Connect with us
Hirdetés

Ipar

Gazdasági ágazatok klímakockázata – rizikó és lehetőség

klímakockázat

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény, ami feladatok sokasága elé állítja a gazdasági szereplőket.

A vállalatok működésére és teljesítményére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesz az éghajlatváltozás. A vállalkozások átállását a zöld gazdaságra már nem csupán a piaci elvárások, hanem jogszabályi előírások is sürgetik, a gyors reakció és alkalmazkodás pedig, mint annyi más esetben, itt is versenyelőnyt jelent, de akár a túlélés záloga is lehet. A helyzetet Cserényi Dóra, a BDO tanácsadója és Veisz Ákos, a magyaroroszági BDO ESG üzletágának vezető partnere elemezte.

Az éghajlatváltozás fizikai és átállási kockázatot is rejt magában a vállalkozások pénzügyi teljesítményére nézve. Előbbiek többek közt az átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás, valamint a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának változásából erednek. Ilyen fizikai kockázatnak tekinthető például, amikor egy fontos vállalati létesítményt viharkár ér. Az átállási kockázatok pedig az alacsony karbonintenzitású gazdaságra áttérésből fakadnak. Egyik altípusuk például, amikor az üzleti partnerek, befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalatoktól, de ide sorolhatjuk az új fenntartható célokat kijelölő jogszabályoknak való megfelelést is.

Klímakockázatoknak kitett ágazatok

A klímaváltozás, illetve az annak mérséklésére tett lépések eltérően hatnak a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatokra.

Ha meg szeretnénk vizsgálni, hogy mely ágazatok a leginkább kitettek az átállási kockázatoknak, az egyes ágazatok üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátása egy jó indikátor. A klímakockázatokkal foglalkozó pénzügyi szektor is ezt a mutatót veszi alapul. Az Európai Központi Bank 2022. évi klíma stressztesztjében megvizsgálta, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek leginkább érintettek az átállási kockázat kapcsán. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes értékláncot figyelembe vevő ÜHG-kibocsátás alapján az EU-ban az átállási kockázatnak leginkább kitett szektorok a finomított kőolajtermék-gyártó alágazat, a bányászat, az ásványianyag-gyártás, valamint a villamosenergia- és energiaellátás ágazat.

Minden európai gazdaságnak természetesen más a szerkezete, így hazánkban is más ágazatokat érint az átállási klímakockázat. Ha megnézzük a hazai iparágakat, 2020-as adatok alapján azt látjuk, hogy a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az ÜHG-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás- és a légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ÜHG-kibocsátása is számottevő (forrás: EUROSTAT, KSH). Összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60%-át adja. Jelentős tehát a feladat és az érintett vállalkozások számossága.

Forrás: BDO szerkesztés, EUROSTAT és KSH adatok alapján

Az átállási kockázat a fentieknek megfelelően elsősorban az ÜHG-kibocsátás mérséklésével csökkenthető. Az ennek érdekében hozott szabályok is főleg a legnagyobb kibocsátókat érintik, és hátrányban vannak azok, akik nem készülnek fel a jogi környezet várható változására. Jó példa erre az EU Taxonómia, ami tevékenységenként határozza meg, milyen műszaki paraméterek mentén minősül valami fenntarthatónak vagy sem, értelemszerűen jelentősen ösztönözve az ÜHG-kibocsátás csökkenését.

Nagy szabályozói nyomás van a vállalatokon a nagyobb transzparencia irányába is. Várhatóan 2025-től lép hatályba az EU vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (CSDD), valamint a kötelező nem-pénzügyi riportálási kötelezettségeket szabályozó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Mindez első körben a nagyvállalatokra és a nyilvános kibocsátókra vonatkozik majd, és már a 2024-es év után is riportolni kell. A vállalatoknak nem csupán saját működésüket illetően, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell majd, amely már számos magyar kkv-t érinteni fog a jövőben. A CSRD elfogadásával párhuzamosan megkezdődött a fenntarthatósági beszámolási sztenderdek kidolgozásának folyamata is, az ESRS (EU Sustainability Reporting Standards) például várhatóan 2025-től lép érvénybe. Már ebből a messze nem teljes felsorolásból is látszik, hogy a jogi megfelelés kulcsfontosságú lesz a következő évek során.

Az átállási kockázatok mellett természetesen a fizikai kockázatokkal is számolni kell. Magyarországon is szembesültünk idén aszállyal, hőhullámokkal, a világ számos pontján pedig árvizek, tüzek pusztítanak. Ezenfelül az éghajlat hosszabb távú változásai is kockázatot hordoznak, a csökkenő vízkészletek, hőmérséklet-változások, valamint a talaj termőképességének átalakulása egyaránt veszélyt jelent. A humán tőke teljesítményére is hatással van a klímaváltozás, amely csökkenő termelékenységet válthat ki. Ez különösen a fizikai foglalkoztatottakat érinti, azonban az irodai dolgozók munkabírására is hatással van, hiszen 40 Celsius-fokot meghaladó napi csúcshőmérséklet mellett nem elvárható a hatékony munkavégzés. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar vagy és az élelmiszeripar. Ezenfelül a turizmust is a klímaváltozásnak kitett iparágnak kell tekintenünk mivel, ha egy terület adottságai, vízminősége, ökoszisztémája megváltozik, az az idegenforgalomra is hatással lesz. Ki akar majd a Velencei-tavon nyaralni, ha esetleg teljesen kiszárad, vagy épp az olaszországi Velencében, ha utcái az év nagy részében víz alatt lesznek?

Klímaváltozás mint lehetőség

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klímaváltozás lehetőséget is jelent a vállalatok számára, nem csak kockázatot. A stratégiai tervezés során érdemes a cégre váró kockázatok azonosításával, a vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezésével kezdeni a munkát és „mérni, mérni, mérni”. Amennyiben a vállalatok időben felkészülnek a fenntartható működésre, úgy versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem tesznek ilyen lépéseket. A mostani környezetben, amikor sok szempontból jócskán komfortzónán kívül kell mozogni, ez a lépés talán könnyebben megtehető.

Ipar

Új szintre emelik az ipari vállalatok versenyképességét a Schneider Electric Hannover Messe-n bemutatott megoldásai

A Schneider Electric az április végén rendezett Hannover Messe kiállításon mutatta be, hogyan alakítja át az elektrifikáció, a nyílt, szoftvervezérelt automatizálás és az ipari mesterséges intelligencia (MI) konvergenciája az ipar versenyképességét. Az eseményen került sor többek között a világ első nyílt, szoftveralapú DCS-rendszerének európai debütálására, illetve bemutatkozott egy, az épületüzemeltetést új szintre emelő, MI-alapú üzemeltetési platform is. 

Emelkedő energiaköltségek, a fejlődést akadályozó régi rendszerek, egyre kisebb számban elérhető, megfelelően képzett munkavállalók – többek között ezek a tényezők állítják jelenleg komoly kihívás elé az ipari cégeket. Ráadásul egyre kevesebb idő áll rendelkezésre, hogy lépjenek és változtassanak helyzetükön. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata az április 20-24. között megrendezett Hannover Messe kiállításon megmutatta, hogy milyen megoldásokkal lehet hatásos választ adni ezekre a kihívásokra. A társaság, valamint a hozzá tartozó AVEVA, ETAP és ProLeit öt kiállítási helyszínen mutatta be azt, hogy az elektrifikáció, a nyílt, szoftvervezérelt automatizálás és az ipari mesterséges intelligencia konvergenciája hogyan képes már most átalakítani az ipar versenyképességét.

 

„Az iparnak évek óta ígérik az átalakulást. Viszont amit mi a 2026-os Hannover Messe-n bemutattunk, az valami más – valódi eredmények, amelyekből az ügyfelek már ma profitálnak. Ha összehangoljuk az elektrifikációt, a nyílt, szoftvervezérelt automatizálást és a mesterséges intelligenciát, akkor nem csupán a ma kihívásait oldjuk meg, hanem alapvetően megváltoztatjuk az ipari működés lehetőségeit”

– mondta el Gwenaelle Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Schneider Electric megoldások a Hannover Messe-n

Foxboro SDA – A Hannover Messe-n került sor a világ első nyílt, szoftveralapú DCS-rendszerének (Distributed Control System – Elosztott folyamatirányító rendszer) európai bemutatójára. A megoldás ötvözi a Foxboro bevált megbízhatóságát az EcoStruxure Automation Expert nyitottságával. A szoftver és a hardver szétválasztása felgyorsítja a modernizációt, egyszerűsíti a mesterséges intelligencia integrációját és magas szintű rendelkezésre állást biztosít.

Intelligens hajtásportfólió – A Schneider Electric legújabb megoldásai – az ATV6100, az Altivar APM, az Altivar Predict, az Altivar Solar és az EcoCare-rel továbbfejlesztett HVAC-rendszerek – egyszerre kínálnak fejlett motorvezérlést és beépített prediktív elemzést, csökkentve az állásidőt és optimalizálva az energiafelhasználást az ipari és infrastrukturális környezetekben.

EcoStruxure™ Foresight – A Hannover Messe-n az érdeklődők ízelítőt kaptak a Schneider Electric új, épületekhez fejlesztett, mesterséges intelligenciával működő üzemeltetési platformjából, amely egyetlen felületen egyesíti az energia-, áram- és épületkezelést. A Foresight csökkenti a beszállítói komplexitást, beemeli a mesterséges intelligenciát a teljes üzemeltetési életciklusba, és valós idejű, összefüggő adatokat, prediktív karbantartást és robusztus OT-kiberbiztonságot biztosít.

Modicon M590 dPac EcoStruxure™ Automation Expert-tel – Szoftveralapú automatizálás, most már elosztott formában. Az M590 dPAC egy kompakt eszközben egyesíti a PLC-szerű vezérlést, a magas szintű rendelkezésre állást biztosító redundanciát és az edge hálózatot – kétmagos feldolgozással, konform bevonattal, 0–60 °C-os működési hőmérséklettel és RSTP helyreállítási protokollal.

SCADAPack™ 470d és 474d az EcoStruxure™ Automation Expert szoftverrel – Robusztus, intelligens RTU-k (Remote Terminal Unit), amelyek elsőként teszik elérhetővé az EcoStruxure Automation Expert szoftvert távoli üzemeltetési feladatokhoz. Egyetlen eszközben egyesítik az intelligens RTU-t, a PLC-hez hasonló vezérlést és a beépített Linux-alapú edge számítástechnikát.

SF₆-mentes AirSeT középfeszültségű technológia – Az AirSeT az SF₆-ot tiszta levegővel helyettesíti, így egy biztonságosabb, tisztább, a szabályozási követelményeknek megfelelő középfeszültségű kapcsolóberendezés vált elérhetővé, ami ráadásul beépített csatlakozási lehetőséggel is rendelkezik az állapotalapú karbantartás támogatásához.

TeSys Tera PROFINET – A modern ipari környezetek igényeinek kiszolgálására tervezett TeSys Tera folyamatosan figyelemmel kíséri a motor legfontosabb paramétereit, beleértve a működés során felvett áram mennyiségét, a feszültséget, a teljesítményt és az áramfelhasználás hatékonyságát. A zökkenőmentes digitális csatlakozás révén valós idejű adatokat továbbít az automatizálási rendszereknek, lehetővé téve a jobb átláthatóságot, a gyorsabb döntéshozatalt és az intelligens vezérlést.

Intelligens áramelosztás – A Schneider Electric teljes áramelosztási architektúrája – középfeszültségű kapcsolóberendezések, transzformátorok, kisfeszültségű panelek, UPS, meghajtók – egységesítve egy ETAP digitális iker segítségével. A megoldás, amelyet éles körülmények között validáltak, valós időben szimulálja az áramkimaradásra történő reagálást, az eszközök állapotának felülvizsgálatát és a karbantartás-tervezést.

Integrált energia- és folyamatkezelés – Egységes energia- és folyamatkezelési megoldás, amely az eszközök teljes életciklusát optimalizálja, a digitális iker alapú tervezéstől az energiahatékonyságra figyelő üzemeltetésig. A megoldás akár 20 százalékkal csökkentheti a költségeket a villamosenergia, valamint a műszerezési és vezérlési beruházásoknál, 10 százalékkal növelheti az energiahatékonyságot, 15 százalékkal mérsékelheti a nem tervezett leállások számát, valamint akár három százalékpontos javulást hozhat a jövedelmezőségben.

Integrált adatok az AVEVA-val — Az AVEVA PI System, az Asset Information Management és a CONNECT platform egyetlen ipari adatbázisban egyesíti az OT-, a mérnöki és az IT-adatokat, és zökkenőmentesen kapcsolódik a Databrickshez, a Microsoft Fabric-hez és a Snowflake-hez az MI, a gépi tanulás és a fejlett elemzések támogatásához.

Digitális iker és kiberbiztonság a repülőtéri poggyászkezeléshez – Virtuális üzembe helyezés és valós idejű nyomon követés egyetlen megoldásban. A bevezetés előtti tesztelés csökkenti a kockázatokat a rendszer élesítésekor, míg az IATA 753-as határozatnak való megfelelés biztosítja a poggyász nyomon követését az utazás minden fontos pontján. Az integrált OT-kiberbiztonság végpontok közötti átláthatóságot és rugalmasságot biztosít a poggyászkezelés teljes folyamata során.

Intelligens épületklíma-szabályozás az EcoStruxure Automation Expert segítségével – Szoftveralapú, jelenlét érzékelésen alapuló légáramlás szabályozás repülőterek és nagy középületek számára, hagyományos PLC nélkül. A mesterséges intelligenciával működtetett, infravörös érzékelőkre támaszkodó vezérlés akár 30 százalékos megtakarítást eredményezhet a HVAC (fűtés, szellőztetés, légkondicionálás) rendszerek teljes energiafelhasználásában.

SE Advisory Services – Az ipar digitális átalakulása – A Schneider Electric saját üzemeinek intelligens gyárakká történő alakítása során szerzett tapasztalatokra építő SE Advisory Services a működési hatékonysággal, az eszközök teljesítményének kezelésével, az adatkapcsolattal, a kiberbiztonsággal és a fenntarthatósággal foglalkozik. Egy OT kiberbiztonsági szimuláció bemutatja a nem kezelt kiberkockázatok következményeit – és azt is, hogyan lehet azokat megelőzni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

PEZ adagoló-összeszerelő gép fejlesztése

Extrém tempó édességipari környezetben – Egyedi gépgyártás, nagy sebesség és megbízható működés, ezek egyszerre jelentkeznek a PEZ cukorkaadagolók összeszerelésére fejlesztett automatizált berendezéseknél.

E fejlesztést a 2025-ös év inspiráló projektjei közé választotta a Siemens. A Robot-Service Kft. ügyvezetőjével, Bódi Péterrel beszélgettünk a projekt kihívásairól, a fejlesztési folyamatról és a nagy ciklusszámú gyártás sajátosságairól.

– Milyen igény hívta életre a PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztését?

A megrendelő egy olyan célgépet szeretett volna, amely képes nagy darabszámban, stabil minőség mellett összeszerelni a PEZ adagolókat. Bár ezek a termékek első ránézésre egyszerűnek tűnnek, valójában több precíziós alkatrészből állnak, amelyek összeépítése komoly mérnöki feladat. A rugós mechanika, a műanyag ház elemei és a mozgó alkatrészek pontos illesztése mind olyan tényező, amely meghatározza a végeredmény minőségét. A cél tehát egy olyan automatizált rendszer létrehozása volt, amely nemcsak gyors, hanem konzisztens és hosszú távon is stabil működésre képes.

– Miben rejlik egy ilyen gép legnagyobb mérnöki kihívása?

A legnagyobb kihívás a sebesség és a precizitás összehangolása. A rugók gyártása például 2,5 másodperc alatt zajlik le, erre egy teljesen új berendezést fejlesztettünk ki. A műanyag alkatrészek kezelése külön odafigyelést igényel, hiszen ezek deformálódhatnak, a rugók beépítése pedig finom, jól szabályozott mozgásokat kíván. Egy ilyen rendszerben minden mozdulatnak pontosan ismételhetőnek kell lennie. Ha akár minimális eltérés is jelentkezik, az azonnal minőségi problémákhoz vezethet. Emellett az alkatrészek folyamatos adagolása és helyes orientálása is kritikus pont, hiszen a gép csak így tud megszakítás nélkül működni.

– Hogyan épül fel egy ilyen összeszerelő gép?

A gép több, egymásra épülő modulból áll, köralakban elrendezve. Az adagoló rendszerek biztosítják az alkatrészek folyamatos ellátását, majd különböző pozicionáló egységek gondoskodnak azok pontos helyzetbe állításáról. Ezt követik az összeszerelő állomások, ahol a különböző komponensek összeépítése történik. A folyamat végén ellenőrző rendszerek vizsgálják a kész terméket, és kiszűrik az esetleges hibákat. Az egész rendszer lényege a szinkronizált működés: minden állomásnak pontosan a megfelelő időben kell dolgoznia, hogy a teljes gyártási folyamat megszakítás nélkül haladhasson. A fejlesztés során az volt a cél, hogy rendkívül rövid ciklusidőt érjünk el. Bizonyos műveleteknél néhány másodperc alatt lezajlik egy teljes összeszerelési folyamat, ami már az ipari automatizálás felső kategóriájába tartozik. Ehhez nemcsak gyors alkatrészekre van szükség, hanem egy olyan rendszerre, amely minden pontján optimalizált.

– Hogyan zajlott a fejlesztési folyamat?

A projekt egy részletes egyeztetéssel indult, ahol pontosan meghatároztuk a gyártási igényeket, a darabszámokat és a minőségi elvárásokat. Ezt követte a koncepciótervezés, majd a részletes gépészeti és villamos tervezés. A kivitelezési szakaszban kiemelt szerepet kapott a tesztelés és a finomhangolás. Egy ilyen komplex gépnél a végső teljesítményt sokszor apró módosításokkal lehet elérni, ezért több iterációs körre is szükség volt. Egyre fontosabb szempont a rugalmasság. A megrendelők gyakran szeretnék, ha a rendszer később kisebb módosításokkal más termékváltozatok gyártására is alkalmassá válna. Ezért már a tervezés során figyelembe vesszük a bővíthetőséget, az átállási lehetőségeket és a moduláris felépítést. A megbízhatóság alapja a megfelelő tervezés és a karbantarthatóság. A rendszer képes folyamatosan monitorozni az egyes alkatrészek állapotát, és jelzi, ha beavatkozás szükséges. Emellett a megelőző karbantartás is kulcsszerepet játszik. Bár egy rendszer nem tehető „örökéletűvé”, a megfelelő karbantartási stratégiával jelentősen növelhető az élettartam és csökkenthető a váratlan leállások száma.

– Milyen szerepet játszik a vezérléstechnika a rendszerben?

A vezérlés biztosítja a teljes gép összehangolt működését. A PEZ-adagoló összeszerelő gép esetében a nagy ciklusszámú, precíz működés egyik kulcseleme a megbízható vezérléstechnika. A rendszer központi elemei korszerű Siemens PLC és vezérléstechnikai komponensek, amelyek biztosítják az egyes állomások szinkronizált működését és a megfelelő vezérlést. Egy nagy sebességű rendszer esetében különösen fontos, hogy minden esemény pontos időzítéssel történjen. A vezérlőrendszer feladata nemcsak az egyes mozgások irányítása, hanem a hibakezelés, az állapotfigyelés és az optimalizáció is. Egy jól felépített vezérlés képes jelentősen növelni a gép hatékonyságát és megbízhatóságát.

– Milyen tapasztalatokat hozott ez a projekt?

A legfontosabb tanulság az volt, hogy a nagy sebességű automatizálás csak akkor működik jól, ha minden részlet a helyén van. A rendszer végül képes lett stabil működésre még olyan tempó mellett is, ahol egy-egy művelet akár 2,5 másodpercen belül lezajlik, ami jól mutatja, hogy a megfelelő mérnöki megközelítéssel a legszigorúbb elvárások is teljesíthetők. A jövő az intelligensebb és rugalmasabb rendszerek felé mutat. Egyre nagyobb szerepet kap az adatgyűjtés, az elemzés és az automatizált döntéstámogatás. Azok a megoldások lesznek igazán versenyképesek, amelyek nemcsak gyorsak, hanem képesek alkalmazkodni a változó gyártási igényekhez is. A PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztése jól példázza, hogy az egyedi gépgyártásban a sebesség, a precizitás és a megbízhatóság szorosan összefonódik. A projekt azt mutatja, hogy megfelelő mérnöki szemlélettel még extrém ciklusidő mellett is biztosítható a stabil, hatékony és hosszú távon fenntartható működés.

– Végül beszéljünk egy kicsit a Robot-Service Kft.-ről. Milyen háttérrel dolgoznak ezen a területen?

A Robot-Service Kft. egyedi gépgyártással és ipari automatizálással foglalkozó mérnöki vállalkozás, amely komplex rendszerek tervezését és kivitelezését végzi. A cég erőssége a rendszerszintű megoldás, nem egy-egy berendezésben, hanem teljes gyártási folyamatokban gondolkodunk. Tevékenységünk kiterjed a koncepcióalkotástól kezdve a tervezésen és kivitelezésen át egészen az üzembe helyezésig és a karbantartásig. Munkatársaim több iparágban is szereztek tapasztalatot, így képesek a különböző technológiák integrálására és az egyedi igényekhez igazított megoldások kialakítására. A Robot-Service Kft. számára a jövő egyértelműen az intelligens, adatvezérelt gyártási rendszerek irányába mutat, ahol az automatizálás már nemcsak a végrehajtásról, hanem a folyamatok optimalizálásáról is szól.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.robot-service.hu, www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Kiváló eredményekkel rajtolt el az „Impact 2030”, a Schneider Electric új fenntarthatósági programja

A Schneider Electric 2026-tól egy új, 2030-ig tartó fenntarthatósági programot indított „Impact 2030” néven. Már az idei első negyedéves eredmények kiválóak, a vállalat 20 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését érte el ügyfeleinél és saját működésében, és 2,8 millió embert segített a tiszta energiához való hozzáférésben. 

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata új fenntarthatósági programja, az „Impact 2030” négy stratégiai pillérre – a világ elektrifikációja, az ipar újragondolása, az emberekben rejlő potenciál felszabadítása és a helyi közösségek megerősítése – épül, amelyeket célzott programokba ültetnek át, és átlátható teljesítménymutatók formájában nyilvánosságra is hoznak. A program első negyedévében az Impact pontszám a 2030-ra tervezett 10-ből 3,40 állt, ami remek kiindulópont az idei, 4,20-es célkitűzés teljesítéséhez. Az év első három hónapjában elért pontszám több kulcsfontosságú program korai eredményeit tükrözi.

A Schneider Electric tovább mérsékelte a működéséből adódó szén-dioxid-kibocsátását: a Scope 1. és 2. kategóriába tartozó CO₂-kibocsátás 82,5 százalékkal csökkent 2017-hez képest. Az első negyedévben a vállalat energiamenedzsment-, automatizálási és digitális megoldásai révén a cég ügyfelei számára 47,5 millió MWh-nyi energiamegtakarítása, vagy elektrifikációja vált lehetővé. Ezen erőfeszítéseknek köszönhetően a Schneider Electric összesen 20 millió tonna CO₂-kibocsátásának elkerülését segítette ügyfeleinél és saját működésében.

A jelentős fenntarthatósági eredmények eléréséhez szükséges a termékek tervezésének és gyártásának újragondolása is. Az első negyedévben a Schneider Electric folytatta új, „Future-designed” keretrendszerének bevezetését: ennek eredményeként a főbb termékajánlatok 14 százalékánál már a tervezési fázisban is kiemelkedő eredmények mutatkoznak a körforgásos gazdaság és klímavédelem szempontjából.

A vállalat a teljes ellátási láncában felgyorsította a Zero Carbon Pathway kezdeményezés bevezetését, építve a beszállítóival való együttműködés során már régóta alkalmazott elvekre. Az első negyedévben megkezdődött több mint 1100 beszállító csatlakozása a programhoz, akik közül sokan már részt vettek olyan képzéseken, amelyek hasznos eszközöket, útmutatást és know-how-t nyújtottak számukra a dekarbonizációs erőfeszítéseik megvalósításához.

Az esélyegyenlőség előmozdítása továbbra is központi szerepet játszik a cég törekvéseiben. Az első negyedévben több mint 2,8 millió ember jutott hozzá tiszta forrásból származó villamos energiához a Schneider Electric által támogatott, közösségközpontú megoldások révén. Emellett 113 000 ember részesült szakképzésben az energia, az elektrifikáció és az automatizálás területén, ezzel a 2009 óta kiképzettek összesített létszáma meghaladta az 1,2 milliót.

„Az „Impact 2030” keretrendszert biztosít ahhoz, hogy előmozdítsunk egy olyan átfogó, rendszerszintű átalakulást, amelybe mindenkit bevonunk. Bízunk benne, hogy negyedévről negyedévre egyre gyorsabban jönnek a jó eredmények, ahogyan a megfogalmazott céljainkat jól látható, következetes és mérhető fejlődéssé alakítjuk át”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

Az „Impact 2030” program 2026. első negyedévi részletes eredményei itt érhetők el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss