Ipar
Gazdasági ágazatok klímakockázata – rizikó és lehetőség
A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény, ami feladatok sokasága elé állítja a gazdasági szereplőket.
A vállalatok működésére és teljesítményére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesz az éghajlatváltozás. A vállalkozások átállását a zöld gazdaságra már nem csupán a piaci elvárások, hanem jogszabályi előírások is sürgetik, a gyors reakció és alkalmazkodás pedig, mint annyi más esetben, itt is versenyelőnyt jelent, de akár a túlélés záloga is lehet. A helyzetet Cserényi Dóra, a BDO tanácsadója és Veisz Ákos, a magyaroroszági BDO ESG üzletágának vezető partnere elemezte.
Az éghajlatváltozás fizikai és átállási kockázatot is rejt magában a vállalkozások pénzügyi teljesítményére nézve. Előbbiek többek közt az átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás, valamint a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának változásából erednek. Ilyen fizikai kockázatnak tekinthető például, amikor egy fontos vállalati létesítményt viharkár ér. Az átállási kockázatok pedig az alacsony karbonintenzitású gazdaságra áttérésből fakadnak. Egyik altípusuk például, amikor az üzleti partnerek, befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalatoktól, de ide sorolhatjuk az új fenntartható célokat kijelölő jogszabályoknak való megfelelést is.
Klímakockázatoknak kitett ágazatok
A klímaváltozás, illetve az annak mérséklésére tett lépések eltérően hatnak a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatokra.
Ha meg szeretnénk vizsgálni, hogy mely ágazatok a leginkább kitettek az átállási kockázatoknak, az egyes ágazatok üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátása egy jó indikátor. A klímakockázatokkal foglalkozó pénzügyi szektor is ezt a mutatót veszi alapul. Az Európai Központi Bank 2022. évi klíma stressztesztjében megvizsgálta, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek leginkább érintettek az átállási kockázat kapcsán. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes értékláncot figyelembe vevő ÜHG-kibocsátás alapján az EU-ban az átállási kockázatnak leginkább kitett szektorok a finomított kőolajtermék-gyártó alágazat, a bányászat, az ásványianyag-gyártás, valamint a villamosenergia- és energiaellátás ágazat.
Minden európai gazdaságnak természetesen más a szerkezete, így hazánkban is más ágazatokat érint az átállási klímakockázat. Ha megnézzük a hazai iparágakat, 2020-as adatok alapján azt látjuk, hogy a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az ÜHG-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás- és a légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ÜHG-kibocsátása is számottevő (forrás: EUROSTAT, KSH). Összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60%-át adja. Jelentős tehát a feladat és az érintett vállalkozások számossága.
Forrás: BDO szerkesztés, EUROSTAT és KSH adatok alapján
Az átállási kockázat a fentieknek megfelelően elsősorban az ÜHG-kibocsátás mérséklésével csökkenthető. Az ennek érdekében hozott szabályok is főleg a legnagyobb kibocsátókat érintik, és hátrányban vannak azok, akik nem készülnek fel a jogi környezet várható változására. Jó példa erre az EU Taxonómia, ami tevékenységenként határozza meg, milyen műszaki paraméterek mentén minősül valami fenntarthatónak vagy sem, értelemszerűen jelentősen ösztönözve az ÜHG-kibocsátás csökkenését.
Nagy szabályozói nyomás van a vállalatokon a nagyobb transzparencia irányába is. Várhatóan 2025-től lép hatályba az EU vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (CSDD), valamint a kötelező nem-pénzügyi riportálási kötelezettségeket szabályozó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Mindez első körben a nagyvállalatokra és a nyilvános kibocsátókra vonatkozik majd, és már a 2024-es év után is riportolni kell. A vállalatoknak nem csupán saját működésüket illetően, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell majd, amely már számos magyar kkv-t érinteni fog a jövőben. A CSRD elfogadásával párhuzamosan megkezdődött a fenntarthatósági beszámolási sztenderdek kidolgozásának folyamata is, az ESRS (EU Sustainability Reporting Standards) például várhatóan 2025-től lép érvénybe. Már ebből a messze nem teljes felsorolásból is látszik, hogy a jogi megfelelés kulcsfontosságú lesz a következő évek során.
Az átállási kockázatok mellett természetesen a fizikai kockázatokkal is számolni kell. Magyarországon is szembesültünk idén aszállyal, hőhullámokkal, a világ számos pontján pedig árvizek, tüzek pusztítanak. Ezenfelül az éghajlat hosszabb távú változásai is kockázatot hordoznak, a csökkenő vízkészletek, hőmérséklet-változások, valamint a talaj termőképességének átalakulása egyaránt veszélyt jelent. A humán tőke teljesítményére is hatással van a klímaváltozás, amely csökkenő termelékenységet válthat ki. Ez különösen a fizikai foglalkoztatottakat érinti, azonban az irodai dolgozók munkabírására is hatással van, hiszen 40 Celsius-fokot meghaladó napi csúcshőmérséklet mellett nem elvárható a hatékony munkavégzés. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar vagy és az élelmiszeripar. Ezenfelül a turizmust is a klímaváltozásnak kitett iparágnak kell tekintenünk mivel, ha egy terület adottságai, vízminősége, ökoszisztémája megváltozik, az az idegenforgalomra is hatással lesz. Ki akar majd a Velencei-tavon nyaralni, ha esetleg teljesen kiszárad, vagy épp az olaszországi Velencében, ha utcái az év nagy részében víz alatt lesznek?
Klímaváltozás mint lehetőség
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klímaváltozás lehetőséget is jelent a vállalatok számára, nem csak kockázatot. A stratégiai tervezés során érdemes a cégre váró kockázatok azonosításával, a vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezésével kezdeni a munkát és „mérni, mérni, mérni”. Amennyiben a vállalatok időben felkészülnek a fenntartható működésre, úgy versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem tesznek ilyen lépéseket. A mostani környezetben, amikor sok szempontból jócskán komfortzónán kívül kell mozogni, ez a lépés talán könnyebben megtehető.
Ipar
A Messer hosszú távú héliumellátási megállapodást kötött a QatarEnergy-vel
A Messer, a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari gázgyártó vállalata bejelentette, hogy hosszú távú héliumellátási megállapodást (SPA) írt alá a QatarEnergy-vel.
A szerződés értelmében a Messer évente mintegy hárommillió köbméter nagytisztaságú héliumot vásárol, amelyet a QatarEnergy világszínvonalú, Ras Laffanban működő létesítményeiből szállítanak a vállalat ügyfelei számára világszerte.
A most aláírt szerződés mérföldkő a Messer történetében: ez az első közvetlen, hosszú távú partnerség a QatarEnergy-vel, a világ egyik vezető héliumtermelőjével. Az együttműködés hozzájárul a források diverzifikálásához és az ellátási láncok megerősítéséhez, garantálva, hogy az ügyfelek számára ez a ritka gáz stabilan és kiszámíthatóan rendelkezésre álljon.
Az aláírási ceremónián, amelyen mindkét vállalat felsővezetői részt vettek, Saad Sherida Al-Kaabi, a QatarEnergy elnök-vezérigazgatója így nyilatkozott:
„A Messer elismert szereplő a globális héliumpiacon, széles körű portfólióval és erős piaci jelenléttel. Örömünkre szolgál, hogy közvetlen szállítási szerződést köthettünk a Messer-rel és megbízható partnerként közösen szállíthatjuk ügyfeleinknek a nagytisztaságú héliumot világszerte.”
A hélium kulcsfontosságú alapanyag számos csúcstechnológiai területen és iparágban, többek között az orvosi képalkotásban, az egészségügyi berendezésekben, a félvezetőgyártásban, a kvantumszámítástechnikában, a száloptikai rendszerekben és az űrkutatásban. A Messer nemrégiben felvásárolta az Egyesült Államokban működő egykori Federal Helium Systemet, amellyel megerősítette globális pozícióját a héliumpiacon. A QatarEnergy-vel létrejött megállapodás tovább bővíti a vállalat beszerzési portfólióját és erősíti nemzetközi jelenlétét.
Bernd Eulitz, a Messer SE & Co. KGaA vezérigazgatója így fogalmazott:
„Ez a megállapodás erősíti ügyfeleink bizalmát a folyamatos és kiváló minőségű ellátás iránt, amely elősegíti üzleti tevékenységük és innovációik sikerét. Mindenekelőtt azonban világosan kifejezi elkötelezettségünket ügyfeleink mellett: biztosítjuk számukra a hosszú távú növekedésükhöz nélkülözhetetlen hélium biztonságos és megbízható rendelkezésre állását.”
A QatarEnergy-vel való partnerség újabb mérföldkő a Messer számára a stabil, diverzifikált és globális héliumellátási lánc kiépítésében – támogatva ügyfelei dinamikus fejlődését nemcsak a jelenben, hanem a jövőben is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A napenergia szerepe egyre nő a kiskereskedelemben
A kiskereskedelmi szektorban rohamosan nő a megújuló energiaforrások szerepe: a nagy láncok energiahatékonysági beruházásokkal, és helyben termelt zöld árammal igyekeznek csökkenteni karbonlábnyomukat.
A megújuló energiaforrások iránti növekvő igényhez igazodva a SPAR Magyarország tovább bővíti napelemes rendszereit, Nyíregyházán és Székesfehérváron is korszerű, környezetbarát energiaforrást biztosítva áruházai számára. Hazánkban a SPAR a szektorban az elsők között valósított meg napelemes fejlesztéseket és a program folyamatosan bővül.
A legújabb telepítések 2025 első felében, Nyíregyházán, a Tiszavasvári úti szupermarketben, valamint a székesfehérvári Palotai úti üzletben valósultak meg. Mindkét helyszínen 50 kW teljesítményű rendszer kezdte meg működését, amely évente több tízezer kilowattóra energiát képes előállítani. Ennek köszönhetően az érintett boltok villamosenergia fogyasztásának legalább 15%-át váltja ki a megújuló energia.
„A SPAR számára rendkívül fontos, hogy energiafelhasználásunkat hatékonyabbá tegyük és minél nagyobb mértékben támaszkodjunk megújuló forrásokra. A SPAR Magyarország 2024-ben összesen 912 GJ, vagyis 253 256 kWh megújuló villamos energiát használt fel, amely teljes egészében a saját áruházaink tetején telepített napelemes rendszereinkből származott. Minden új beruházásnál arra törekszünk, hogy a napelemek a lehető leghatékonyabban szolgálják ki az adott üzlet villamosenergia-igényét, ezzel is támogatva az energiatudatos működésünket”
– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.
A SPAR 2020-ban Szegeden indította el napelemes programját, majd 2022-ben Pécsen és Dorogon, 2023-ban Gödön, 2024-ben pedig Dunaföldváron és a pécsi INTERSPAR hipermarketben valósult meg telepítés. A legnagyobb volumenű fejlesztés eddig a pécsi INTERSPAR-ban történt: az ottani rendszer energia tárolóval kombinálva egyhavi energiafogyasztást képes megtakarítani az áruháznak. Az eddigi projektek eredményeként a vállalat éves megújulóenergia-termelése 2024-ben meghaladta a 253 ezer kilowattórát, ami 80 átlagos családi ház éves fogyasztásának felel meg.
A most átadott nyíregyházi és székesfehérvári rendszerekkel a SPAR tovább erősíti azt a törekvését, hogy a jövő áruházai ne csupán modern kereskedelmi terek legyenek, hanem saját energiát is termelő, környezeti szempontból felelős egységek. A vállalat minden új beruházás és felújítás során vizsgálja a napelemes megoldások alkalmazásának lehetőségét, és a következő években további telepítések várhatók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ultimaker Secure Line: 3D nyomtatók védelmi ipari célokra
Az Ultimaker, a világ egyik vezető 3D nyomtató gyártója, bemutatta legújabb fejlesztését, a Secure Line termékcsaládot. Az első két modell, az UltiMaker S6 Secure és az S8 Secure, kifejezetten a védelmi szektor, valamint hasonlóan magas adatbiztonsági követelményekkel dolgozó szervezetek igényei szerint készült.
Biztonság kompromisszumok nélkül
Az új nyomtatók célja, hogy az additív gyártást megbízható és mobil eszközzé tegyék a terepen is. Az S6 Secure és S8 Secure ötvözi az ipari szintű teljesítményt a kibertámadások elleni védelemmel, megfelelve a legszigorúbb informatikai előírásoknak.
A készülékek teljesen lekapcsolódnak a hálózatról: nincs Wi-Fi, nincs kamera, és csak USB-alapú, izolált (air-gapped) adatátvitel engedélyezett. Ezzel gyakorlatilag kizárják a kémkedés, az adatlopás vagy a távoli hozzáférés kockázatát.
Főbb biztonsági funkciók:
- gyárilag telepített, manipulációbiztos firmware
- titkosított, nyomon követhető fájlkezelés
- hardveresen védett komponensek
- teljesen felhőfüggetlen működés
3D nyomtatók a frontvonalon
Az új UltiMaker nyomtatók robusztus felépítésüknek köszönhetően terepi, hajó- vagy mobil környezetben is megbízhatóan használhatók. A honvédelem területén számos alkalmazásban bevethetők, a kutatás-fejlesztéstől a katonai logisztikáig.
Az FDM technológiával készült nyomatok széles anyagpalettából – a rugalmas műanyagoktól a nagyszilárdságú kompozitokig – készülhetnek. Így a sérült gépekhez, járművekhez vagy eszközökhöz szükséges pótalkatrészek akár órák alatt előállíthatók – a helyszínen – csökkentve a leállási időt és az ellátási láncoktól való függést.
Testreszabható, európai gyártás
Az UltiMaker 3D nyomtatóit a NATO több szervezete is használja világszerte. A Secure Line modellek is az európai – hollandiai – gyárban készülnek, szigorú minőségi és adatvédelmi standardok szerint. Ezt a sorozatot kifejezetten a honvédelmi és űripari ügyfelek számára fejlesztették, gyártása korlátozott darabszámban zajlik, testreszabott konfigurációkban. Emellett minden géphez két év UltiMakerCare szolgáltatás jár, amely gyors támogatást biztosít a felhasználóknak, akár bevetés közben is.
Hazai elérhetőség
Az új Secure Line modellek már Magyarországon is elérhetők az UltiMaker hivatalos képviseleténél, az ADMASYS HU-nál. A Secure Line új fejezetet nyit a 3D nyomtatásban: a védelmi szektor számára ipari teljesítményt, teljes adatbiztonságot és gyors helyszíni gyártóképességet kínál. Az S6 Secure és S8 Secure a jövőben kulcsszerepet játszhat abban, hogyan gondolkodunk a kritikus alkatrészek utánpótlásáról.
További részletek: UltiMaker Secure Line
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái
-
Gazdaság2 hét ago
Mennyibe kerül egy átlagos használt autó és mennyit veszít egy év alatt az értékéből?
-
Gazdaság2 hét ago
Minden ötödik igénylőnek kevés az Otthon Start 50 milliója
-
Mozgásban2 hét ago
Visszakapott dobogós helyezés adhat új lendületet Molnár Martin bajnoki reményeinek a brit F4-ben
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai megállapodás a jövő gazdasági szakembereiért
-
Ipar2 hét ago
Miközben az AI-felkészültségünk javul, a mesterséges intelligencia iránti bizalmatlanságunk fokozódik
-
Okoseszközök2 hét ago
Így válhat a Samsung Galaxy Watch8 okosóra-széria a biohackerek ideális technológiai társává
-
Ipar2 hét ago
Új kutatásokat és kezdeményezést jelentett be a Schneider Electric a New York-i Klímahéten