Ipar
Gazdasági ágazatok klímakockázata – rizikó és lehetőség
A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény, ami feladatok sokasága elé állítja a gazdasági szereplőket.
A vállalatok működésére és teljesítményére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesz az éghajlatváltozás. A vállalkozások átállását a zöld gazdaságra már nem csupán a piaci elvárások, hanem jogszabályi előírások is sürgetik, a gyors reakció és alkalmazkodás pedig, mint annyi más esetben, itt is versenyelőnyt jelent, de akár a túlélés záloga is lehet. A helyzetet Cserényi Dóra, a BDO tanácsadója és Veisz Ákos, a magyaroroszági BDO ESG üzletágának vezető partnere elemezte.
Az éghajlatváltozás fizikai és átállási kockázatot is rejt magában a vállalkozások pénzügyi teljesítményére nézve. Előbbiek többek közt az átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás, valamint a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának változásából erednek. Ilyen fizikai kockázatnak tekinthető például, amikor egy fontos vállalati létesítményt viharkár ér. Az átállási kockázatok pedig az alacsony karbonintenzitású gazdaságra áttérésből fakadnak. Egyik altípusuk például, amikor az üzleti partnerek, befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalatoktól, de ide sorolhatjuk az új fenntartható célokat kijelölő jogszabályoknak való megfelelést is.
Klímakockázatoknak kitett ágazatok
A klímaváltozás, illetve az annak mérséklésére tett lépések eltérően hatnak a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatokra.
Ha meg szeretnénk vizsgálni, hogy mely ágazatok a leginkább kitettek az átállási kockázatoknak, az egyes ágazatok üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátása egy jó indikátor. A klímakockázatokkal foglalkozó pénzügyi szektor is ezt a mutatót veszi alapul. Az Európai Központi Bank 2022. évi klíma stressztesztjében megvizsgálta, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek leginkább érintettek az átállási kockázat kapcsán. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes értékláncot figyelembe vevő ÜHG-kibocsátás alapján az EU-ban az átállási kockázatnak leginkább kitett szektorok a finomított kőolajtermék-gyártó alágazat, a bányászat, az ásványianyag-gyártás, valamint a villamosenergia- és energiaellátás ágazat.
Minden európai gazdaságnak természetesen más a szerkezete, így hazánkban is más ágazatokat érint az átállási klímakockázat. Ha megnézzük a hazai iparágakat, 2020-as adatok alapján azt látjuk, hogy a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az ÜHG-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás- és a légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ÜHG-kibocsátása is számottevő (forrás: EUROSTAT, KSH). Összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60%-át adja. Jelentős tehát a feladat és az érintett vállalkozások számossága.

Forrás: BDO szerkesztés, EUROSTAT és KSH adatok alapján
Az átállási kockázat a fentieknek megfelelően elsősorban az ÜHG-kibocsátás mérséklésével csökkenthető. Az ennek érdekében hozott szabályok is főleg a legnagyobb kibocsátókat érintik, és hátrányban vannak azok, akik nem készülnek fel a jogi környezet várható változására. Jó példa erre az EU Taxonómia, ami tevékenységenként határozza meg, milyen műszaki paraméterek mentén minősül valami fenntarthatónak vagy sem, értelemszerűen jelentősen ösztönözve az ÜHG-kibocsátás csökkenését.
Nagy szabályozói nyomás van a vállalatokon a nagyobb transzparencia irányába is. Várhatóan 2025-től lép hatályba az EU vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (CSDD), valamint a kötelező nem-pénzügyi riportálási kötelezettségeket szabályozó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Mindez első körben a nagyvállalatokra és a nyilvános kibocsátókra vonatkozik majd, és már a 2024-es év után is riportolni kell. A vállalatoknak nem csupán saját működésüket illetően, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell majd, amely már számos magyar kkv-t érinteni fog a jövőben. A CSRD elfogadásával párhuzamosan megkezdődött a fenntarthatósági beszámolási sztenderdek kidolgozásának folyamata is, az ESRS (EU Sustainability Reporting Standards) például várhatóan 2025-től lép érvénybe. Már ebből a messze nem teljes felsorolásból is látszik, hogy a jogi megfelelés kulcsfontosságú lesz a következő évek során.
Az átállási kockázatok mellett természetesen a fizikai kockázatokkal is számolni kell. Magyarországon is szembesültünk idén aszállyal, hőhullámokkal, a világ számos pontján pedig árvizek, tüzek pusztítanak. Ezenfelül az éghajlat hosszabb távú változásai is kockázatot hordoznak, a csökkenő vízkészletek, hőmérséklet-változások, valamint a talaj termőképességének átalakulása egyaránt veszélyt jelent. A humán tőke teljesítményére is hatással van a klímaváltozás, amely csökkenő termelékenységet válthat ki. Ez különösen a fizikai foglalkoztatottakat érinti, azonban az irodai dolgozók munkabírására is hatással van, hiszen 40 Celsius-fokot meghaladó napi csúcshőmérséklet mellett nem elvárható a hatékony munkavégzés. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar vagy és az élelmiszeripar. Ezenfelül a turizmust is a klímaváltozásnak kitett iparágnak kell tekintenünk mivel, ha egy terület adottságai, vízminősége, ökoszisztémája megváltozik, az az idegenforgalomra is hatással lesz. Ki akar majd a Velencei-tavon nyaralni, ha esetleg teljesen kiszárad, vagy épp az olaszországi Velencében, ha utcái az év nagy részében víz alatt lesznek?
Klímaváltozás mint lehetőség
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klímaváltozás lehetőséget is jelent a vállalatok számára, nem csak kockázatot. A stratégiai tervezés során érdemes a cégre váró kockázatok azonosításával, a vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezésével kezdeni a munkát és „mérni, mérni, mérni”. Amennyiben a vállalatok időben felkészülnek a fenntartható működésre, úgy versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem tesznek ilyen lépéseket. A mostani környezetben, amikor sok szempontból jócskán komfortzónán kívül kell mozogni, ez a lépés talán könnyebben megtehető.
Ipar
Tíz éve még magányos mesterek, ma már tízezren alakítják együtt a szakma jövőjét
Az építőiparban sokáig az egyéni küzdelem volt az alapértelmezett működés: szakemberek, akik egyedül hajtották a munkát, tárgyaltak, tanultak, fejlődtek – ha tudtak. Mára azonban egy új működésmód rajzolódik ki.
Egyre többen ismerik fel, hogy hasonló szakemberek egy közösségben lenni hatékonyabb. A Magyar Építőipari Szakemberek Közössége (Szakemberközösség) folyamatos, intenzív növekedése nemcsak sikeres szakmai program, hanem egy mélyebb szemléletváltás tünete.
A Szakemberközösség tagsága 2025 decemberére meghaladta a 10 000 főt, ami közel 31 százalékos növekedést jelent mindössze egy év alatt. A közösséget 2016-ban alapította a Mapei Kft., akkor még mindössze száz fővel, azzal a céllal, hogy országos szinten fogja össze azokat az építőipari szakembereket, akik nemcsak dolgozni, hanem tanulni, fejlődni, inspirálódni akarnak. Az azóta eltelt időszak világosan mutatja, hogy a szakemberek nyitottak az ilyen közösségre – sőt, igénylik is azt.
„Kezdetben nem gondoltuk, hogy ekkora hatása lesz a kezdeményezésnek. Tízezer szakember már társadalmi erő. Ha a növekedés ilyen ütemben folytatódik, a Szakemberközösség nemcsak támogatni, hanem formálni is fogja az építőipar jövőjét”
– fogalmazott Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
A program vonzereje elsőre az anyagi előnyökben keresendő: összesen 34 féle kedvezményes szolgáltatást érhetnek el a tagok, az építőanyag-vásárlástól kezdve a szerszámvásárláson át egészen az oktatásig vagy ingyenes szaktanácsadásig. 2025-ben a paletta új elemekkel bővült, köztük weboldalkészítéssel, kedvezményes szakmai képzésekkel, prémium munkaruházattal, valamint tervezőknek szóló felelősségbiztosítással.
A Szakemberközösség azonban nem csupán kedvezmények gyűjtőhelye. A szervezet szerint valódi közösségként működik, ahol a tagok nemcsak kapnak, hanem támogatják is egymást: tudással, tapasztalattal, kapcsolatokkal. Az, aki minden lehetőséget kihasznál, valódi előnyre tehet szert és nem csak anyagi értelemben.
Tíz év, tízezer tag: 2026-ban ünnepel a Szakemberközösség
A Magyar Építőipari Szakemberek Közössége 2026-ban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját, amelyre már most készül a szervezet. A jubileumi év különleges alkalmat jelent arra, hogy a közösség visszatekintsen az elmúlt évtized eredményeire, és tovább erősítse közösségépítő küldetését. A cél az, hogy a 10. évforduló ne csupán ünnep legyen, hanem egy új korszak kezdete is a szakemberek számára. Ennek jegyében a Mapei Kft. 2026-ra egy, kifejezetten a közösség tagjainak szóló mobilalkalmazás létrehozását tervezi, amely még hatékonyabb kapcsolódást, információmegosztást és szakmai támogatást biztosít majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A 4iG stratégiai befektetőként belép az amerikai Axiom Space-be
A tranzakció mérföldkő a magyar-amerikai űripari kapcsolatokban, és megerősíti a 4iG pozícióit a globális kereskedelmi űriparban.
- A 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) végleges befektetési megállapodást kötött az amerikai kereskedelmi űripar egyik vezető, magántulajdonban lévő vállalatával, az Axiom Space Inc.-vel (Axiom Space).
- A megállapodás értelmében a 4iG SDT két lépésben megvalósuló tőkeemelést hajt végre az amerikai űripari vállalatban összesen 100 millió USD értékben: 2025. december 31-ig 30 millió USD, míg 2026. március 31-ig 70 millió USD összegben.
- A megállapodás történelmi lépést jelent a Magyarország és Egyesült Államok közötti űrkutatási és űripari együttműködésben: első alkalommal valósul meg, hogy magyar vállalat amerikai űripari cégben hajt végre befektetést, és ezzel aktív szerepet vállal az űrkutatási ökoszisztéma, valamint az alacsony Föld körüli pályán (LEO) kiépülő kereskedelmi alapú űrinfrastruktúra fejlesztésében.
- A 4iG SDT számára a megállapodás hosszú távú jelenlétet biztosít a globális kereskedelmi űripari szegmensben, és közvetlen kapcsolódást teremt az az űralapú adatgazdasághoz, valamint a mikrogravitációs környezetben megvalósuló ipari és kutatás-fejlesztési programokhoz.
- A befektetés illeszkedik a 4iG Csoport azon stratégiájához, hogy nemzetközi szinten is meghatározó űripari és védelmi technológiai szereplővé váljon, miközben az együttműködés támogatja az Axiom Space globális növekedési pályáját és az amerikai kereskedelmi űriparban betöltött vezető szerepének megerősítését is.
A 4iG SDT Zrt. befektetőként csatlakozik az amerikai Axiom Space fejlesztési és növekedési terveihez – jelentette be a tőkepiaci társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A tranzakció keretében a 4iG űr- és védelmi ipari holdingvállalata két lépcsőben összesen 100 millió USD értékű tőkeemelést hajt végre az Axiom Space-ben: az első ütemben 2025. december 31-ig 30 millió USD, a második ütemben 2026. március 31-ig további 70 millió USD befektetésére kerülhet sor. A megállapodás a tranzakció első befektetési részletének teljesítését követően lép hatályba.
A partnerség történelmi jelentőségű a magyar és az amerikai űrkutatási és űripari együttműködések területén, mivel hosszú távú lehetőségeket teremt a felek globális űripari piaci részesedésének növelésére.
„Ez az együttműködés történelmi jelentőségű a magyar űripar számára, hiszen első alkalommal szerez magyar vállalat tulajdonrészt egy amerikai űripari szereplőben. Az Axiom Space olyan forradalmi technológiai megoldásokon dolgozik, amelyek alapjaiban formálják át a kereskedelmi űripart, és irányt mutatnak az elkövetkező évtizedek fejlesztéseihez. A befektetés Magyarország vezető szerepét tükrözi a nemzetközi űripari ökoszisztémában és alátámasztja az Egyesült Államokkal fennálló szoros partnerséget.”
– hangsúlyozta Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnöke.
„Üdvözöljük, hogy a 4iG Space and Defence befektetőként vesz részt az Axiom Space-ben, különösen a kereskedelmi űripar szempontjából meghatározó időszakban. A befektetés egy olyan előremutató, európai technológiai vállalattal való együttműködést jelent, amely osztja víziónkat a kereskedelmi űrinfrastruktúra fejlesztéséről. A 4iG SDT meggyőződése szerint az innováció alapvető feltétele annak, hogy meghatározó jelentőségű megoldások szülessenek a mikrogravitációs kutatás-fejlesztés, az adatfeldolgozás és a kereskedelmi űripari hasznosítás területén. Közösen teremtjük meg egy valóban globális űrgazdaság alapjait, miközben tovább erősítjük az Egyesült Államok és Magyarország közötti együttműködést.”
– mondta Dr. Kam Ghaffarian, az Axiom Space ügyvezető elnöke.
A houstoni székhelyű Axiom Space a kereskedelmi emberes űrrepülés és az űrinfrastruktúra-fejlesztés egyik vezető globális szereplője. A vállalat meghatározó tapasztalattal rendelkezik a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén végrehajtott küldetések lebonyolításában, valamint az Axiom Station – a világ első kereskedelmi célú űrállomása – fejlesztésében. Innovációi a mikrogravitációs kutatásoktól az orbitális adatkommunikációs és adatfeldolgozási megoldásokig terjednek. A vállalat nevéhez fűződik a HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretein belül a második magyar űrhajós, Kapu Tibor űrbe juttatása is, amely történelmi mérföldkövet jelentett a hazai űrkutatásban. Az Axiom Space számára a befektetés egy hosszú távon elkötelezett, európai ipari és technológiai háttérrel rendelkező befektetővel való együttműködés kezdetét jelenti, amely támogatja a vállalat azon célját, hogy a kormányzati űrprogramokra épülő korszakot követően a kereskedelmi űrhasznosítás globális platformjává váljon, és megerősítse jelenlétét Európában.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hét országjárás 103 állomásán 5700 érdeklődőt ért el a Kamara
A vállalkozók kerültek a középpontba a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025 őszén megrendezett hét országjárásán, amelyek minden vármegyébe eljutottak és összesen 3200 vállalkozót és 2500 reménybeli, leendő vállalkozót értek el.
A Kamara megújult vezetése a szemléletváltás jegyében meghirdette a kamarai reneszánszt, amelynek részeként indultak el az országjárások. Az eseménysorozatokon a jövő kihívásaira készítették fel a résztvevőket az üzleti alapok, a vállalkozásindítás, a generációváltás, a beszállítás, az innováció, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia területén.
Az alapításának idén 175. évfordulóját ünneplő Kamara minőségi szintre emelte a szervezet és a területi kamarák együttműködését a vállalkozókkal. Az országjárásokon kapott információk kézzelfogható segítséget nyújtanak a vállalkozóknak, a korábbi években nem volt példa arra, hogy néhány hónap alatt ennyi céget érjen el a Kamara hasonló eseményeken.
A Vállalkozói Iránytű képzés 18 helyszínen, összesen 296 aktív résztvevővel zajlott. A legnépszerűbb témák az üzleti alapok és üzleti modell tervezés, a pénzügyi tervezés és árazás, valamint a marketing és online kommunikáció voltak. A résztvevők visszajelzései minden várakozást felülmúltak: a tananyagot 86% „nagyon jónak” értékelte, a tanultakat 100% alkalmazhatónak tartja, 67% „nagyon sok” új ismeretet szerzett, a képzés pedig 100%-os ajánlási aránnyal zárt, a résztvevők egyharmada szerint a színvonal meghaladta az elvárásokat. A program így nem csupán gyakorlati tudást adott, hanem inspiráló közösségi élményt és értékes kapcsolatépítési lehetőséget is biztosított a fiatal vállalkozók számára.
A Nulladik lépés – Vállalkozásismereti Roadshow mindössze két hónap alatt országszerte 19 vármegyében és Budapesten, összesen 21 helyszínen zajlott, és csaknem 2500 fiatal vett részt az egynapos képzéseken. Már most több mint húsz pályázat érkezett a kapcsolódó mentorprogramra, ez a szám várhatóan meghaladja majd az ötvenet. Ismert vállalkozók – köztük a Lipóti Pékség, a VakVarjú étteremlánc és Tomán Szabina – személyes előadásai minden helyszínen zsúfolásig megtöltötték a termeket, a fiatalok pedig nemcsak az előadásokon voltak aktívak, hanem a szünetekben is sorban álltak, hogy saját vállalkozói ötleteikről kérjenek tanácsot az oktatóktól és a vendégektől.
A Generációs mozaik – Erő a különbségekben! országos képzéssorozat 17 helyszínen zajlott, 359 jelentkezővel, akik közül 243-an sikeresen teljesítették a képzést és tanúsítványt szerzett. Az oktatók naprakész példákkal szemléltették a generációk közötti kommunikáció és együttműködés kihívásait, míg a csoportos feladatok és esettanulmányok közvetlen felismeréseket hoztak a munkahelyi gyakorlatokkal kapcsolatban. A programmal az országos kamarai együttműködés eredményeként a résztvevők pozitívabb szemléletet alakítottak ki a különböző korosztályokról, miközben a képzés stabil alapot teremtett a kamara felnőttképzési kínálatának további bővítéséhez.
Az Országos Kamarai Beszállítói Program lehetőséget teremtett a nagyvállalatok és a hazai kkv-k közötti közvetlen kapcsolatépítésre. A programsorozaton összesen 86 nagyvállalat és 1013 regisztrált beszállító vett részt, az érintettek 1457 tárgyalást folytattak le. Ezek az adatok a Kamara által eredetileg kitűzött célok csaknem másfélszeresét érik el. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által 2014 óta minden évben megszervezett beszállítói fórum mintájra szervezte meg az országos kamara a hét állomásos programsorozatot. Budapest mellett Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs és Tatabánya látta vendégül a roadshow-t. A programokon előre ütemezett, 15 perces szakmai egyeztetések biztosították a célzott kapcsolatfelvételt a vállalkozások és a nagyvállalatok képviselői között.
Az országos innovációs roadshow-n 350 vállalkozás kapott gyakorlati útmutatást a fejlesztések beindításához, megismerkedhettek a legújabb technológiai trendekkel, a pályázati lehetőségekkel és a sikeres innovációs stratégiákkal. A vállalkozások egyértelműen a GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázat iránt érdeklődtek leginkább: a résztvevők többsége a támogatási összeg tervezett duplázásáról, a pályázat negyedik körének várható indulási időpontjáról, a sikeres pályázatíráshoz és megvalósításhoz szükséges gyakorlati tapasztalatokról, valamint a már lezárt és eredményesen végrehajtott projektek konkrét példáiról érdeklődött. Az Egerből indult eseménysorozat Szombathelyre, Pécsre, Kecskemétre, Gödöllőre és Nyíregyházára látogatott el a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), a Kamara, valamint háttérintézmények együttműködésében. Kiemelkedő érdeklődés kísérte a gödöllői állomást, ahol Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter személyesen tartott előadást, és közvetlenül válaszolt a vállalkozók kérdéseire.
A Kiberbiztonsági védőháló a kkv-szektor számára című rendezvénysorozat a három budapesti alkalom mellett Debrecenbe, Miskolcra, Győrbe, Szegedre, Nyíregyházára, Veszprémbe és Kecskemétre látogatott el. Összesen 130-an vettek részt a Kamara Vállalkozásfejlesztési Programja és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) közös workshopjain, amely a NIS2 auditra készítette fel a vállalkozásokat. Az audit kötelező a kritikus infrastruktúrát üzemeltető cégek számára az EU kiberbiztonsági irányelvének megfelelően, hogy biztosítsák rendszereik védelmét és a kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességüket. A rendezvénysorozat a digitális átállás és a kiberfenyegetések növekedése miatt kialakult vészhelyzetre reagál, amely különösen a kkv-kat érinti.
Az Üzleti siker a mesterséges intelligenciával digitalizációs nap a kkv-k számára országjárás 24 állomásán összesen 1100-an vettek részt. A Modern Vállalkozások Program 2.0 (MVP 2.0) keretében az országjárás szeptembertől decemberig négyszer a fővárosba, 16 alkalommal megyeszékhelyre, és négyszer olyan városba látogatott el, ahol működik területi kamara. Minden állomáson részt vehettek az érdeklődők a Digitális Ébresztő nevű, mesterséges intelligencia szemináriumon, emellett az Irányító Hatóság képviselői a forrásokról, informatikai cégek pedig digitális megoldásokról és az általuk elérhető üzleti előnyökről tájékoztatták az érdeklődő cégeket. A 2026-ban is folytatódó, összesen 90 állomásos sorozat a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében valósult meg. Az MVP 2.0 részeként a rendezvények mellett ingyenes, személyre szabott szakértői tanácsadással segítik a magyar cégek digitális átállását és versenyképességük növelését.
Mindezek mellett a részben az MKIK tulajdonában lévő, a magyarországi vállalkozások finanszírozását, fejlesztését segítő KAVOSZ Zrt. is tartott ősszel egy 15 állomásos országjárást, amelyen a szervezet kedvezményes konstrukciói mellett részletesen bemutatták a Demján Sándor Tőkeprogramot is, amely a tőkefinanszírozás új formáját kínálja a hazai vállalkozások számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
Egy magyar fejlesztésű okoseszköz segít már több mint ezer háztartásnak csökkenteni az áramfogyasztását
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép az adatközpontok és szuperszámítógépek folyadékhűtése a Motivair by Schneider Electric új megoldásaival
-
Egészség2 hét ago
Egy szokás, amire az ünnepek alatt is érdemes odafigyelni
-
Szórakozás2 hét ago
Magyar kutatói sikereket mutat be a Discovery
-
Zöld1 hét ago
A Samsung mosógépei karbonlábnyom-csökkentési minősítést kaptak a DUCD előírása alapján
-
Ipar1 hét ago
A 4iG stratégiai befektetőként belép az amerikai Axiom Space-be
-
Tippek1 hét ago
Így készüljünk az ünnepekre négylábú kedvencünkkel
-
Szórakozás5 nap ago
Tűzijáték szilveszterkor: a szakértők szerint a szigorítások a feketekereskedelmet erősíthetik




