Connect with us

Ipar

Gazdasági ágazatok klímakockázata – rizikó és lehetőség

klímakockázat

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény, ami feladatok sokasága elé állítja a gazdasági szereplőket.

A vállalatok működésére és teljesítményére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesz az éghajlatváltozás. A vállalkozások átállását a zöld gazdaságra már nem csupán a piaci elvárások, hanem jogszabályi előírások is sürgetik, a gyors reakció és alkalmazkodás pedig, mint annyi más esetben, itt is versenyelőnyt jelent, de akár a túlélés záloga is lehet. A helyzetet Cserényi Dóra, a BDO tanácsadója és Veisz Ákos, a magyaroroszági BDO ESG üzletágának vezető partnere elemezte.

Az éghajlatváltozás fizikai és átállási kockázatot is rejt magában a vállalkozások pénzügyi teljesítményére nézve. Előbbiek többek közt az átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás, valamint a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának változásából erednek. Ilyen fizikai kockázatnak tekinthető például, amikor egy fontos vállalati létesítményt viharkár ér. Az átállási kockázatok pedig az alacsony karbonintenzitású gazdaságra áttérésből fakadnak. Egyik altípusuk például, amikor az üzleti partnerek, befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalatoktól, de ide sorolhatjuk az új fenntartható célokat kijelölő jogszabályoknak való megfelelést is.

Klímakockázatoknak kitett ágazatok

A klímaváltozás, illetve az annak mérséklésére tett lépések eltérően hatnak a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatokra.

Ha meg szeretnénk vizsgálni, hogy mely ágazatok a leginkább kitettek az átállási kockázatoknak, az egyes ágazatok üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátása egy jó indikátor. A klímakockázatokkal foglalkozó pénzügyi szektor is ezt a mutatót veszi alapul. Az Európai Központi Bank 2022. évi klíma stressztesztjében megvizsgálta, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek leginkább érintettek az átállási kockázat kapcsán. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes értékláncot figyelembe vevő ÜHG-kibocsátás alapján az EU-ban az átállási kockázatnak leginkább kitett szektorok a finomított kőolajtermék-gyártó alágazat, a bányászat, az ásványianyag-gyártás, valamint a villamosenergia- és energiaellátás ágazat.

Minden európai gazdaságnak természetesen más a szerkezete, így hazánkban is más ágazatokat érint az átállási klímakockázat. Ha megnézzük a hazai iparágakat, 2020-as adatok alapján azt látjuk, hogy a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az ÜHG-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás- és a légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ÜHG-kibocsátása is számottevő (forrás: EUROSTAT, KSH). Összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60%-át adja. Jelentős tehát a feladat és az érintett vállalkozások számossága.

Forrás: BDO szerkesztés, EUROSTAT és KSH adatok alapján

Az átállási kockázat a fentieknek megfelelően elsősorban az ÜHG-kibocsátás mérséklésével csökkenthető. Az ennek érdekében hozott szabályok is főleg a legnagyobb kibocsátókat érintik, és hátrányban vannak azok, akik nem készülnek fel a jogi környezet várható változására. Jó példa erre az EU Taxonómia, ami tevékenységenként határozza meg, milyen műszaki paraméterek mentén minősül valami fenntarthatónak vagy sem, értelemszerűen jelentősen ösztönözve az ÜHG-kibocsátás csökkenését.

Nagy szabályozói nyomás van a vállalatokon a nagyobb transzparencia irányába is. Várhatóan 2025-től lép hatályba az EU vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (CSDD), valamint a kötelező nem-pénzügyi riportálási kötelezettségeket szabályozó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Mindez első körben a nagyvállalatokra és a nyilvános kibocsátókra vonatkozik majd, és már a 2024-es év után is riportolni kell. A vállalatoknak nem csupán saját működésüket illetően, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell majd, amely már számos magyar kkv-t érinteni fog a jövőben. A CSRD elfogadásával párhuzamosan megkezdődött a fenntarthatósági beszámolási sztenderdek kidolgozásának folyamata is, az ESRS (EU Sustainability Reporting Standards) például várhatóan 2025-től lép érvénybe. Már ebből a messze nem teljes felsorolásból is látszik, hogy a jogi megfelelés kulcsfontosságú lesz a következő évek során.

Az átállási kockázatok mellett természetesen a fizikai kockázatokkal is számolni kell. Magyarországon is szembesültünk idén aszállyal, hőhullámokkal, a világ számos pontján pedig árvizek, tüzek pusztítanak. Ezenfelül az éghajlat hosszabb távú változásai is kockázatot hordoznak, a csökkenő vízkészletek, hőmérséklet-változások, valamint a talaj termőképességének átalakulása egyaránt veszélyt jelent. A humán tőke teljesítményére is hatással van a klímaváltozás, amely csökkenő termelékenységet válthat ki. Ez különösen a fizikai foglalkoztatottakat érinti, azonban az irodai dolgozók munkabírására is hatással van, hiszen 40 Celsius-fokot meghaladó napi csúcshőmérséklet mellett nem elvárható a hatékony munkavégzés. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar vagy és az élelmiszeripar. Ezenfelül a turizmust is a klímaváltozásnak kitett iparágnak kell tekintenünk mivel, ha egy terület adottságai, vízminősége, ökoszisztémája megváltozik, az az idegenforgalomra is hatással lesz. Ki akar majd a Velencei-tavon nyaralni, ha esetleg teljesen kiszárad, vagy épp az olaszországi Velencében, ha utcái az év nagy részében víz alatt lesznek?

Klímaváltozás mint lehetőség

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klímaváltozás lehetőséget is jelent a vállalatok számára, nem csak kockázatot. A stratégiai tervezés során érdemes a cégre váró kockázatok azonosításával, a vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezésével kezdeni a munkát és „mérni, mérni, mérni”. Amennyiben a vállalatok időben felkészülnek a fenntartható működésre, úgy versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem tesznek ilyen lépéseket. A mostani környezetben, amikor sok szempontból jócskán komfortzónán kívül kell mozogni, ez a lépés talán könnyebben megtehető.

Ipar

Forradalmi megoldás az építőiparban

Falazórobotot mutatott be a Wienerberger Magyarországon

Magyarországra is megérkezett a Wienerberger új falazórobotja, amely teljes kőművescsapatok munkáját láthatja el az építkezéseken. Az innovatív technológiai fejlesztés gyorsan, tökéletes pontossággal dolgozik, és megoldást kínál az építőipart sújtó jelentős munkaerőhiányra. Az építőanyaggyártó magyar csapata azon dolgozik, hogy a robotot minél előbb a hazai kivitelező cégek rendelkezésére bocsájtsa, így javítva az építkezések hatékonyságát és minőségét.

Több száz építőipari szakember, kivitelező, beruházó és kereskedő társaságában mutatkozott be idehaza a WLTR – ejtsd Valter – névre keresztelt innovatív falazórobot. A piacvezető építőanyaggyártó Wienerberger és a cseh GreenBuild forradalmi újdonsága óránként akár 10 négyzetméter falazat kivitelezésére képes tökéletes pontossággal, akár 3,25 méteres magasságig. A kereskedelmi, ipari, valamint lakóépületek külső-belső teherhordó falainak és válaszfalainak felépítésére alkalmas robot hozzávetőleg egy ötfős kőműves csapat munkájának megfelelő kapacitással rendelkezik. WLTR a falazóelemeket a tervrajzot pontosan követve, gépi precizitással helyezi el, ezáltal kiküszöbölve a hibázás lehetőségét és biztosítva a munka egyenletes minőségét.

Az építőipar egyre súlyosbodó munkaerőhiánnyal néz szembe egész Európában, amely nemcsak az építkezések költségeit növeli, de a kivitelezések idejét is jelentősen meghosszabbítja. Ezzel az egyedi fejlesztéssel a Wienerberger célja, hogy megoldást kínáljon a szakemberhiánnyal küzdő építőipari cégek problémáira, és jelentősen hozzájáruljon az építőipari hatékonyság növeléséhez.

„A WLTR falazórobot nem csupán egy egyedülálló technológiai fejlesztés, hanem valós megoldás egy égető piaci igényre. A munkaerőhiány ugyan nem az egyedüli probléma az ágazatban, de jelentős gondokat okoz, és ezzel együtt a fenntartható megoldások és a hatékonyság javítása iránti igény is folyamatosan nő”

– mondta Potos János, a Wienerberger Zrt. kereskedelemért és marketingért felelős igazgatósági tagja.

„Különösen büszkék vagyunk arra, hogy ezzel a megoldással egy olyan nagy múltra visszatekintő, ma is meghatározó szerepet betöltő építőanyagot, mint az égetett kerámia, sikerült a legmodernebb technológiával párosítani. A Wienerberger célja, hogy a kiváló minőségű kerámia építőanyagok mellett olyan megoldásokkal segítse az építőipari szereplők munkáját, amik javítják a kivitelezések minőségét, valamint csökkentik az építkezések idejét és költségeit”

– tette hozzá a szakember.

A robot jelenleg a Wienerberger által fejlesztett Porotherm Robot Ready falazóelemekkel dolgozik, amelyek speciális, európai szabadalommal védett, a robot által könnyen megfogható kialakításuk révén teszik lehetővé az automatizált falazást. A technológia a paneles építési megoldásokkal szemben egy sokkal fenntarthatóbb alternatívát nyújt, miközben megőrzi az égetett kerámia használatából fakadó előnyöket.

A cseh piacon már nagy sikerrel alkalmazott WLTR hamarosan a magyar kivitelezők számára is elérhetővé válik. Az építőanyaggyártó néhány éven belül tömeges elterjedésre számít, ugyanis a robotizált falazás teljes költsége versenyképes a hagyományos építési technológiákkal. Ez a lépés itthon is elősegítheti a digitalizáció térnyerését és a fenntartható építési gyakorlatok elterjedését a szektorban.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Milliméteres pontosság és adatvezérelt működés

Az ipari digitalizáció nem csupán gépekben, hanem a gondolkodásmódban is forradalmat hoz. Jelenleg a magyarországi kis- és középvállalkozások döntő többsége még nem alkalmaz fejlett Operational Intelligence (üzemeltetési intelligencia, OI) rendszereket.

Az Operational Intelligence rendszer valós idejű adatgyűjtéssel és -elemzéssel segíti a vállalatokat abban, hogy gyorsan és megalapozottan hozzanak döntéseket az üzleti működésük optimalizálására. Az iparági átlagos teljesítményszint 25–30% között mozog, szemben a nemzetközi élmezőny – például a Toyota – által elért 80% feletti értékekkel. Ennek a szintnek az eléréséhez elengedhetetlen az adatalapú döntéshozatal és a fejlett monitoringrendszer. Az Sz. Variáns célkitűzése, hogy jelentősen szűkítse ezt a különbséget, és hosszú távon is versenyképes pozíciót építsen ki a hazai és akár nemzetközi piacokon egyaránt. A cég ezen irányelveket veszi alapul mikor újabb és újabb beruházásokat hajt végre. Így a cég legfrissebb beruházása is ezt az elképzelését bizonyítja, amely egy újtípusú, pontosabban egy bígelést kiváltó marógép a papíralapú csomagolástechnikában. Az eszköz nemcsak a gyártási pontosságot, azaz a dobozon lévő hajtóélek pontosságát növeli, hanem az Ipar 4.0 elveire építve azonnali adatkinyeréssel segíti a gyártás, vizualizált teljesítménymutatókkal és mikroszintű elemzésekkel támogatja a gyártás hatékonyságát.

Az új eszköz mellett a vállalat kiemelt figyelmet fordít a belső kommunikáció fejlesztésére is. Az üzemi és irodai monitorhálózattal, napi hangulatmérő barométerrel, valamint strukturált vezetői párbeszéddel alakítja ki azt az emberközpontú működést, amely hosszú távon is versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon.

Lehet, hogy a jövő luxus dobozai is Debrecenben készülnek majd?

A csúcstechnológiás zónamotorokkal működő biegelést kiváltó élmarógép nemcsak a gyorsaság, hanem a precizitás terén is kimagasló teljesítményt nyújt. A gép lehetőséget biztosít arra, hogy a korábbi gyártási paraméterek egyetlen gombnyomásra visszanyerhetők legyenek, így az átállási idő akár több óráról mindössze 15 percre csökkenthető. A hagyományos biegelési technikákkal ellentétben a gép roncsolásmentes, kimart vájatokat készít, amelyek garantálják a szabályos, éles és esztétikus hajtásokat.

„Az új berendezés nem a meglévő technológia kiváltására, hanem annak kiegészítésére és továbbfejlesztésére szolgál, lehetőségeket nyitva meg a gyártás diverzifikálása előtt. A régióban, illetve Magyarországon mindössze egy-két vállalat rendelkezik ilyen berendezéssel, így ez a technológiai újdonságnak számít. A speciális dobozformák előállítása, a töltőgépes konfekcionálás támogatása, valamint a finoman kialakított hajtóélek precíz gyártása révén az Sz. Variáns képessé válik olyan iparágak kiszolgálására – mint például az elektronikai, a luxuscikkeket gyártó vállalatok – amelyek korábban technológiai korlátok miatt nem voltak elérhetők.”

– fejtette ki Szakál János, az Sz.Variáns ügyvezető igazgatója.

Valós idejű termelési adatok a hatékonyság szolgálatában

Az új generációs biegelőgép tökéletesen illeszkedik az Ipar 4.0 szemléletébe, amely a rendszerszintű gondolkodást, az automatizációt és az adatvezérelt döntéshozatalt helyezi előtérbe. A berendezés a működés során folyamatosan gyűjti és naplózza a teljesítményadatokat, lehetővé téve a mikromegállások, a termelési hatékonyság valós idejű nyomon követését és elemzését. Ennek köszönhetően a munkatársak nem csupán utólagos értékelésekre hagyatkozhatnak, hanem azonnali beavatkozással optimalizálhatják a folyamatokat, jelentősen növelve ezzel az üzemi hatékonyságot.

Digitális kijelző alapú kommunikáció – Információ ott és akkor, ahol valóban szükség van rá

Az Sz. Variáns nemcsak technológiai innovációban jár élen, hanem a belső információáramlás újra szervezésében is meghatározó szerepet vállal. A gyártósorokhoz telepített monitorok lehetővé teszik, hogy a munkatársak valós időben, közvetlenül férjenek hozzá a műszaki utasításokhoz, a teljesítménymutatókhoz (KPI-okhoz), valamint a napi célkitűzésekhez és eredményekhez.

A megoldás egyszerre biztosít célzott, területspecifikus tájékoztatást és átfogó, digitális vállalati szintű kommunikációt is. Nemcsak a gyártási folyamatok, hanem a „real time” kommunikáció is digitalizált módon segíti a hatékonyságot.

Mérhető munkavállalói élmény – Tudatos employer branding az ipari környezetben

Az Sz. Variáns a digitalizációt nem csupán technológiai, hanem humán fókuszú eszközként is alkalmazza. Az üzemben elhelyezett, egyszerűen kezelhető „smiley készülék” lehetőséget biztosít a dolgozók számára, hogy napi szinten, anonim módon jelezhessék aktuális közérzetüket. Az így nyert adatok valós időben segítenek feltárni a szervezeti hangulat alakulását. A rendszeres, strukturált 1:1 felső, középvezetői és a termelésben lévő kollégákkal folytatott megbeszélések – heti vagy kétheti vagy havi gyakorisággal – nemcsak a személyes visszacsatolás platformjai, hanem az értékalapú vezetés megerősítésének is hatékony eszközei.

Az Sz. Variáns fejlesztései azt mutatják, hogy a versenyképes ipari működéshez ma már elengedhetetlen az adatvezérelt technológia és az emberközpontú vállalatirányítás összehangolása. Az új biegelőgép és a kapcsolódó digitális megoldások nemcsak a hatékonyságot növelik, hanem hosszú távon is erősítik a munkavállalói elkötelezettséget, ezzel erősítve az Sz.Variáns cégértékét és a piaci pozícióját.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Üzlet a levegőből: a gázok láthatatlan szerepe a mindennapi életünkben

Ipari gázgyártás Magyarországon.

A minket körülvevő levegő nemcsak az élet alapja, hanem számos iparág számára is nélkülözhetetlen „nyersanyag”. Az ipari és orvosi gázok kulcsszerepet játszanak a kórházakban, az élelmiszeriparban, a gyártásban és a csúcstechnológiai szektorban is. De hogyan nyerik ki ezeket a fontos anyagokat, és milyen technológia teszi ezt lehetővé? A hazai gázgyártás egyik meghatározó szereplője adott betekintést ebbe a világba.

Érték a levegőből: mínusz 250 fokon

Kevesen tudják, hogy az ipari és orvosi gázok jelentős részét közvetlenül a levegőből nyerik ki. Hegedüs Ákos, a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a cég légbontási technológiája lehetővé teszi a levegőt alkotó gázok – nitrogén, oxigén, argon, valamint a ritkább nemesgázok – egyenkénti szétválasztását.

A folyamat során a levegőt ún. kriogén hőmérsékletre, azaz körülbelül mínusz 250-260 Celsius-fokra hűtik, így cseppfolyós állapotba kerül. A gázok forráspontjaik szerint különülnek el: előszőr a nitrogén, majd az oxigén, az argon, végül a ritkább nemesgázok – például a xenon, a kripton és a neon. Az így kinyert gázokat speciális tartályokban tárolják, palackozzák, vagy folyékony formában tartálykocsival szállítják a felhasználókhoz. Ezek az anyagok szinte minden iparágban jelen vannak.

Tudta? Az oxigénpalackok súlya különösen fontos a mentősök számára. Az alumíniumból készült palackok sokkal könnyebbek az acél változatoknál, így kevésbé terhelik a dolgozókat, és nagyobb mozgékonyságot biztosítanak vészhelyzetben.

Altatógáz: az egészségügytől a csúcstechnológiáig

Répcelak és környéke nemcsak Magyarország legjelentősebb természetes szén-dioxid forrása, hanem a térség egyik legfontosabb lelőhelye is. Az ottani mezőkből kinyert és feldolgozott szén-dioxid elengedhetetlen a szénsavas üdítőitalok gyártásában, hegesztésnél és orvosi alkalmazásoknál is.

Répcelakon található továbbá Közép-Európa legnagyobb dinitrogén-oxid (altatógáz) gyártó üzeme is, amely belföldi és nemzetközi piacokra egyaránt szállít. Ezek az üzemek nemcsak a hazai igényeket elégítik ki, hanem exportálnak is olyan növekvő piacokra, mint Szaúd-Arábia vagy Törökország, ahol a helyi gyártókapacitás korlátozott, viszont a kereslet – különösen az elektronikai ipar részéről – folyamatosan nő.

Tudta? A szén-dioxidot az üvegházi növénytermesztésben szintén használják. A fotoszintézis serkentésével növeli a terméshozamot, ezért egyes kertészetek dúsítják vele az üvegházak levegőjét a gyorsabb és szabályozottabb növekedés érdekében.

A dinitrogén-oxid altatásra és fájdalomcsillapításra való hasznosítása az egészségügyben szinte köztudott, de ugyanilyen kulcsszerepet játszik a csúcstechnológiai iparban: elengedhetetlen például a mikroszkopikus precizitású chipek és a kijelzők előállításánál is.

A modern technológia a tartályokat is figyeli

A vezérigazgató azt is kifejtette az Ipar Hangjai podcast legújabb adásában, hogy bár az ipari gázok a vállalatok gyártási költségeinek kis részét teszik ki, számos ipari folyamatban nélkülözhetetlenek. Emiatt pontos logisztikai tervezést igényel a kiszállításuk, ahol egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális megoldások és az automatizálás.

A Linde fejlett telemetriai rendszereket és mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt algoritmusokat alkalmaz a logisztika optimalizálására. Az MI folyamatosan elemzi a fogyasztási mintákat, előrejelzi az igényeket, és kiválasztja az optimális szállítási útvonalakat, – a költségek és a környezeti hatás csökkentése érdekében, – miközben biztosítja a zavartalan ellátást például a kórházak és gyárak számára. Ausztria és Németország kórházaiban már digitális palackokat használnak, amelyek lehetővé teszik az orvosi oxigénkészletek automatikus nyomon követését és kezelését is.

Ez a modern infrastruktúra olyan automatizálási megoldásokat integrál, amelyekkel a működési folyamatok távolról is vezérelhetőek. Például a Linde üzemeiben Siemens irányító- és automatizálási rendszerek működnek, amelyek precízen szabályozzák a kompresszorokat és hűtőrendszereket, ezáltal biztosítva a magas minőségű és energiahatékony üzemelést.

Mini gázüzemek a nagyipari szereplőknek

A Linde működésének egyik legérdekesebb eleme a helyszíni gáztermelés, amely különösen előnyös a nagy ipari gázfogyasztók – például hazai akkumulátorgyártók – számára. Ezek a gyárak közvetlen környezetében, helyben kialakított üzemek teljes mértékben az adott vállalat igényeihez igazodnak, lehetővé téve az oxigén, nitrogén vagy hidrogén közvetlen előállítását a gyártási folyamatok részeként. A Linde ezekben az esetekben nemcsak a berendezéseket telepíti és üzemelteti, hanem folyamatos távoli felügyeletet és optimalizálást is biztosít.

Fenntarthatóság a gázgyártásban

Az ipari és orvosi gázok előállítása energiaigényes folyamat, ezért a Linde kiemelt figyelmet fordít az energiahatékonyság javítására. Ezek az erőfeszítések illeszkednek az olyan iparági trendekhez, mint a megújuló energia integrálása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, – összhangban az EU Green Deal és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival. A gázcég magyarországi telephelyein napelemparkokat telepítenek, hogy termelés egy részét megújuló energiából fedezzék, miközben folyamatosan optimalizálják az energiafelhasználást. A közúti szállítás csökkentése érdekében vasúti tartálykocsikat vásároltak, és megkezdték az elektromos teherautók tesztelését is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss