Ipar

Gazdasági ágazatok klímakockázata – rizikó és lehetőség

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény, ami feladatok sokasága elé állítja a gazdasági szereplőket.

A vállalatok működésére és teljesítményére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesz az éghajlatváltozás. A vállalkozások átállását a zöld gazdaságra már nem csupán a piaci elvárások, hanem jogszabályi előírások is sürgetik, a gyors reakció és alkalmazkodás pedig, mint annyi más esetben, itt is versenyelőnyt jelent, de akár a túlélés záloga is lehet. A helyzetet Cserényi Dóra, a BDO tanácsadója és Veisz Ákos, a magyaroroszági BDO ESG üzletágának vezető partnere elemezte.

Az éghajlatváltozás fizikai és átállási kockázatot is rejt magában a vállalkozások pénzügyi teljesítményére nézve. Előbbiek többek közt az átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás, valamint a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának változásából erednek. Ilyen fizikai kockázatnak tekinthető például, amikor egy fontos vállalati létesítményt viharkár ér. Az átállási kockázatok pedig az alacsony karbonintenzitású gazdaságra áttérésből fakadnak. Egyik altípusuk például, amikor az üzleti partnerek, befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalatoktól, de ide sorolhatjuk az új fenntartható célokat kijelölő jogszabályoknak való megfelelést is.

Klímakockázatoknak kitett ágazatok

A klímaváltozás, illetve az annak mérséklésére tett lépések eltérően hatnak a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatokra.

Ha meg szeretnénk vizsgálni, hogy mely ágazatok a leginkább kitettek az átállási kockázatoknak, az egyes ágazatok üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátása egy jó indikátor. A klímakockázatokkal foglalkozó pénzügyi szektor is ezt a mutatót veszi alapul. Az Európai Központi Bank 2022. évi klíma stressztesztjében megvizsgálta, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek leginkább érintettek az átállási kockázat kapcsán. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes értékláncot figyelembe vevő ÜHG-kibocsátás alapján az EU-ban az átállási kockázatnak leginkább kitett szektorok a finomított kőolajtermék-gyártó alágazat, a bányászat, az ásványianyag-gyártás, valamint a villamosenergia- és energiaellátás ágazat.

Minden európai gazdaságnak természetesen más a szerkezete, így hazánkban is más ágazatokat érint az átállási klímakockázat. Ha megnézzük a hazai iparágakat, 2020-as adatok alapján azt látjuk, hogy a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az ÜHG-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás- és a légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ÜHG-kibocsátása is számottevő (forrás: EUROSTAT, KSH). Összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60%-át adja. Jelentős tehát a feladat és az érintett vállalkozások számossága.

Forrás: BDO szerkesztés, EUROSTAT és KSH adatok alapján

Az átállási kockázat a fentieknek megfelelően elsősorban az ÜHG-kibocsátás mérséklésével csökkenthető. Az ennek érdekében hozott szabályok is főleg a legnagyobb kibocsátókat érintik, és hátrányban vannak azok, akik nem készülnek fel a jogi környezet várható változására. Jó példa erre az EU Taxonómia, ami tevékenységenként határozza meg, milyen műszaki paraméterek mentén minősül valami fenntarthatónak vagy sem, értelemszerűen jelentősen ösztönözve az ÜHG-kibocsátás csökkenését.

Nagy szabályozói nyomás van a vállalatokon a nagyobb transzparencia irányába is. Várhatóan 2025-től lép hatályba az EU vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (CSDD), valamint a kötelező nem-pénzügyi riportálási kötelezettségeket szabályozó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Mindez első körben a nagyvállalatokra és a nyilvános kibocsátókra vonatkozik majd, és már a 2024-es év után is riportolni kell. A vállalatoknak nem csupán saját működésüket illetően, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell majd, amely már számos magyar kkv-t érinteni fog a jövőben. A CSRD elfogadásával párhuzamosan megkezdődött a fenntarthatósági beszámolási sztenderdek kidolgozásának folyamata is, az ESRS (EU Sustainability Reporting Standards) például várhatóan 2025-től lép érvénybe. Már ebből a messze nem teljes felsorolásból is látszik, hogy a jogi megfelelés kulcsfontosságú lesz a következő évek során.

Az átállási kockázatok mellett természetesen a fizikai kockázatokkal is számolni kell. Magyarországon is szembesültünk idén aszállyal, hőhullámokkal, a világ számos pontján pedig árvizek, tüzek pusztítanak. Ezenfelül az éghajlat hosszabb távú változásai is kockázatot hordoznak, a csökkenő vízkészletek, hőmérséklet-változások, valamint a talaj termőképességének átalakulása egyaránt veszélyt jelent. A humán tőke teljesítményére is hatással van a klímaváltozás, amely csökkenő termelékenységet válthat ki. Ez különösen a fizikai foglalkoztatottakat érinti, azonban az irodai dolgozók munkabírására is hatással van, hiszen 40 Celsius-fokot meghaladó napi csúcshőmérséklet mellett nem elvárható a hatékony munkavégzés. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar vagy és az élelmiszeripar. Ezenfelül a turizmust is a klímaváltozásnak kitett iparágnak kell tekintenünk mivel, ha egy terület adottságai, vízminősége, ökoszisztémája megváltozik, az az idegenforgalomra is hatással lesz. Ki akar majd a Velencei-tavon nyaralni, ha esetleg teljesen kiszárad, vagy épp az olaszországi Velencében, ha utcái az év nagy részében víz alatt lesznek?

Klímaváltozás mint lehetőség

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klímaváltozás lehetőséget is jelent a vállalatok számára, nem csak kockázatot. A stratégiai tervezés során érdemes a cégre váró kockázatok azonosításával, a vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezésével kezdeni a munkát és „mérni, mérni, mérni”. Amennyiben a vállalatok időben felkészülnek a fenntartható működésre, úgy versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem tesznek ilyen lépéseket. A mostani környezetben, amikor sok szempontból jócskán komfortzónán kívül kell mozogni, ez a lépés talán könnyebben megtehető.

Related Topics:ágazatok elemzés gazdaság klímakockázat lehetőségek rizikó válság

Up Next

Kollaboratív robottargonca-rendszer fejlesztését tervezi a QLM Logistics Solutions Kft. és az ALLANCE Kft. konzorciuma

Don't Miss

A piacvezető CTP nyerte Az „Év Raktárbérleti Tranzakciója” díjat

Ipar

AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon

Forradalmi újítás segíti a hazai KKV-kat az AI keresésekben való megjelenésben

Mesterséges intelligencia alapú keresésekre való optimalizálást segítő új eszközt mutattak be. A BP Content Optimizer magyar nyelvű tartalmakat alakít át úgy, hogy azok megjelenhessenek generatív keresőmotorok – például a ChatGPT – válaszaiban. A közel tíz éve működő keresőoptimalizálási ügynökség szerint a kis- és középvállalkozások komoly hátrányba kerülhetnek, ha nem készülnek fel időben a változó keresési szokásokra. Az első verzióhoz korlátozott hozzáférést biztosítanak, hogy a visszajelzések alapján alakítsák ki a hazai gyakorlatot – közölte Szesztay Péter ügyvezető.

A következő 1-2 év döntő lesz a kis- és középvállalkozások számára: aki nem foglalkozik időben az AI keresésekre való optimalizálással, komoly hátrányba kerül a versenytársaival szemben – erre hívja fel a figyelmet a BP Digital, akik válaszul most egy vadonatúj, hazai fejlesztésű eszközt vezetnek be a piacra. A BP Content Optimizer segítségével a vállalkozások úgy jelennek meg a mesterséges intelligencia által vezérelt keresésekben – például a ChatGPT-ben vagy más AI asszisztensekben –, hogy nem kell SEO-szakértőnek lenniük. A BP Digital új terméke gyors, egyszerű és költséghatékony megoldást kínál azoknak a cégeknek, akik nem akarnak lemaradni az AI-forradalomról.

„A generatív keresőmotorok használata berobbant, és ez teljesen új helyzetet teremtett a tartalommarketingben. Már nem elég a klasszikus SEO – a cégeknek olyan tartalmakra van szükségük, amit a mesterséges intelligencia is ’ért’ és beemel a válaszaiba. Mi erre fejlesztettünk ki egy átlátható, könnyen kezelhető, professzionális rendszert” – mondta el Szesztay Péter, a BP Digital ügyvezetője.

A BP Content Optimizer SEO-ra és AI-ra is optimalizál:
a meglévő cikkeket, aloldalakat, termékleírásokat képes újrastrukturálni, javítani, és alkalmassá tenni az AI-eszközök által történő feldolgozásra – mindezt magyar nyelven, magyar vállalkozások igényeire szabva.

Évek óta tesztelt, most végre elérhető

A termék mögött nem kísérleti startup, hanem egy közel 10 éve működő, keresőoptimalizálásra specializálódott ügynökség áll. A BP Digital saját belső projektjei során szerzett szakmai tapasztalatát építette ebbe az új, minden keresőmotorban működő,kkv-szektor számára is elérhető rendszerbe.

„Az AI keresőkben való megjelenés nem a jövő, hanem a jelen. Az a célunk, hogy ezt az új lehetőséget, a szakmailag értékes szövegeket mindenki számára elérhetővé tegyük – ne csak azoknak, akik külön csapatot tudnak rá felépíteni” – tette hozzá Szesztay.

Most lehet előnybe kerülni – de az idő számít

A BP Digtial szerint a következő időszakban robbanásszerűen megnő azoknak a cégeknek a száma, akik mesterséges intelligenciára optimalizált tartalommal jelennek meg. Az early adopterek – vagyis akik most lépnek – hosszú távú előnyre tesznek szert, mivel a generatív keresőmotorok gyakran az első beépített forrásaikat részesítik előnyben.

A BP Content Optimizer első verziójához korlátozott számú hozzáférést biztosítanak a vállalkozások számára – a cél az, hogy szoros együttműködésben alakítsák ki a legjobb hazai AI-optimalizálási gyakorlatot.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A SUSE-t a vezetők közé sorolták a többfelhős konténerplatformokról szóló, 2025. 3. negyedévi elemzői értékelésben

A SUSEⓇ, a vállalati felhasználásra szánt nyílt forráskódú megoldások világszinten vezető szállítója bejelentette, hogy a vezetők közé sorolták a The Forrester Wave™: Multicloud Container Platforms, 2025.

Q3 értékelésben a SUSE Rancher Prime platform teljesítménye alapján. Az elemzés azt vizsgálja, hogyan reagálnak az új igényekre a többfelhős konténerplatformok: egyesek a vállalati szintű, felhő-, adatközpont- és edge megoldásokra helyezik a hangsúlyt, míg mások speciális felhasználási területeket céloznak, az AI-tól kezdve egészen az ipari tevékenységekig.

„A The Forrester Wave™: Multicloud Container Platforms, 2025. Q3 értékelésében elfoglalt vezető pozíció azt igazolja vissza számunkra, amit ügyfeleink már jól ismernek: a SUSE termékek a választás szabadságát, a teljesítményt és a rugalmasságot testesítik meg. Lehetővé tesszük a vállalatok számára, hogy kompromisszumok nélkül, biztonságosan működtethessék rendszereiket az edge környezetekben, a felhőben és az adatközpontokban. SUSE Rancher Prime megoldásunk pedig nyílt forráskódú alapjával és a kapcsolódó ügyfélközpontú támogatási modellel emelkedik ki a versenytársak közül. Stratégiai irányunk középpontjában ügyfeleink és partnereink támogatása áll a digitális szuverenitás, a felhő költséghatékonyságának növelése, a rugalmas üzleti működés biztosítása, valamint a biztonság és a megfelelőség erősítése révén a kockázatok csökkentése és a reziliens üzleti működés érdekében” – mondta Peter Smails, a SUSE Cloud Native üzletágáért felelős alelnöke és vezérigazgatója.

A Forrester Wave™: Multicloud Container Platforms, Q3 2025 jelentés kiemeli:

„Napjainkban a [SUSE Rancher Prime] konstrukciója kiemelkedően rugalmas.”
„A SUSE számos kategóriában átlagon felüli teljesítményt nyújt, beleértve a szervermentes megoldásokat, a DevOps automatizációt, a szolgáltatás- és alkalmazáskatalógusokat, az integrációt, a futtatókörnyezetet, a vezérlősík konfigurációját és a költségkezelést.”
„A SUSE ügyfelei nagyra értékelik a szállító proaktív, megoldásorientált támogatását és problémamegoldó hozzáállását…”
„A SUSE ideális olyan vállalati ügyfelek számára, akik otthonosan mozognak a felhőnatív technológiákban, és előnyben részesítik a moduláris felépítést, a választási lehetőségeket, illetve a felhő-, adatközpont- és edge‑környezetek támogatását.

A SUSE Rancher Prime-ot többek között olyan szervezetek választják, mint az Aussie Broadband, a Lumen és a Switch. A megoldás egységes, önkiszolgáló Kubernetes platformot kínál, amely egyszerűsíti a bonyolult felhőnatív modernizációs folyamatokat, lerövidíti a piacra lépési időt, és bármilyen környezetben gondoskodik a vállalati szintű biztonságról és megfelelőségről. A SUSE több évtizedes, megbízható nyílt forráskódú innovációjára és vezető szerepére építve stabil alapot biztosít a modern alkalmazások jövőjéhez, mindezt teljes szállítófüggetlenség mellett.

Ha további információra van szüksége, olvassa el a blogposztot vagy töltse le a teljes jelentést innen.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Már a könyvtárakat is karbonmentesítik a németek

Megfelezték a Berlini Állami Könyvtár energiafogyasztását.

Több mint 360 éves múltra tekint vissza Európa egyik legnagyobb könyvtára, a Berlini Állami Könyvtár, amit most korszerűsítettek, hogy a modern energiahatékonysági követelményeknek megfelelően, valamint költséghatékonyabban működhessen.

A műemléki védettségű, 106 ezer négyzetméter alapterületű, Potsdamer Strasse-i épületben modern épületautomatizálási rendszert telepítettek, amelynek köszönhetően az intézmény 52 százalékkal, azaz évente 3 745 tonnával tudja mérsékelni a CO₂-kibocsátását. A beruházás keretében átfogó elemzést készítettek az energiamegtakarítási lehetőségekről. Ezt követően szerelték fel a helyiségkezelő egységeket és érzékelőket, amelyek a Siemens Building X épületautomatizálási platformjába továbbítják az információkat az energiagazdálkodás optimalizálásához, valamint az épület vagyonvédelmének ellátásához.

A korszerűsítés része volt továbbá a HVAC-rendszerek modernizációja, köztük rugalmas szellőztetési megoldások és 5 300 LED-lámpa felszerelése, valamint egy 2,5 megawatt teljesítményű távhűtési kapcsolat kialakítása is. Ezek az épületgépészeti rendszerek nemcsak a fenntarthatósági célokhoz járulnak hozzá, hanem biztosítják a könyvtár több mint 32 millió példányának, köztük több száz éves könyveknek a védelmét, a megfelelő hőmérséklet és páratartalom stabil fenntartásával.

A mostani felújítás része a német szövetségi kormány dekarbonizációs programjának, ami az 1990-es szinthez képest, 2030-ig 65 százalékkal tervezi csökkenteni az állami tulajdonú épületek szén-dioxid-kibocsátását. Ennek a programnak a keretében a berlini könyvtár már a nyolcadik olyan kulturális épület, amit Siemens-rendszerekkel modernizálnak, és összesen már évente mintegy 45 millió euró energiaköltség-megtakarítást és 11 745 tonna CO₂-kibocsátás megtakarítását eredményeznek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!