Egyéb kategória

Kiskedvenceink és a technológia

A Samsung Életünk a házi kedvencekkel címmel megjelent tanulmánya bemutatja milyen technológiai preferenciákat részesítenek előnyben azok az európaiak, akik kiskedvenceikkel osztják meg otthonukat.

A téma kapcsán végzett kutatás során a megkérdezettek több mint fele (56%) vélte úgy, hogy a technológia segíthet a háziállatok közérzetének javításában, valamint aktívan tartásában, míg 52%-uk szerint nem csak egészségükre lehet jó hatással, de a szeparációs szorongás csökkentésében is szerepet játszhat.

A felmérés azt mutatja, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik az „állatbarát” technológiák iránt. A megkérdezettek több mint fele (52%) úgy gondolja az állatbarát technológiának is alapvetőnek kell lennie az okosotthonokhoz kapcsolódó eszközök és szolgáltatások esetében.

Az eredmények alapján, az európai háztartásokban ma már több háziállat él, mint gyermek. A felmérésből az is kiderül, csaknem kétharmaduk (63%) szeretett családtagként tekint kiskedvencére. Így nem meglepő, hogy a szülőkhöz és gyerekeikhez hasonlóan a háziállatok is befolyásoló tényezővé váltak az otthoni élet alakításában és a kulcsfontosságú vásárlási döntések befolyásolásában:

A válaszadók majdnem fele (47%) elismerte, hogy változtatott otthona kialakításán a háziállatok kényelme érdekében.
A megkérdezettek majdnem egyharmada (32%) egyetértett abban, hogy háziállatuk befolyásolta őket egy új háztartási gép megvásárlása során.
Az előbbihez hasonló arányban (30%) ismerték el, hogy a háziállat befolyásolta őket a maguknak szánt technológiai eszköz megvásárlása során.

A kutatásból kiderült, hogy a technológia iránt fogékony állattartók számos okból kifolyólag használnák szívesen az állatbarát technológiát, kezdve a háziállatok utáni porszívózástól (53%), az automatizált etetésen át (49%), a nyomonkövetésig (48%). Azok közül, akik már használnak valamilyen technológiát, a legfontosabb szempontként a háziállatok biztonságát (36%), saját nyugalmuk biztosítását (36%) és kényelmük növelését (33%) nevezték meg.

„Az európai háztartásokban több házikedvenc él, mint gyerek. Ez pedig hatással van a vásárlási döntéseinkre is, és alakítja a technológiához való viszonyunkat is. Éppen ezért, nemcsak az embereket tartjuk szem előtt termékeink fejlesztése során. A technológiánk a háziállatoknak is szól. Tudjuk, hogy sok ember szeretett családtagként tekint háziállatára, ezért továbbra is olyan technológiákat fejlesztünk, amelyek optimalizálják otthonainkat a háziállatok számára, hogy boldogabb és egészségesebb életet élhessenek.”

– mondta el Benjamin Braun, a Samsung Europe alelnöke.

A háziállatok boldogságának és egészségének megőrzése – bármi áron

Egy olyan időszakban, amikor sok háztartás kezdi meghúzni a nadrágszíjat a növekvő háztartási kiadások miatt, az európai kisállattartók továbbra sem kötnek kompromisszumot, ha kiskedvenceikről van szó. A felmérésben részt vevők 59%-a mondta, hogy nem tervezi a háziállatokra fordított kiadások csökkentését, míg a többség (61%) először más jellegű áldozatokat hozna, mielőtt fontolóra venné a háziállatokra szánt kiadások csökkentését. A megkérdezett állattulajdonosok nagy része előbb csökkentené kiadásait minden mással kapcsolatban, például a közüzemi szolgáltatások (27%) és a társasági események (40%) terén, mintsem az állattársaikra fordított kiadásaikat.

A legtöbb állattartó számára a legnagyobb gondot a magányosság jelenti

Mivel a járvány után sokan visszatértek az irodákba, nagy gondot jelentett az állattartók számára, hogy hosszabb időre hagyják otthon egyedül, magányosan a kisállataikat. A válaszadók csaknem fele (46%) aggódik amiatt, hogy háziállata elmagányosodik, és ez a szám a fiatalabbak körében egyre nő – a 18-34 éves tulajdonosok fele (50%) vallotta be ezt az aggodalmat. Valójában a háziállatok otthonhagyásával kapcsolatban a háziállatok magányosságával és unalmával kapcsolatos aggodalmak felülmúlják az olyan aggodalmakat, mint például a háziállat gondozásának költségeit és a háziállatok által a házban, a bútorokban vagy a kertben okozott károkat. A válaszadók kétötöde (40%) mondta, hogy most, hogy a világjárvány miatt elrendelt korlátozások megszűntek, jobban aggódik háziállatai miatt Úgy tűnik, hogy sok aggódó állattartó a technológiához fordul segítségért: a válaszadók közel fele (48%) kiskedvencünk elmagányosodása ellen technológia megoldást használ.

„Otthonaink egyre intelligensebbé és összekapcsoltabbá válnak. Amikor ezeket az összekapcsolt ökoszisztémákat fejlesztjük, az a család minden tagjának szól, legyen szó akár gyerekekről, akár kiskedvencekről. A SmartThings Pet Care optimális környezetet biztosít az állattartók számára. Ha például a háziállat SmartTag-et visel, a gazdája egy térképen láthatja, hogy éppen hol tartózkodik, és akár egy dallamot is lejátszhat neki, hogy visszahívja. A JetBot MI+ porszívónk beépített kamerájával pedig bármikor ellenőrizhetik kiskedvenceiket, amíg otthonuktól távol vannak, sőt, távolról bekapcsolhatják nekik a tévét vagy a világítást is.”

– mondta el Benjamin Braun, a Samsung Europe alelnöke.

A technológia jövője a háziállatok számára

Az állattartók optimisták a technológia nyújtotta előnyökkel kapcsolatban. Ez az optimizmus azonban nem nélkülöz bizonyos fokú óvatosságot – ahogyan a saját személyes eszközeik esetében, a tulajdonosok is biztosak akarnak lenni, hogy háziállataik biztonságban vannak a digitális világban is. Ennek ellenére a tanulmányból kiderül, hogy a kisállattartók igényt tartanak a folyamatos innovációra. A válaszadók több mint háromötöde (62%) szerint a háziállatbarát funkciók ugyanolyan fontosak, mint a gyermekbarátok, míg közel fele (49%) azt szeretné, ha a jövőben több háziállatbarát technológiát fejlesztenének ki.

„Ahogy otthonaink egyre intelligensebbé és jobban összekapcsolttá válnak, a háziállatainkról való gondoskodást is forradalmasítani fogják az új intelligens technológiák, amelyek nemcsak a saját mindennapi életünk és rutinjaink köré épülnek, hanem azoknak a háziállatoknak a mindennapjaira is, amelyekkel megosztjuk otthonunkat – mondta el Dr. Ilyena Hirskyj-Douglas, a Glasgow-i Egyetem állat-számítógép interakcióval foglalkozó oktatója, aki közreműködött a 2022 Életünk a házi kedvencekkel című tanulmány elkészítésében is. – Ahogy a fiatalabb generációk egyre inkább elfogadják az okoseszközöket, és ahogy a háziállatokat tartó emberek száma is növekszik, a háziállatokra tervezett intelligens technológia továbbfejlesztése lesz a következő lépés.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:jövő kisállatok Samsung technológia

Következő hírünk

400 millió Twitter-felhasználó adata szivároghatott ki

Előző hírünk

Ezüstérem és ötödik helyezés a WRO Robotolimpia Világdöntőn

Tovább

Hirdetés

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább