Ipar

Gazdasági ágazatok klímakockázata – rizikó és lehetőség

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény, ami feladatok sokasága elé állítja a gazdasági szereplőket.

A vállalatok működésére és teljesítményére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesz az éghajlatváltozás. A vállalkozások átállását a zöld gazdaságra már nem csupán a piaci elvárások, hanem jogszabályi előírások is sürgetik, a gyors reakció és alkalmazkodás pedig, mint annyi más esetben, itt is versenyelőnyt jelent, de akár a túlélés záloga is lehet. A helyzetet Cserényi Dóra, a BDO tanácsadója és Veisz Ákos, a magyaroroszági BDO ESG üzletágának vezető partnere elemezte.

Az éghajlatváltozás fizikai és átállási kockázatot is rejt magában a vállalkozások pénzügyi teljesítményére nézve. Előbbiek többek közt az átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás, valamint a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának változásából erednek. Ilyen fizikai kockázatnak tekinthető például, amikor egy fontos vállalati létesítményt viharkár ér. Az átállási kockázatok pedig az alacsony karbonintenzitású gazdaságra áttérésből fakadnak. Egyik altípusuk például, amikor az üzleti partnerek, befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalatoktól, de ide sorolhatjuk az új fenntartható célokat kijelölő jogszabályoknak való megfelelést is.

Klímakockázatoknak kitett ágazatok

A klímaváltozás, illetve az annak mérséklésére tett lépések eltérően hatnak a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatokra.

Ha meg szeretnénk vizsgálni, hogy mely ágazatok a leginkább kitettek az átállási kockázatoknak, az egyes ágazatok üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátása egy jó indikátor. A klímakockázatokkal foglalkozó pénzügyi szektor is ezt a mutatót veszi alapul. Az Európai Központi Bank 2022. évi klíma stressztesztjében megvizsgálta, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek leginkább érintettek az átállási kockázat kapcsán. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes értékláncot figyelembe vevő ÜHG-kibocsátás alapján az EU-ban az átállási kockázatnak leginkább kitett szektorok a finomított kőolajtermék-gyártó alágazat, a bányászat, az ásványianyag-gyártás, valamint a villamosenergia- és energiaellátás ágazat.

Minden európai gazdaságnak természetesen más a szerkezete, így hazánkban is más ágazatokat érint az átállási klímakockázat. Ha megnézzük a hazai iparágakat, 2020-as adatok alapján azt látjuk, hogy a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az ÜHG-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás- és a légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ÜHG-kibocsátása is számottevő (forrás: EUROSTAT, KSH). Összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60%-át adja. Jelentős tehát a feladat és az érintett vállalkozások számossága.

Forrás: BDO szerkesztés, EUROSTAT és KSH adatok alapján

Az átállási kockázat a fentieknek megfelelően elsősorban az ÜHG-kibocsátás mérséklésével csökkenthető. Az ennek érdekében hozott szabályok is főleg a legnagyobb kibocsátókat érintik, és hátrányban vannak azok, akik nem készülnek fel a jogi környezet várható változására. Jó példa erre az EU Taxonómia, ami tevékenységenként határozza meg, milyen műszaki paraméterek mentén minősül valami fenntarthatónak vagy sem, értelemszerűen jelentősen ösztönözve az ÜHG-kibocsátás csökkenését.

Nagy szabályozói nyomás van a vállalatokon a nagyobb transzparencia irányába is. Várhatóan 2025-től lép hatályba az EU vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (CSDD), valamint a kötelező nem-pénzügyi riportálási kötelezettségeket szabályozó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Mindez első körben a nagyvállalatokra és a nyilvános kibocsátókra vonatkozik majd, és már a 2024-es év után is riportolni kell. A vállalatoknak nem csupán saját működésüket illetően, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell majd, amely már számos magyar kkv-t érinteni fog a jövőben. A CSRD elfogadásával párhuzamosan megkezdődött a fenntarthatósági beszámolási sztenderdek kidolgozásának folyamata is, az ESRS (EU Sustainability Reporting Standards) például várhatóan 2025-től lép érvénybe. Már ebből a messze nem teljes felsorolásból is látszik, hogy a jogi megfelelés kulcsfontosságú lesz a következő évek során.

Az átállási kockázatok mellett természetesen a fizikai kockázatokkal is számolni kell. Magyarországon is szembesültünk idén aszállyal, hőhullámokkal, a világ számos pontján pedig árvizek, tüzek pusztítanak. Ezenfelül az éghajlat hosszabb távú változásai is kockázatot hordoznak, a csökkenő vízkészletek, hőmérséklet-változások, valamint a talaj termőképességének átalakulása egyaránt veszélyt jelent. A humán tőke teljesítményére is hatással van a klímaváltozás, amely csökkenő termelékenységet válthat ki. Ez különösen a fizikai foglalkoztatottakat érinti, azonban az irodai dolgozók munkabírására is hatással van, hiszen 40 Celsius-fokot meghaladó napi csúcshőmérséklet mellett nem elvárható a hatékony munkavégzés. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar vagy és az élelmiszeripar. Ezenfelül a turizmust is a klímaváltozásnak kitett iparágnak kell tekintenünk mivel, ha egy terület adottságai, vízminősége, ökoszisztémája megváltozik, az az idegenforgalomra is hatással lesz. Ki akar majd a Velencei-tavon nyaralni, ha esetleg teljesen kiszárad, vagy épp az olaszországi Velencében, ha utcái az év nagy részében víz alatt lesznek?

Klímaváltozás mint lehetőség

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klímaváltozás lehetőséget is jelent a vállalatok számára, nem csak kockázatot. A stratégiai tervezés során érdemes a cégre váró kockázatok azonosításával, a vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezésével kezdeni a munkát és „mérni, mérni, mérni”. Amennyiben a vállalatok időben felkészülnek a fenntartható működésre, úgy versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem tesznek ilyen lépéseket. A mostani környezetben, amikor sok szempontból jócskán komfortzónán kívül kell mozogni, ez a lépés talán könnyebben megtehető.

Related Topics:ágazatok elemzés gazdaság klímakockázat lehetőségek rizikó válság

Up Next

Kollaboratív robottargonca-rendszer fejlesztését tervezi a QLM Logistics Solutions Kft. és az ALLANCE Kft. konzorciuma

Don't Miss

A piacvezető CTP nyerte Az „Év Raktárbérleti Tranzakciója” díjat

Ipar

A Schneider Electric és a Microsoft együtt gyorsítják fel a gyártás modernizációját

Jelentős időmegtakarítást, a mérnöki folyamatok felgyorsítását és rugalmasabb működést hozhat a termelőcégek számára a Schneider Electric és a Microsoft együttműködése. A két vállalat a Hannover Messe kiállításon mutatja be, hogyan kapcsolható össze az automatizálás, a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia egy hatékonyabb gyártást lehetővé tevő, egységesebb ipari környezet létrehozása érdekében.

A termelőcégeknek egyszerre kell megbirkózniuk a bővülő termékpaletta, az ellátási láncok kapcsán jelentkező bizonytalanságok és a modernizáció biztonságos módon történő megvalósítása jelentette kihívásokkal. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Microsoft stratégiai együttműködése olyan megoldásokat kínál számukra, amely lehetővé teszik a mérnöki folyamatok felgyorsítását, a működésük korszerűsítését, valamint a rugalmasságuk és az ellenállóképességük növelését.

A két vállalat az április 20-24. között megrendezett Hannover Messe kiállításon mutatja be a gyártási hatékonyságot új szintre emelő, már a gyakorlatban is bizonyított koncepciót. Az együttműködés ipari tevékenységet támogató alapját a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálási platformja, az EcoStruxure Automation Expert biztosítja, amely a telephelyeken, edge- és hibrid környezetekben egyaránt alkalmazható. Ezt az alapot egészítik ki a Microsoft Azure felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatásai (MI), amelyek összehangolják, elemzik és optimalizálják az ipari folyamatokat. A koncepció eredménye pedig az MI-ügynökökkel támogatott gyártáson, a nyílt automatizáláson és a teljes körű fenntarthatóságon alapuló egységes megközelítés.

Az EcoStruxure Automation Expert lehetővé teszi a gyártók számára, hogy miután már egyszer létrehozták, szimulálták a működését, validálták és alkalmaztak egy automatizálási logikát, azt bárhol újra használhassák újrahangolás nélkül. A Schneider Electric átfogó, a biztonság, a megfelelőség és az ipari integráció terén meglévő szakértelme még a szigorúan szabályozott környezetekben is megfelelő megbízhatóságot nyújt.

„Az MI-ügynökökre épülő dizájntól kezdve a szoftveralapú működésig a Microsoft és a Schneider Electric egyetlen, interoperábilis munkafolyamatot kínál, amely következetesen validálja, szimulálja és alkalmazza az automatizálási logikát felhő- és edge-környezetben egyaránt”

– mondta el Gwenaelle Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Míg a hagyományos automatizálási megoldások külön eszközöket és a feladatok átadását igénylik minden egyes fázisban – a mérnöki tervezéstől a szimuláción és az üzembe helyezésen át az üzemeltetésig –, a közös platform ezeket egyetlen, jól nyomon követhető munkafolyamatba sűríti. A koordinátor által összehangolt specializált MI-ügynökök automatizálják a rutinszerű tervezési döntéseket, és még a felhasználás előtt validálják az automatizálási logikát, csökkentve ezáltal a tervezéstől a megvalósításig tartó átfutási időt, valamint javítva a már elsőre megfelelő eredmények arányát. A Schneider Electric gyártók számára fejlesztett ipari copilotja, amelyet az Azure AI működtet, már most is kézzelfogható eredményeket hoz a gyakorlatban: a mérnöki csapatok akár 50 százalékos időmegtakarítást is elérhetnek a vezérlési konfigurációs és dokumentációs feladatok esetében, miközben a gyártósorokon korábban heteket igénylő módosítások ma már órák alatt elvégezhetők.

A H2E Powerrel, az indiai zöldhidrogén-piac egyik úttörőjével megvalósított projekt során a platform több mint 6000 órányi stabil autonóm működést biztosított az egyik legnagyobb kihívást jelentő ipari környezetben. Mindeközben támogatásával akár 10 százalékos csökkenés is elérhető volt a hidrogén fajlagos költségében, ami egy tipikus, 10 MW-os üzem esetében évente körülbelül 500 000 eurónak megfelelő megtakarítást jelent.

„Az ügynökalapú dizájnnal bezárjuk a mérnöki elképzeléstől a gyakorlati megvalósításig terjedő kört: automatizáljuk a döntéseket, korai validálást kínálunk és újra felhasználható automatizálási csomagokat teszünk elérhetővé, amelyeket a Schneider Electric felhő- és edge-környezetben egyaránt tesztelhet és alkalmazhat”

– jelentette ki Dayan Rodriguez, a Microsoft „Manufacturing and Mobility” területért felelős vállalati alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új megoldások az ipari kapcsolástechnikában

Egyenáramú alkalmazásokhoz érkezik a SENTRON 3QD2 félvezetős megszakító és a SIRIUS 3RF5 kapcsolókészülék.

Az ipari kapcsolástechnika növekvő igényeire adnak választ a Siemens új megoldásai. A frissen debütált félvezetős megszakító, intelligens védelmi algoritmusokra épülve, mikroszekundumos tartományban képes zárlatokat megszakítani, ami akár ezerszer gyorsabb a hagyományos rendszereknél. Ez elengedhetetlen az egyenáramú (DC) hálózatok működéséhez, és jelentősen növeli a védelem szintjét, valamint a rendszerek rendelkezésre állását.

A SENTRON 3QD2 kompakt, többfunkciós, paraméterezhető készülékében egyesülnek a védelem, a kapcsolás, a felügyelet és az energiagazdálkodás funkciói, több különálló eszközt kiváltva, és jelentős helymegtakarítást biztosítva. Karbantartásmentes kialakításának és mechanikus kopó alkatrészek hiányának köszönhetően, hosszú élettartamot és maximális üzembiztonságot garantál, így ideális kritikus infrastruktúrákban történő alkalmazásra is.

Ezt a készüléket egészíti ki a mozgó alkatrészek nélküli, elektronikus SIRIUS 3RF5 szilárdtest-kapcsolókészülék (relé), ami félvezetőket használ az áramkörök vezérlésére, és elsőként kínál ilyen megoldást egyenáramú alkalmazásokhoz. Kifejezetten ellenállás jellegű terhelések nagyfrekvenciás kapcsolására készült, alacsony kopású és tartós megoldást kínálva, amely növeli az ipari berendezések hatékonyságát és rendelkezésre állását.

A SIRIUS 3RF5 készülék továbbá a fenntarthatóságot jelző Siemens EcoTech minősítéssel kerül a piacra.

A Hannover Messe 2026 ipari szakkiállításon először látható, SIVACON S8 kisfeszültségű kapcsolóberendezésekbe vagy a SIVACON 8PS gyűjtősín-rendszerekbe integrálható megoldások a nagy teljesítményt igénylő létesítményekben tesznek majd szolgálatot.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Stagnáló piacon is növekedett a Mapei

A Mapei Kft. 2026 első negyedévében 8,8 milliárd forint belföldi árbevételt ért el, amely 13,7 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét. Az exportértékesítés 36 százalékkal, 139 millió forintra nőtt.

„A visszafogott beruházási környezetben is erősíteni tudtuk piaci pozíciónkat, ugyanakkor az ágazatot továbbra is bizonytalanság jellemzi. Az építőiparban idén legfeljebb stagnálás várható, már a nullszázalékos teljesítmény is kedvezőnek számítana. Ennek ellenére vállalatunk kétszámjegyű növekedéssel tervez”

– mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

A KSH adatai szerint 2026 első két hónapjában 5,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés éves alapon. Bár februárban havi szinten volt némi élénkülés, ez még nem jelent trendfordulót, miközben az új szerződések jelentős visszaesése gyenge kilátásokat jelez. Az ágazat egyelőre stagnálás közelében van, és továbbra is jelentős bizonytalanság jellemzi.

A bizonytalanság egyik fő forrása a kőolaj- és gázbeszerzések akadozása és az ennek nyomán fellépő energiaár emelkedés, amely az iráni konfliktus nyomán erősödött. Ez közvetlenül érinti az energiaintenzív alapanyagok, például a cement, a tégla és a kőolaj-alapú termékek gyártását, miközben a szállítási költségek növekedése az egész ellátási láncon végiggyűrűzik.

„A piaci szereplők attól tartanak, hogy az energiaárak tartósan kiszámíthatatlanok maradnak, ami további áremelkedéseket hozhat, és visszafoghatja a keresletet. Ráadásul nemcsak a szállítási költségek növekedése jelent kockázatot, hanem az ellátás biztonsága is egyre bizonytalanabbá válik”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. kereskedelmi vezetője.

Az energetikai otthonfelújítási program részleges felfüggesztése szintén nincs kedvező hatással az építőiparra, de a szakember szerint ez csak egy kis része az elérhető pályázati lehetőségeknek. A döntés ugyanakkor nem érte váratlanul a szereplőket, és önmagában nem okoz jelentős visszaesést, mivel a korábbi lakásvásárlások és támogatott konstrukciók már megalapozták a felújítási keresletet.

Az építőipar szempontjából fontos fejlemény, hogy erősödnek a remények az uniós források felszabadítására. Egy jelentősebb támogatási csomag nemcsak az elmúlt időszakban leállt állami beruházásokat indíthatná újra, hanem érdemben javíthatná az ágazat kilátásait is, bár ennek időzítése és feltételei továbbra is bizonytalanok.

A Mapei Kft. várakozásai szerint az építőipar 2026-ban stagnál, érdemi növekedés legfeljebb korlátozott mértékben várható. Tartósabb stabilizálódás és mérsékelt bővülés legkorábban 2027-től indulhat meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!