Ipar

Gazdasági ágazatok klímakockázata – rizikó és lehetőség

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény, ami feladatok sokasága elé állítja a gazdasági szereplőket.

A vállalatok működésére és teljesítményére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesz az éghajlatváltozás. A vállalkozások átállását a zöld gazdaságra már nem csupán a piaci elvárások, hanem jogszabályi előírások is sürgetik, a gyors reakció és alkalmazkodás pedig, mint annyi más esetben, itt is versenyelőnyt jelent, de akár a túlélés záloga is lehet. A helyzetet Cserényi Dóra, a BDO tanácsadója és Veisz Ákos, a magyaroroszági BDO ESG üzletágának vezető partnere elemezte.

Az éghajlatváltozás fizikai és átállási kockázatot is rejt magában a vállalkozások pénzügyi teljesítményére nézve. Előbbiek többek közt az átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás, valamint a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának változásából erednek. Ilyen fizikai kockázatnak tekinthető például, amikor egy fontos vállalati létesítményt viharkár ér. Az átállási kockázatok pedig az alacsony karbonintenzitású gazdaságra áttérésből fakadnak. Egyik altípusuk például, amikor az üzleti partnerek, befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalatoktól, de ide sorolhatjuk az új fenntartható célokat kijelölő jogszabályoknak való megfelelést is.

Klímakockázatoknak kitett ágazatok

A klímaváltozás, illetve az annak mérséklésére tett lépések eltérően hatnak a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatokra.

Ha meg szeretnénk vizsgálni, hogy mely ágazatok a leginkább kitettek az átállási kockázatoknak, az egyes ágazatok üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátása egy jó indikátor. A klímakockázatokkal foglalkozó pénzügyi szektor is ezt a mutatót veszi alapul. Az Európai Központi Bank 2022. évi klíma stressztesztjében megvizsgálta, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek leginkább érintettek az átállási kockázat kapcsán. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes értékláncot figyelembe vevő ÜHG-kibocsátás alapján az EU-ban az átállási kockázatnak leginkább kitett szektorok a finomított kőolajtermék-gyártó alágazat, a bányászat, az ásványianyag-gyártás, valamint a villamosenergia- és energiaellátás ágazat.

Minden európai gazdaságnak természetesen más a szerkezete, így hazánkban is más ágazatokat érint az átállási klímakockázat. Ha megnézzük a hazai iparágakat, 2020-as adatok alapján azt látjuk, hogy a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az ÜHG-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás- és a légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ÜHG-kibocsátása is számottevő (forrás: EUROSTAT, KSH). Összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60%-át adja. Jelentős tehát a feladat és az érintett vállalkozások számossága.

Forrás: BDO szerkesztés, EUROSTAT és KSH adatok alapján

Az átállási kockázat a fentieknek megfelelően elsősorban az ÜHG-kibocsátás mérséklésével csökkenthető. Az ennek érdekében hozott szabályok is főleg a legnagyobb kibocsátókat érintik, és hátrányban vannak azok, akik nem készülnek fel a jogi környezet várható változására. Jó példa erre az EU Taxonómia, ami tevékenységenként határozza meg, milyen műszaki paraméterek mentén minősül valami fenntarthatónak vagy sem, értelemszerűen jelentősen ösztönözve az ÜHG-kibocsátás csökkenését.

Nagy szabályozói nyomás van a vállalatokon a nagyobb transzparencia irányába is. Várhatóan 2025-től lép hatályba az EU vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (CSDD), valamint a kötelező nem-pénzügyi riportálási kötelezettségeket szabályozó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Mindez első körben a nagyvállalatokra és a nyilvános kibocsátókra vonatkozik majd, és már a 2024-es év után is riportolni kell. A vállalatoknak nem csupán saját működésüket illetően, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell majd, amely már számos magyar kkv-t érinteni fog a jövőben. A CSRD elfogadásával párhuzamosan megkezdődött a fenntarthatósági beszámolási sztenderdek kidolgozásának folyamata is, az ESRS (EU Sustainability Reporting Standards) például várhatóan 2025-től lép érvénybe. Már ebből a messze nem teljes felsorolásból is látszik, hogy a jogi megfelelés kulcsfontosságú lesz a következő évek során.

Az átállási kockázatok mellett természetesen a fizikai kockázatokkal is számolni kell. Magyarországon is szembesültünk idén aszállyal, hőhullámokkal, a világ számos pontján pedig árvizek, tüzek pusztítanak. Ezenfelül az éghajlat hosszabb távú változásai is kockázatot hordoznak, a csökkenő vízkészletek, hőmérséklet-változások, valamint a talaj termőképességének átalakulása egyaránt veszélyt jelent. A humán tőke teljesítményére is hatással van a klímaváltozás, amely csökkenő termelékenységet válthat ki. Ez különösen a fizikai foglalkoztatottakat érinti, azonban az irodai dolgozók munkabírására is hatással van, hiszen 40 Celsius-fokot meghaladó napi csúcshőmérséklet mellett nem elvárható a hatékony munkavégzés. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar vagy és az élelmiszeripar. Ezenfelül a turizmust is a klímaváltozásnak kitett iparágnak kell tekintenünk mivel, ha egy terület adottságai, vízminősége, ökoszisztémája megváltozik, az az idegenforgalomra is hatással lesz. Ki akar majd a Velencei-tavon nyaralni, ha esetleg teljesen kiszárad, vagy épp az olaszországi Velencében, ha utcái az év nagy részében víz alatt lesznek?

Klímaváltozás mint lehetőség

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klímaváltozás lehetőséget is jelent a vállalatok számára, nem csak kockázatot. A stratégiai tervezés során érdemes a cégre váró kockázatok azonosításával, a vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezésével kezdeni a munkát és „mérni, mérni, mérni”. Amennyiben a vállalatok időben felkészülnek a fenntartható működésre, úgy versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem tesznek ilyen lépéseket. A mostani környezetben, amikor sok szempontból jócskán komfortzónán kívül kell mozogni, ez a lépés talán könnyebben megtehető.

Related Topics:ágazatok elemzés gazdaság klímakockázat lehetőségek rizikó válság

Up Next

Kollaboratív robottargonca-rendszer fejlesztését tervezi a QLM Logistics Solutions Kft. és az ALLANCE Kft. konzorciuma

Don't Miss

A piacvezető CTP nyerte Az „Év Raktárbérleti Tranzakciója” díjat

Ipar

Bemutatkozik a Siemens Designcenter

Az NX és a Solid Edge jövője – magyarországi ősbemutató. Az idei esztendő egy olyan változást hozott a CAD/CAM/CAE/PLM világban, amire a 2D/3D áttérés óta nem volt példa. A Siemens bejelentette a Designcentert.

A Siemens gépészeti tervezőszoftver-portfóliójának történetében mérföldkőnek számító Designcenter létrejötte egy tudatosan felépített technológiai és piaci stratégia eredménye, amely hivatalosan a 2026. júniusi szoftverkiadással jelent meg a gépészeti CAD/CAM/CAE/PLM piacon.

A Designcenter nem egy teljesen új, a semmiből megírt program, hanem a Siemens korábbi, piacvezető tervezőmegoldásainak egy közös, modern márka alá vonása és szorosabb integrációja a legmodernebb technológiákat ötvözve.

NX… Solid Edge… Designcenter

A Siemens először a 2025-ös Realize Live felhasználói konferencián vetítette előre az új irányt. Itt mutatták be a Designcentert mint a gépészeti tervezőszoftverek új gyűjtőnevét. A cél az volt, hogy a piacon ne egymástól elszigetelt, silószerű megoldásokként (külön NX és külön Solid Edge) jelenjenek meg, hanem egyetlen skálázható, rugalmas ökoszisztémaként, amely a startupoktól kezdve a hatalmas autóipari vagy repülőgépipari OEM vállalatokig minden igényt kiszolgál.

A Siemens Designcenter egy olyan modern technológiai és innovációs platform, amely a digitális termékfejlesztést, a mérnöki tervezést és a gyártás-előkészítést támogatja a legújabb szoftveres megoldások segítségével.

A Designcenter megismerése fontos lehet a

ügyvezetők, cégvezetők és tulajdonosok számára, hogy megismerhessék, hogy egy modern tervező platform hogyan tud költséghatékony is lenni, és hogyan alakítja át radikálisan a ROI számítását a mérnöki tervezési projektek esetében
tervezési és fejlesztési vezetők számára, akiknek fontos, hogy a határidőre tervezésben és gyártásban hogyan segítenek a csúcskategóriás funkciók mellett az AI eszközök
digitális transzformációs és innovációs vezetők, akiknek ki kell jelölni a vállalat számára a következő évekre egy megbízható platformot és mérnöki innovációs irányt
CAD/CAM mérnökök és termékfejlesztők, akik kíváncsiak arra, hogy az iparág legszélesebb modulválasztéka hogyan nyújt minden mérnöki kihívásra hatékony megoldást
fenntarthatósági és minőségirányítási szakemberek, akik számára fontos, hogy már a tervezőasztalon monitorozzák a termék széndioxid lábnyomát és a közben biztosítsák a mérnöki projektek és adatok egységes kezelését

Magyarországon először élőben

A Siemens 2026. szeptember 10-én egy egész napos szakmai rendezvény keretében mutatja be a Designcentert a hazai mérnököknek, tervezőknek, gyártómérnököknek. A rendezvény helyszíne a Siemens Zrt. székháza.

A rendezvény fő témái:

Designcenter platform áttekintés
Mérnöki tervezés AI eszközökkel
Immerzív tervezési megoldások
Következő generációs végeselem
Integrált gyártási-megmunkálási portfolio
Magyarországi ügyfélpéldák és panelbeszélgetés a mérnöki tervezés jövőjéről

A rendezvény szakmai és értékesítési partnere graphIT Kft. (www.graphit.hu ) A graphIT Kft. a Siemens Digital Industry Software Expert Partnere, a Designcenter Solid Edge, NX, Teamcenter, Simcenter, Plant Simulation, Process Simulate, Opcenter, Mendix és egyéb Siemens termékek magyarországi forgalmazója és bevezető partnere.

A Designcenterrel kapcsolatos szakmai anyagokat a https://graphitblog.hu/designcenter/ címen lehet olvasni.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A rendezvény részletes programja és a regisztrációs űrlap az alábbi linken látható: https://resources.sw.siemens.com/hu-HU/nx-realize-club-budapest-september-10-2026/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Okosabb védelem, tervezhetőbb üzembiztonság

Karbantartást előrejelző, kommunikációképes kompakt megszakítókat mutatott be a Siemens.

A kompakt megszakítók az energiaelosztó rendszerek megbízhatóságának fontos elemei, állapotuk azonban rendszeres ellenőrzések nélkül nehezen követhető. Egy elhasználódott vagy meghibásodó készülék ezért komoly üzembiztonsági és gazdasági kockázatot jelent.

Erre kínálnak megoldást a Siemens új SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékei, amelyek a már bevált 3VA2 és 3VA6 modellek védelmi funkcióit integrált méréssel, intelligens állapotfelügyelettel és fejlett kommunikációs lehetőségekkel egészítik ki.

Kommunikáció, mérés és előrejelzés

Az új megszakítók folyamatosan monitorozzák kopási mutatóikat, ezzel valós időben, akár mobileszközről követhetővé téve állapotukat, illetve várható hátralévő élettartamukat. Így a karbantartás a tényleges műszaki állapothoz igazítható, egyszerre csökkentve a szükségtelen készülékcseréket és a váratlan leállások kockázatát.

A készülékek továbbá energia- és teljesítmény adatokat is mérnek. Az információk vezeték nélküli vagy Ethernet-kapcsolaton keresztül továbbíthatók az olyan magasabb szintű energiafelügyeleti rendszerekbe, mint a SENTRON Powercenter 3000 vagy a SENTRON Powermanager alkalmazások. Ez a betáplálástól a végpontokig átláthatóvá teszi az energiaáramlást, és segíti a nem hatékony fogyasztók azonosítását.

Meglévő rendszerek digitalizációja, egyszerűen

A digitális kapcsolódási lehetőségek révén az új kompakt megszakítók egyszerűen integrálhatók a meglévő rendszer- és szoftverkörnyezetbe is.

A korábbi 3VA2 és 3VA6 modellekkel tanúsítottan egyenértékűek, ennek köszönhetően további kapcsolószekrény-vizsgálatok nélkül cserélhetőek az új készülékekre. Emellett a vezeték nélküli adatátvitelhez nincs szükség új kommunikációs kábelek kiépítésére, így csökkenthető a korszerűsítés műszaki ráfordítása és költsége is.

Fokozott személyvédelem, feszültség alatti munkavégzésnél is

A 3VA plus kompakt megszakítók paramétereinek módosítása, a szoftverfrissítések vagy a készülékállapot ellenőrzése a kapcsolószekrények ajtajának kinyitása nélkül, külső kijelzőkön vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül elvégezhető, ezzel is csökkentve a balesetek kockázatát.

Emellett az ún. DAS+ (Dynamic Arc-flash Sentry+) karbantartási üzemmód a berendezéseken végzett, feszültség alatti munkavégzés során is fokozott védelmet biztosít a dolgozóknak.

A kijelzőn vagy digitális bemeneten keresztül aktiválható funkció ideiglenesen minimális értékre csökkenti a megfelelő védelmi paramétereket, érzékenyebb kioldási beállításokat alkalmazva. Ezzel csökkenti az olyan kockázatokat, mint például az íves zárlat okozta sérülések.

Széleskörű alkalmazhatóság

A készülékek második paraméterkészlettel is elérhetőek, ami így tartalék energiaellátásra történő átkapcsoláskor automatikusan az új üzemállapothoz igazítja a védelmet. Ez különösen kórházakban, adatközpontokban vagy olyan termelőüzemekben lehet előny, ahol az energiaellátás folyamatossága különösen nagy jelentőséggel bír.

A fix és kocsizható, ill. dugaszolható kivitelekben egyaránt elérhető, IEC 60947 szabványnak megfelelő SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek megkapták a Siemens EcoTech minősítését is.

A SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek értékesítése várhatóan 2026 utolsó negyedévében indul a hazai piacon is. Első lépésben 630A-ig lesznek elérhetők az új típusok, a teljes paletta 2028 második felére válik elérhetővé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Okos címkék és QR-kódok: Hogyan forradalmasítja a nyomtatás az adatátvitelt?

képek: Magnific

Amikor a kezünkbe veszünk egy egyszerűnek tűnő használati tárgyat vagy megvizsgálunk egy termékcsomagolást, potenciális információs csatornákkal találkozunk. A nyomtatási technológiák és a digitális adatátvitel összefonódása ugyanis alapjaiban írja át azt, ahogyan a környezetünkkel interakcióba lépünk, lehetővé téve, hogy egyetlen mozdulattal mélyebb tartalmakhoz, valós idejű adatokhoz vagy egyedi szolgáltatásokhoz férjünk hozzá.

Amikor a nyomtatott felületek digitális híddá alakulnak

A hagyományos nyomtatás évszázadokon át az információ rögzítéséről szólt, ám a digitalizáció térnyerésével ez a szerepkör jelentősen kibővült. Ma már nem elégszünk meg azzal, hogy egy címkén elolvassuk az alapvető adatokat; válaszokat várunk a termék eredetére, összetételére, illetve használati módjára vonatkozóan. Ez a fokozott információigény tette szükségessé a nyomtatott felületek és a virtuális tér összekapcsolását.

A technológiai fejlődés iránya egyértelműen az interaktivitás felé mutat. Mivel szinte mindenki zsebében ott lapul egy nagy teljesítményű okostelefon, a nyomtatott kódok és chipek váltak praktikus hidakká a két világ között. Ez a szimbiózis azért is vált nélkülözhetetlenné, mert a fizikai felületek korlátosak: egy apró címkére nem férhet fel minden specifikáció, többnyelvű használati utasítás vagy videós segédlet. A digitális adatátvitelt támogató nyomtatás viszont képes arra, hogy a statikus tárgyat egy dinamikusan frissíthető információs kapuvá alakítsa át, amelyen keresztül bármilyen releváns adatot el lehet juttatni a felhasználóhoz.

A legfontosabb technológiák a modern kódok mögött

Az adatátvitel sebességét és hatékonyságát különböző, mára széles körben elterjedt megoldások garantálják.

A leggyakrabban alkalmazott technológiák az alábbiak:

QR-kódok (Quick Response): A legnépszerűbb kétdimenziós kódok, amelyek nagy mennyiségű adatot képesek tárolni. Előnyük, hogy bármilyen kamera alapú eszközzel beolvashatók, és olcsón, hagyományos nyomtatási eljárásokkal is előállíthatók.
RFID (Radio Frequency Identification): Rádiófrekvenciás azonosítás, amely nem igényel közvetlen rálátást az olvasó és a chip között. Akár több méteres távolságból alkalmas egyszerre több száz azonosító leolvasására, ami a raktárkezelésben pótolhatatlan.
NFC (Near Field Communication): Az RFID egy speciális, rövid hatótávolságú változata. Leggyakrabban biztonságos adatátvitelre, érintésmentes fizetésre vagy gyors eszközpárosításra használható a mindennapok során.
Data Matrix kódok: Kisméretű, rendkívül nagy adatsűrűségű kódok, amelyeket gyakran használnak ipari alkatrészek vagy gyógyszerészeti termékek jelölésére, ahol a hely korlátozott, de a nyomonkövethetőség kritikus.

Interaktív megoldások a mindennapi használati tárgyakon

A marketing és a rendezvényszervezés világa profitál talán a leglátványosabban az okosnyomtatás nyújtotta lehetőségekből. Az egyedi azonosítókkal ellátott eszközök segítségével a látogatók azonnal hozzáférhetnek a programfüzethez, a fellépők listájához vagy akár exkluzív kedvezményekhez is. A fesztiválokon és a szórakozóhelyeken pedig a szakszerű műanyagpohár-nyomtatás kínál kiváló felületet arra, hogy az újrafelhasználható poharakra helyezett kódokkal egyenesen az adott vállalkozás weboldalára, egy nyereményjátékra vagy egy applikációra tereljék a közönséget.

Ezzel a módszerrel a várakozási idő – például a sorban állás közben – értékes interakcióvá alakítható. A látogatók a telefonjukkal beolvashatják a grafikába integrált kódokat, részt vehetnek szavazásokban, vagy megoszthatják élményeiket a közösségi médiában, miközben a cég értékes adatokat gyűjthet a fogyasztói szokásokról.

Kevesebb papírhulladék és hatékonyabb logisztika okoscímkékkel

A nyomdaipar és a logisztika területén az okostechnológiák alkalmazása komoly gazdasági és környezetvédelmi előnyökkel jár. A fenntarthatóság ma már az elváráson túl gazdasági kényszer is, az intelligens címkézés pedig ezen a területen kulcsszerepet játszik. Azáltal, hogy a termékinformációk jelentős része digitálisan válik elérhetővé, drasztikusan csökkenthető a kísérő dokumentáció, például a vaskos használati utasítások vagy a többlapos garanciajegyek nyomtatási igénye.

Környezetvédelmi szempontból ez kevesebb felhasznált papírt és vegyszert, valamint alacsonyabb hulladéktermelést jelent. Gazdasági oldalon pedig a logisztikai folyamatok gyorsulása hoz mérhető eredményeket. Az okoscímkékkel ellátott szállítmányok valós időben követhetők nyomon, ami csökkenti az elveszett csomagok számát és optimalizálja a raktárkészlet-kezelést. Egy RFID-alapú rendszerrel például a hagyományos módszereknél nagyságrendekkel gyorsabban elvégezhető a teljes árukészlet leltározása, ami korábban órákat vagy napokat vett igénybe. Ez a hatékonyság növeli a vállalatok versenyképességét, miközben mérsékli az ökológiai lábnyomunkat is.

Merre tart a nyomtatott adatátvitel jövője?

A technológia terjedésével az okosnyomtatás alapértelmezett szabvány lesz a terméktervezésben, a felhőalapú szolgáltatások és a fizikai tárgyak közötti szimbiózis pedig teljesen átalakítja a vásárlási és fogyasztási szokásokat. A fejlődés egyik iránya az úgynevezett okoskasszák elterjedése lesz, ahol a termékeken lévő chipek és kódok segítségével a fizetés szinte észrevétlenné válik. Már nem kell egyesével leolvasni a vonalkódokat; a bevásárlókocsi tartalma azonnal felismerhetővé válik a kasszakapun áthaladva. Ezek a nemzetközi trendek már a magyar piacon is éreztetik a hatásukat, ahol több nagy áruházlánc is aktívan kísérletezik a technológia meghonosításával.

Emellett a nyomtatott elektronika fejlődése lehetővé teszi azt is, hogy ultravékony szenzorokat integráljanak a papírba vagy műanyagba, amelyek figyelmeztetnek például az élelmiszerek eltarthatóságának lejártára vagy a gyógyszerek pontos adagolására. A nyomtatott adatátvitel jövője tehát egy olyan intelligens környezet felé mutat, ahol minden tárgy képes beszélni hozzánk, és ahol az információhoz való hozzáférés csupán egy pillantás vagy egy érintés kérdése.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!