nevében foglalt cél érdekében parkfákat ültet, erdősít és Miyawaki-erdőket telepít, de itt nem áll meg. Ahogyan a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András fogalmaz: „Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!”. Hiszen egy fának az elültetése szakrális élményt jelent sokak számára, így válhatnak egyre többen a fák barátaivá”.
Nemzeti Faültetés Napja – az összefogás ünnepe
2023 őszén új fejezet nyílt a 10 millió Fa missziójában: meghirdették az első Nemzeti Faültetés Napja ültetési ünnepet, amelyhez bárki csatlakozhatott. Az akció során:
- közel 100 000 fát ültettek el egyetlen nap alatt,
- több mint 12 000 önkéntes csatlakozott,
- 290 helyszínen zajlottak faültetések szerte az országban,
- 46 vállalkozás is aktívan részt vett és anyagilag hozzájárult az eseményhez.
Ez a nap megmutatta, hogy a magyar társadalomban ott él a természet iránti felelősség és tenni akarás. Iskolások, családok, cégvezetők és nyugdíjasok egyaránt ásót ragadtak, és együtt formálták a jövőt.
Pár kattintással egy zöldebb jövőért
Az adó 1%-ának felajánlása talán az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy bárki részt vegyen a 10 millió Fa munkájában. Az ebből befolyó összegből a 10 millió Fa mozgalom nemcsak facsemetéket vásárol, hanem biztosítani tudja azok szállítását, elültetését a Nemzeti Faültetés Napjára, mely 2026-ban március 1-jére esik.
Az 1%-os kampány kulcsfontosságú a 2026-os ültetések előkészítésében – mondta el Hervai Franciska. „100 000 facsemetét tervezünk kiosztani a hozzánk csatlakozó magánszemélyek között a Nemzeti Faültetés Napján, amiket már az idei év során meg kell rendelnünk. Emellé várjuk további cégek jelentkezését, hogy meg tudjuk többszörözni hatásunkat!” – emelte ki a 10 millió Fa főkoordinátora.
Egy fa nem csinál erdőt – de közösen igen! 🌳 🌳 🌳
Ajánld fel te is az adód 1%-át ma, hogy jövőre többezer új fa nőhessen az égig!
Adószám: 19225294-1-42 | 10 millió Fa
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Új, innovatív növényvédőszer csomagolás a Syngentától
A Syngenta 2019-ben csatlakozott ahhoz a széleskörű iparági összefogáshoz, mely célul tűzte ki a zárt áttöltő rendszerek (CTS) létrehozását az európai piacon 2030-ig.
A CTS easyconnect rendszer – négy európai országban zajlott sikeres tesztidőszak után – immár több mint 20 európai országban elérhető.
Az easyconnect rendszer két részből áll: az egyedi – tartályra szerelhető – csavarkupakból, valamint a csatlakozóból. A CTS elterjedése valódi előnyökkel jár a felhasználók és a környezet számára, mivel akár több mint 90%-kal csökkenti a kezelők kitettségét, a kiömlés és a pontszerű szennyeződés kockázatát és jelentősen lerövidíti a permetezőtartály feltöltési idejét is. További előnyt jelent a beépített öblítő rendszer is, amellyel a csomagolás könnyebben tisztítható és öblíthető.
A zárt áttöltési rendszer térhódítása előre mozdította a csomagolóanyagok továbbfejlesztését is. A Syngenta új, innovatív folyékony növényvédőszer csomagolása, az Evopac™ kompatibilis a CTS easyconnect-tel és a felhasználók számára praktikus és biztonságos használatot tesz lehetővé. Az új csomagolást a Syngenta a termelőkkel közösen fejlesztette ki.
Az Evopac™ tervezésekor a felhasználói biztonság iránti igény maximális kielégítésére törekedtek a fejlesztők.
Az új Evopac™ csomagolás számos hasznos tulajdonsággal és használat közbeni előnnyel rendelkezik:
- Az Evopac™ kanna nyakrésze a középpontban van, vállának új kialakításával pedig elkerülhető a letapadás, a kiöntés pedig gyorsabb és biztonságosabb. A csomagolás felülete sima és kevésbé bordázott, a jobb kiöblíthetőség érdekében.
- A csomagolótartály stabilan tartható, a forgatható fogantyú megkönnyíti a fejjel lefelé történő átforgatást és a kezelést a jobb- és balkezes felhasználók számára egyaránt.
- A kanna áttetsző, a csomagolóanyagban maradt szermennyiség jobb láthatósága miatt, és az is könnyen ellenőrizhető, hogy az üres tartály megfelelően ki van-e öblítve.
- A szermennyiséget jelző beosztások mindkét irányban, lefelé és felfelé is jól leolvashatók.
- A növényvédőszer az Evopac™ kannából könnyen önthető a permetezőgépbe a hagyományos módon történő használat esetén is.
- A kanna és a fedele is teljesen újrahasznosítható anyagból készült.
A biztonságos növényvédőszer használat elősegítése és oktatása a Syngenta új fenntarthatósági prioritásainak is része, ezért az Evopac™ kulcsfontosságú fejlesztés a cég ezen vállalásának teljesítése tekintetében.
2025-től a Syngenta S-PAC csomagolásait fokozatosan felváltja az új Evopac™ csomagolóanyag, easyconnect-kompatibilis csavarkupakkal. A vállalat folyékony növényvédőszer termékei 1,5 és 10 literes űrtartalmú Evopac™ kannákban szerezhetők be.
Az iparági összefogással létrehozott easyconnect rendszerről további információkat találhat a www.easyconnect.tech/hu weboldalon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Pénzügyi hullámvasúton navigál a vállalati treasury
-
Gazdaság2 hét ago
Így lesz a feszültségből stratégiai előny a munkahelyen
-
Egészség2 hét ago
Mitől remeghet a kezünk állandóan?
-
Ipar2 hét ago
Milliméteres pontosság és adatvezérelt működés
-
Okoseszközök2 nap ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök2 hét ago
A Honor 400 széria bemutatta az AI-alapú képmozgató funkcióját
-
Ipar2 hét ago
Forradalmi megoldás az építőiparban
-
Gazdaság2 hét ago
Magyarországon is elindult a Wolt és a Telekom együttműködése