Egyéb kategória

Nincs porhintés: bevállalós ötletekkel versenyeznek a Megoldások a holnapért döntősei

Kiválasztották a legjobb nyolc csapatot a Samsung és az EdisonKids Megoldások a holnapért kihívásán.

A jövő oktatása, a fenntarthatóság és a közösségfejlesztés iránt elkötelezett fiatalok megkezdhetik a felkészülést a döntőre. A következő hetekben a csapatok elképzelésük prototípusát alkothatják meg és tesztelhetik működését a mentorok közreműködésével. A diákok a szakértők segítségével készülnek a végső, májusi megmérettetésre, ahol a három legjobb csapat összesen 6 millió forint összértékű Samsung készülékkel bővítheti egyéni és oktatási intézménye eszközparkját.

A Megoldások a holnapért kihívás jelentkezői idén sem könnyítették meg a szakmai zsűri feladatát, ugyanis a versenyre leleményesebbnél leleményesebb ötletekkel jelentkeztek. A döntőbe egy pécsi, egy tótkomlósi és hat budapesti csapat jutott, ők mérhetik össze elképzeléseiket az utolsó fordulóban. A jövő oktatását megreformálók a mesterségesintelligencia-alapú digitális karakterek oktatásban való felhasználására, valamint a könyvolvasás népszerűsítésére helyezik a hangsúlyt. A fenntarthatóságért küzdő csapatok a káros vegyületeket tartalmazó blokkok kiváltására, valamint a hungarocell újszerű felhasználására szolgáló megoldásokat dolgoznak ki. A közösségfejlesztés témaköre iránt fogékonyak pedig az idősebbek megsegítését és a diákok lakhatását összehangoló, illetve a látássérültek digitális felzárkóztatását, és a menstruációval kapcsolatos edukációt, valamint a közös, játékos országjárást támogató ötletet valósítanának meg.

A dobogó előszobájában: a legjobb nyolc ötlet

Ötven közül választották ki azt a nyolc diákcsapatot, aki 2024. május 31-én a döntőben személyesen bemutathatja ötletét. Az utolsó fordulóban az alábbi csapatok következő ötletei győzték meg legjobban a zsűrit:

A Blokk: A pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanulói a fenntartható, alternatív megoldással támogatnák az emberek egészségét. Egy olyan integrálható, digitális, papírmentes számlázási rendszert hoznának létre, amely a környezetet is jobban óvja. A vásárlók emellett nem lennének kitéve a papírszámlákban előforduló – egészségre káros – biszfenol-A vegyipari alapanyagnak vagy annak vegyületeinek sem.
BlindSpot: A látássérülteknek egy különleges programot és perifériarendszert dolgoznának ki a Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégium növendékei, amely lehetővé teszi a digitális tartalmak látássérült-barát megjelenítését. Egy olyan monitorban látják a jövőt, amely a betűket Braille-írássá formálja, és kiemeli a képernyőből, így a gyengénlátók számára is használható.
CountrXtreme: Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium diákjai egy közösségformáló applikációt hoznának létre, amelynek célja, hogy a vidéki régiók ismert és ismeretlen kincseit játékos és újszerű versenyek keretében fedezhessék fel a résztvevők, amelyekért pontokat szerezhetnek.
Én Hormonom: A budapesti Eötvös József Gimnázium csapata egy, a fiatal lányokat érintő menstruációval és hormonháztartással kapcsolatos ismeretterjesztő oktatási anyagot javasolna. A fővárosi csapat abban látja a kihívást, hogy sok fiatal végül fogamzásgátló tablettát választ az alternatív megoldások megismerése helyett.
Isolated girls: A Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda tanulói a hungarocellt – a fenntarthatóság jegyében – újszerű módon, újrafelhasználva alkalmaznák. A hungarocell egyik formájával, az polisztirolgyönggyel bélelnének kabátokat annak hőszigetelő jellege miatt.
LendAHand: A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjai egyaránt támogatnák a segítségre szoruló időseket és a lakhatási nehézséggel küzdő egyetemistákat. Egy közvetítő, közösségi weboldalt és applikációt hoznának létre, ahol a két korosztály egymásra találhat és kölcsönösen segíthetnek egymásnak. Az egyetemista jutányos áron juthat albérlethez, miközben „főbérlőjét” a mindennapi kihívásokban – például bevásárlás, főzés, takarítás – segítheti.
Polyp: A Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium növendékei a digitális oktatás módjait alkotná újra. Olyan platformot hoznának létre, ahol a tanulók a felület új, digitális karaktereitől – az élethű kommunikációt reprodukálva – kaphatnak segítséget, függetlenül a témától. Elképzelésük fontos pontja, hogy a diákok egy-egy olyan virtuális mentort kaphatnak, akik a későbbiekben is támogathatják őket.
Wave: A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulói a fiatalabb korosztály olvasási szokásain javítana. Elsődleges céljuk, hogy a fiatalokat olvasásra ösztönözzék, mindezt pedig játékos formában népszerűsítsék, egy weboldal, majd applikáció képében. A felület – más olvasói fórumtól eltérően – a társkereső oldalak tetszik-nem tetszik mintáján alapulna.

Egy hónap az utolsó megmérettetésig

A versenyzők újabb oktatóvideók formájában kapnak további segítséget, amellyel finomíthatnak formálódó elképzelésükön. A diákok fejlődését egy prezentációs tréning, valamint csapatonként 2-2 mentor támogatja*, akik visszajelzéseikkel és észrevételeikkel segítik a döntőre való felkészülést. A legjobb nyolc csapat diákjai az online kurzusok mellett, április 27-én személyesen a többi csapat versenyzőivel, és saját mentoraikkal is találkozhatnak, ahol nemcsak a továbbjutást ünnepelhetik meg, hanem a Momentán Társulat kommunikációs és prezentációs tréningjén vehetnek részt. A versenyzőknek még hat hét áll rendelkezésére, hogy – szakértői útmutatásokkal gazdagodva, – ötleteiket prototípusok formájában valósítsák meg, elképzelésüket kreatív, meggyőző formába csomagolják.

A május 31-i döntőben a zsűri a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a megvalósíthatóság és a prototípus működése, a prezentáció, valamint a csapatszellem alapján pontozza a bemutatókat. A tanulók a kutatómunka alaposságával és a kivitelezés módjával további pontokat szerezhetnek. A dobogós csapatok a Samsung webáruházából 6 millió forint összértékű készülékkel bővíthetik egyéni és oktatási intézményeik eszközparkját. Az első helyezett csapat nyertesei 1 200 000, iskolájuk 1 000 000, tanáruk pedig 500 000 forint értékben választhatnak a készülékek közül. A második csapat diákjai 900 000, oktatási intézményük 700 000, míg tanáruk 300 000 forint értékben válogathatnak az eszközökből. A harmadik csapat tagjai 700 000, iskolájuk 500 000, míg tanáruk 200 000 forint értékű készülékkel gyarapíthatja egyéni és oktatási intézménye digitális tárházát.

Bővebb információ és a pályázat részletes leírása és jelentkezés a www.edisonkids.org és a https://www.samsung.com/hu/solvefortomorrow/ weboldalon érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:bevállalós edisonkids innováció ötletek Samsung verseny

Következő hírünk

IP Day 2024 – a nap fókuszában a fenntarthatóság, valamint az egyetemek, kutatóintézetek tudáshasznosítása állt és átadták a Millenniumi Díjakat is

Előző hírünk

Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban

Tovább

Hirdetés

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább