Connect with us

Gazdaság

Így működik a gyakorlatban az agilis munkamódszer

Ne csak arról ismerjem meg a kollégámat, hogy ugyanolyan belépőkártya lóg a nyakában

Talán ez lehetett az agilis munkamódszer egyik kiindulópontja. De hogyan lehet több emeletnyi embert egy multis környezetben csapattá kovácsolni? Valójában kevés multinak célja, hogy összeültesse a nem egy projekten dolgozókat, hogy létrehozzon egy környezetet, ahol mindenki mindenkivel beszél. Pedig óriási előnyökkel jár, ha így tesz.

Lebontani a falakat

Sok falat felhasznál, még többet lebont az agilis módszertan szerint felépített iroda: egyes falakat rajzok, motivációs szimbólumok, metaforikus üzenetek borítanak, melyek nap mint nap emlékeztetik a dolgozókat arra, hogy mi is a munkavégzés tényleges célja. Sok fal viszont leomlik: nyitott terek és munkahelyek, még a megbeszélésekhez kialakított helyek sem erősen szeparáltak.

„A DXC Technology budapesti központjában tavaly óta működik Digital Transformation Unit (DTU), melynek célja egyrészt működő választ adni a piac gyorsan váltó igényeire másrészt, hogy áthidalja azokat a silókat, melyek korábban a cégnél felépültek

– mondja Czibók Zoltán, a DXC Technology Hungary ügyvezetője.

„Ehhez a tudásmegosztást kellett előtérbe helyezni, azaz az agilis munkamódszer szerint nem a folyamat és a dokumentáció a cél, hanem az emberek közti párbeszéd és az a végeredmény, amit az ügyfél a kezébe kap.”

A DTU nem csak fizikailag, de filozófiáját tekintve is nyitott: a technológiai megoldásokat szállító, partnerei digitális átalakulását segítő DXC-hez gyakran érkeznek ügyfelek, akik betekinthetnek a napi megbeszélésekbe, az itt folyó munkába, képet kaphatnak arról, hogy miként dolgoznak együtt a csapatok tagjai napi munkájuk során.

„Ilyenkor nem valamiféle előadást kapnak, hanem csatlakoznak a rendszeres egyeztetésekhez, részt vehetnek a napi előre haladást áttekintő és problémákat átbeszélő megbeszéléseken”

– mondja Préger Lajos, Agile Coach.

Meeting-kultúra

Rengeteg multis és nem multis dolgozó mesélhetne arról, hogy miként telnek el teljes munkanapjai megbeszélésekkel, melyek nem vezetnek sehova. Az agilis munkamódszer gondolatmenete szerint vétek egymás idejét ellopni. Ezért szigorú idő- és rendszerkeretbe foglalt megbeszéléseket tartanak.

Az agilis meetingek értéket jelentenek az abban résztvevőknek, nem azért tartják meg, mert muszáj, hanem mert értelme van és értéket teremt. Egy ilyen meetingrendszer akkor válik igazán agilissá, amikor a kollégák valóban érzik a meetingek hasznosságát. A visszajelzések és a tapasztalatok alapján rendszeresen rátekintünk a folyamatainkra és ahol szükséges, alakítunk rajta. Nemcsak az alkalmazásfejlesztésben dolgozunk agilisan, de a saját működésünkre is a módszer alapelveit használjuk”

– mondja Tóth Mária, a DXC szoftverfejlesztési igazgatója.

Az agilis módszertan egyik jellemző eseménye a napi státuszmegbeszélés, közismert nevén Stand-up, amelyek nem tárgyalóteremben zajlanak: a maximum 15 perces napi meeting esetén az open office adott pontján állnak a résztvevők. Hosszabb megbeszéléseknél is előnyben részesítik az informális közeget. Külső tárgyalópartnerek, látogatások alkalmával is hasonlóan, nyitott térben fogadjuk őket, ezáltal csökkentve a formális távolságot egymás között. Ilyenkor közösen írnak a táblákra, lehet mozogni, közösen gondolkoznak a résztvevők.

Ilyen egy napi Stand-up a DXC-nél

A heti rendszerességgel tartott maximum 30 perces Wall Talk eseményen az egyes projektek, programok, területek scrum mastere (a csapat anyukája vagy apukája) beszámol arról pár percben, hogy mit végeztek egy hét alatt, mik a következő hét feladatai, illetve van-e elakadásuk, kérnek-e bármiben segítséget. Fontos, hogy a segítségnyújtás részleteibe nem itt mennek bele, rabolva a többiek idejét, hanem egyeztetik kiknek kell később beszélniük.

Wall Talk a DXC-nél

„A Scrum of Scrum meetinget a csapatunk nevezte el Wall Talk-nak, így ezzel is még inkább a sajátunknak érezzük. A Wall Talk neve valójában onnan ered, hogy minden csapat a falon található négyzethálós táblázatban, a saját rubrikájába jegyzi fel a legfontosabb heti feladatait. Itt látnak rá a csapatok egymás munkájára, itt tudnak kapcsolódni egymás projektjeihez – noha mindenki egyszerre csak egy csapat tagja lehet az agilis szerint kiemelt fontosságú fókuszált munkavégzés miatt, de segíteni egy-egy gondolattal, inspirációval is tudják egymást”

– mondja a szoftverfejlesztési igazgató.

Így működik az agilis módszertan

Az agilis működés jellemzően kéthetes periódusokra, úgynevezett sprintekre bontható. Ebben az időintervallumban zajlik az adott sprintben tett vállalások szállítása, emellett a következő sprintekbe kerülő követelmények tisztázása – amennyiben ezek nem teljesítik az előre rögzített minőségi elvárásokat, akkor a csapat visszautasíthatja az adott követelményt, amíg az elvárások nem lesznek teljesen egyértelműek számukra. Ezután megbecsülik a munka nagyságát: ezt nem önmagában, hanem más munkákhoz viszonyítva, relatívan teszik meg a csapatok és minden esetben konszenzusos megbeszélés tárgya. Ezután megtervezik a sprinteket, majd a követelményeket feladatokra bontják, amiket a csapattagok dinamikusan vesznek magukhoz és osztanak el egymás között. Ezután kezdődik a fejlesztési ciklus, melynek során naponta egyeztetik a 15 perces napi megbeszélés keretében a feladatok állását.

Az adott sprint végén áttekintik a megrendelővel a megvalósított követelményeket (Sprint Review), hogy valóban teljesíti-e a leszállított megoldás a megfogalmazott elvárásokat. Az esetleges hiányosságok visszakerülhetnek a követelménylista elejére, vagy a megrendelő dönthet azok későbbre sorolásáról vagy akár elhagyásáról, amennyiben más üzleti igényeket fontosabbnak ítél. A sprint lezárásakor a tagok egy visszatekintést tartanak (Sprint Retrospective), amikor értékelik a csapat eredményességét, kiemelik a jó, jövőben is megtartandó megoldásokat, valamint azokat, amelyeket javításra érdemesnek ítélnek – ha sok ilyen van, akkor közösen döntenek arról, hogy melyik hárommal fognak foglalkozni, hogy arra fordítsanak időt, ami a legtöbb eredményt hozza mind a csapat, mind a megrendelő számára.

Az agilis munkavégzés előnyei

  • A korábbi silószerű felépítésben az egyes üzletágak teljesen elkülönültek és nem használták egymás kompetenciáit, nem támogatta az együttműködést – nem is ismerték egymást a cégnél dolgozók, nem tudták kinek mik az erősségei. Mióta átálltak az agilis működésre, azóta tudják, hogy melyik csapatból, kitől, mire számíthatnak és szorosabbakká váltak az emberi kapcsolatok is.
  • Az agilis munkamódszer eredményeként megnőtt a cégnél a transzparencia, jól követhetővé váltak a munkamenetek, nőtt a csapatban végzett saját munka státusza, és a dolgozók is jó sorvezetőt kapnak a feladatok nyomon követésével és napi átbeszélésével.
  • „Az agilis működéshez biztonságos, támogató környezet szükséges: lehet bátornak lenni és ér hibázni, de nem ér nem tanulni hibákból – sőt hibázzunk minél előbb, hogy gyorsan tanulhassunk és egyre jobban működjünk” – mondja Préger Lajos, a DXC Technology módszertani tanácsadója. „A gyorsan változó üzleti környezetre ezzel a munkamódszerrel képesek gyorsan reagálni: ezt pont azért tudják megtenni, mert nagyon szervezetten, mindenki számára egyértelmű keretek szerint működnek.”
  • Időt takarít meg: csak azt csináld, ami üzleti értéket hoz, a többit felejtsd el! – szól az agilis egyik jelmondata.
  • Azt lehet jól elvégezni, aminek látjuk az értelmét: ezért hozzuk közel a fejlesztőkhöz az üzletet, lássák a munkájuk értelmét, ez a legfontosabb.
  • Lehetővé válik a ma oly ritka fókuszált munkavégzés: egy ember csak egy csapatban lehet, ez alól nincs kivétel, így nem aprózódik el a figyelmük és a kapacitásuk is koncentrált marad.
  • Nem a nyakukba kapják a feladatokat: nem egyvalaki osztja a feladatokat, hanem folyamatosan egyeztetnek ki melyik feladatokon fog dolgozni felmérve a saját és a csapat mindenkori kapacitásait.

Nem véletlen, hogy az IT-szektorban egyre több cég ismeri fel az agilis munkamódszer előnyeit és tér át erre a működésmódra. Alapvetően olyan cégeknél tud működni, ahol jól körül határolható területeken, csapatokban dolgoznak az emberek. Bár nem csodaszer, de a hatékonyságot növelő elemek más iparágakba is beépíthetők, az agilis munkamódszer sok eleme bármely cég számára alkalmas lehet, hogy egyszerűsítse folyamatait, fókuszáltabbá és ezáltal rövidebbé tegye a megbeszéléseket és elkötelezettebbé tegye a dolgozóit.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss