2019-ben a vállalatok már nemcsak kísérletezgetnek az új technológiákkal, hanem a gyakorlatban, többféle területen alkalmazzák is azokat az új üzleti lehetőségek kiaknázásában, vagy a még kifinomultabb alkalmazások fejlesztésének területén.
Az Oracle előrejelzése szerint 2025-re a felhőszolgáltatók és az általuk támogatott vállalatok is egyre inkább kihasználják majd a második generációs felhőmodellek nyújtotta technológiai újdonságokat: a magasabb fokú biztonságot, a jobb árfekvést, illetve a mélyautomatizálási képességeket.
Napjainkra a felhőtechnológia elterjedése szinte minden iparágra jelentős hatást gyakorolt. Ezek a felhőképességek határozzák meg a vállalati technológiai normákat, az állandóan elérhető és rendelkezésre álló alkalmazások futtatásától a korlátlan infrastruktúra-skálázhatóságig. 2019-ben fontos ponthoz érkeztünk: a vállalatok már gyorsabban adaptálják a legújabb technológiákat, mint a fogyasztók – ideértve a mesterséges intelligenciát (AI), a blokkláncokat, a digitális asszisztenseket, a konténertechnológiát, a szerver nélküli megoldásokat és az IoT eszközöket.
Az Oracle előrejelzése szerint a felhő adaptálásának elterjedésével 2025-re a vállalatoknak teljes körű felhő stratégiára lesz szükségük, és jövőbe mutató, új megközelítéssel kell megtervezniük a felhő-alapú IT környezetre való átállásukat.
- A második generációs felhőszolgáltatók teljes adatközpont cserét tesznek lehetővé
A felhő használatának számtalan módja van, de végül minden út a teljes felhőbe költözés irányába mutat. Az adatközpontok teljes lecserélése viszont csak akkor lehetséges, ha a felhőmegoldások legalább olyan szintű megbízhatóságot és teljesítményt biztosítanak, mint a házon belül telepített technológiák.
Az első generációs felhőmodellek többsége leginkább az alapvető képességekre és az azonnali igényekre koncentrált – kis költségigényű, általános célú szerverek (commodity server), adattárolók, hálózat, megosztott bérlés –, amivel nagy sikert arattak a piacon, az alacsony kockázatú munkafolyamatok esetében. A második generációs felhők azonban már sokkal összetettebb munkaterhelést és üzemkritikus rendszereket is elbírnak. Nagyobb garanciát adnak a biztonságra, a folytonos működésre, a szabályozásra és a kedvezőbb árra. Emellett olyan innovációknak is teret engednek, mint az autonóm adatbázis, az AI, a gépi tanulás (ML), a blokkláncok, az IoT vagy az ún. HID (Human Interface Device) eszközök. Ennek köszönhetően az IT részlegek a felhőben is biztonsággal kezelhetik üzemkritikus folyamataikat.
- A vállalati munkafolyamatok 80 százaléka a felhőben zajlik majd
Napjainkban a privát adatközpontok mellett a legtöbb vállalat már alkalmaz valamilyen menedzselt vagy publikus felhő szolgáltatást is. Az üzemkritikus alkalmazások egyre nagyobb arányban kerülnek át a vállalati adatközpontból a felhőbe, hiszen az előbbiek esetében túl nagy kockázatot jelent egy esetleges leállás. A vállalati IT-rendszerek felhőbe való migrációja megállíthatatlan ütemben zajlik, az átállás pedig újféle integrációs és migrációs eszközökre teremtett igényt, amelyek révén ez a változás könnyedén végrehajtható.
A felhő mellett szóló érvek között a rugalmasság, a megbízhatóság és a nagyobb teljesítmény szerepelnek. Ezen képességek révén a felhőinfrastruktúra bármilyen típusú munkafolyamatot képes kezelni, legyen az hagyományos, üzemkritikus, AI vagy nagy teljesítményű számítástechnika (High Peformance Computing – HPC).
A felhőbe való átállás legnagyobb előnyei a kereskedelmi cégek pénzügyi alkalmazásaiban mutatkoznak majd meg, az átlagos kasszarendszerektől a nagysebességű pénzügyi tranzakciós rendszerekig.
- Minden alkalmazás AI képességeket használ majd, egyre jobban eltávolodva a hagyományos alkalmazásoktól
2019-ben becslések szerint több adatot generálunk majd, mint az előző 5000 évben összesen. Ha jól használjuk ezeket az adatokat, akkor sokkal gyorsabban, hatékonyabban és rugalmasabban tudunk majd dolgozni. A mesterséges intelligencia képes nagy mennyiségű adatot összegyűjteni, kontextusban értelmezni és kezelni. Ezzel párhuzamosan az AI utat nyit számos újféle alkalmazásnak, amelyek folyamatosan fejlődnek és adaptálódnak az aktuális igényekhez. A digitális átalakulással a hagyományos back-office alkalmazások innovatív front-endekkel és hatékonyabb értékesítési automatizációkkal egészíthetők ki.
Napjainkban a mesterséges intelligenciát egyre szélesebb körben alkalmazzák: a termékek minőségét elemző, kifinomult mélytanulási algoritmusoktól (deep learning) a felhasználókhoz kötődő paradigmákig, amelyek az emberi beszédre, látásra, gesztusokra és érintésre irányulnak. Az Oracle előrejelzése szerint az AI lesz minden új generációs alkalmazás alapja.
- Az AI és az egyéb új technológiák megduplázzák a hatékonyságot
A mesterséges intelligencia elterjedésének ma már érezhető hatása van az emberi termelékenység területén is – az egyre fejlődő AI képességek révén fokozatosan növekszik a mi hatékonyságunk is. A vállalati adattömegek gyarapodásával pedig az AI egyre jobbá válik a döntések meghozatalában. A mesterséges intelligencia már nemcsak az emberi munkaráfordítás csökkentésére szolgál, hanem képes ténylegesen kiküszöbölni a szubjektivitásból adódó hibákat is.
Az AI révén számos folyamat automatizálható, így a jelenlegi munkakörök az összetettebb és időigényesebb feladatok megoldására koncentrálhatnak: a munkaerő-toborzók például sokkal gyorsabban szűrhetik ki a megfelelő jelölteket, a pénzügyi elemzők pedig elkerülhetik a magas hibalehetőséget hordozó manuális jelentéseket. Az automatizálás viszont nem a munkahelyek megszűnéséhez vezet. Az új technológiák integrálásával – mint az AI és a blokkláncok – a vállalatoknak kevesebb erőforrást kell az üzemeltetésre fordítaniuk, jelentősen csökken a feladatok lefutási ideje, ezzel pedig új, sokkal értékesebb munkakörök jönnek létre, amelyek már az üzleti növekedésre és az innovációkra fókuszálhatnak. Az Oracle előrejelzése szerint az új technológiák, az AI és a kiterjesztett valósághoz kapcsolódó élmények révén 2025-re megduplázódhat a vállalatok jelenlegi hatékonysága.
- Az ügyfélkapcsolatok 70 százaléka automatizált lesz
Napjainkban az emberek 89 százaléka használ hangasszisztenseket ügyfélkapcsolattartás keretében, és a vállalatok 69 százaléka alkalmaz chatbotot ügyfélkapcsolati szolgáltatásaihoz. Az automatizált ügyfélkezelés hamarosan teljesen hétköznapivá válik, sőt az ügyfelek alapvető elvárása lesz.
Az AI képes értelmezni az ügyfelekkel való beszélgetés kontextusát, függetlenül attól, hogy az milyen irányt vesz, vagy valaki milyen stílusban beszél. Az AI-alapú elemzések révén feltárhatók az ügyfelek pontos igényei, az IoT eszközök segítenek közelebb hozni az ügyfeleket a vállalathoz, a digitális asszisztensek pedig humanizált digitális élményt nyújtanak. Az Oracle előrejelzése szerint 2025-re az összes ügyélkapcsolat 70 százaléka automatizált lesz.
- A fejlesztők száma tízszeresére, a termelékenység 400 százalékkal növekszik
2012-2018 között a GitHub felhasználóinak száma 5 millióról 31 millióra növekedett, ám a fejlesztők számának ilyen jelentős növekedését az alkalmazások iránti kereslet továbbra is túlszárnyalja. Egyre nagyobb szükség van a jól képzett fejlesztői munkaerőre, amely rendelkezik a legújabb innovációk kezeléséhez szükséges modern technológiai készségekkel és szakirányú tárgyi ismeretekkel. Például a természetes érintkezési felületek – mint a nyelvi feldolgozás vagy a kiterjesztett valóság – magasabb szintű AI és képfeldolgozási ismereteket igényelnek, az ilyen jellegű szakértelem pedig egyáltalán nem elterjedt.
Az újgenerációs környezetek azonban a technikai alapok megkövetelése helyett teret nyitnak a „kódolásmentes” fejlesztésnek, amelynek segítségével vizuálisan, ’drag and drop’ módszerrel állíthatók össze intelligens elemekből a különféle alkalmazások. Ezzel a megközelítéssel a nem hivatásos fejlesztők csökkenthetik az alkalmazások backlogját, sőt, ha szükséges, akkor az egyes üzletágak szakemberei is megépíthetik a saját megoldásaikat.
Az automatizáció révén pedig a fejlesztők egy olyan virtuális világban dolgozhatnak majd, ahol a kódokon és szimulációkon keresztül a teljes fejlesztési ciklust átláthatják. A jövő programozói gesztusok és beszéd útján választhatnak ki kiértékelhető, összeszerelhető és debug-olható szoftver modulokat. Ennek köszönhetően 2025-re a fejlesztők száma magasabb lesz, mint valaha, ráadásul az AI tapasztalatok révén sokkal hatékonyabbak is lesznek.
- Az adatok több mint 50 százalékát autonóm technológia fogja kezelni
Napjainkban egyre égetőbb elvárás a technológiai ökoszisztémákkal szemben a magas szintű rendelkezésre állás és a biztonság. A jövőben viszont ezekre az igényekre nem humán erőforrással, tréningekkel vagy folyamatokkal fognak reagálni a vállalatok.
Az autonóm technológia kulcsfontosságú szerepet fog játszani mind a kis- és nagyvállalatok üzleti folytonosságának biztosításában és a működési költségek terén is. Az autonómia révén jelentősen csökkenthetők az üzemeltetési költségek – a patchelések és frissítések automatikusan, üzemszünet nélkül elvégezhetők, így a rendelkezésre állás folyamatos lesz. Emellett az alkalmazásfejlesztés sokkal gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá válik, anélkül hogy több emberi beavatkozást vagy szakértelmet igényelne.
Az Oracle tervei szerint az összes alkalmazását autonóm képességekkel vértezi fel. Elsőként az Oracle Autonomous Database szolgáltatását jelentette be, amely az iparág első olyan adatközponti megoldása, amely önvezérelt, képes önmagán javításokat végezni és a saját védelmét ellátni. Az Oracle előrejelzései szerint ezen képességek alkalmazása számos iparágban teret hódít majd az adatkezelés minden terén.
- A vállalatok 90 százaléka egyetlen azonosítási platformot fog használni a telephely és a felhő összekapcsolására
Az Oracle and KPMG Cloud Threat Report, 2018 eredményei szerint a vállalatok számára nagy kihívást jelent a többféle azonosítási platform használata a telephelyeken és a felhőben egyaránt. A válaszadók harmada állította, hogy a felhő révén sokkal komplexebb rendszerben kezelhetik a jogosultságok valós idejű kiosztását és elvételét.
2025-re a vállalatok egységes azonosító és hozzáférés-kezelő (IAM) térben fogják kezelni az adatvédelmi szabályozásokat, amelyek azonnali auditálhatóságot igényelnek az alkalmazásoktól a szolgáltatásokig; ezzel párhuzamosan az alkalmazások, felhasználók és eszközök ellenőrzése is felgyorsul.
- A biztonsági incidensek száma 100-szorosára növekszik
Az Oracle and KPMG Cloud Threat Report, 2018 felmérése szerint tízből négy vállalat számára kifejezetten nagy kihívást jelent a kiberbiztonsági incidensek napi szintű észlelése és kezelése. Az incidensek számának növekedése pedig jelentősen megnehezíti a megfelelő priorizálást és a hibaelhárítást, hiszen minden egyes incidens kiértékelést és reagálást igényel. A McAfee 2019 Cloud Adoption and Risk Report felmérése szerint egy átlagos szervezet 100 millióból csak 1 biztonsági incidenst észlel fenyegetőnek.
2025-re a rosszindulatú forgalom mesterséges intelligenciát használva álcázza majd magát a szabályszerű, emberek által generált adatforgalomban. A kiberbűnözők új módszere, hogy random elemeket tűzdelnek a botnetek viselkedési mintáiba, így indítva el egy sor nehezen detektálható támadást.
A vállalatok válaszként pedig szintén az AI-t hívják segítségül: a nagymértékben automatizált támadások elleni védekezés leghatékonyabb módja, ha a vállalatok a tömeges elemzéseket intelligens, AI-vezérelt elemző platformokká alakítják, amelyek behálózzák a teljes vállalati IT környezetet. Az Oracle előrejelzése szerint 2025-re egyre több cég fogja a core-to-edge biztonsági modellt alkalmazni az ügyféladatok biztonságos kezelése érdekében.
- Az IT funkciók 70 százaléka teljesen automatizált lesz
Évente több milliárd órát töltünk rendkívül összetett, szükségszerű rutin informatikai feladatokkal, amelyek egyébként egyszerűen automatizálhatók lennének. A felhőszolgáltatások ma már lehetőséget számos folyamat automatizálására, így képesek önmagukon javításokat végezni, illetve valós időben finomhangolásokat végrehajtani. Az automatizálási képességek fejlődésének eredményeként növekszik a megbízhatóság, a rendelkezésre állás, a skálázhatóság és javulnak az alkalmazás-szolgáltatási megállapodások (SLA). 2025-re teljesen hagyományosnak számít majd a szoftver és hardver életciklusának automatizálása. Amikorra a vállalati folyamatok teljes mértékben a felhőbe kerülnek, hatalmas mennyiségű erőforrás szabadul fel, amelyet a vállalatok az üzleti értékteremtő folyamatokra, innovációra vagy egy következő digitális átalakulásra tudnak fordítani.
Ipar1 hét ago
