Gazdaság

Így működik a gyakorlatban az agilis munkamódszer

Ne csak arról ismerjem meg a kollégámat, hogy ugyanolyan belépőkártya lóg a nyakában

Talán ez lehetett az agilis munkamódszer egyik kiindulópontja. De hogyan lehet több emeletnyi embert egy multis környezetben csapattá kovácsolni? Valójában kevés multinak célja, hogy összeültesse a nem egy projekten dolgozókat, hogy létrehozzon egy környezetet, ahol mindenki mindenkivel beszél. Pedig óriási előnyökkel jár, ha így tesz.

Lebontani a falakat

Sok falat felhasznál, még többet lebont az agilis módszertan szerint felépített iroda: egyes falakat rajzok, motivációs szimbólumok, metaforikus üzenetek borítanak, melyek nap mint nap emlékeztetik a dolgozókat arra, hogy mi is a munkavégzés tényleges célja. Sok fal viszont leomlik: nyitott terek és munkahelyek, még a megbeszélésekhez kialakított helyek sem erősen szeparáltak.

„A DXC Technology budapesti központjában tavaly óta működik Digital Transformation Unit (DTU), melynek célja egyrészt működő választ adni a piac gyorsan váltó igényeire másrészt, hogy áthidalja azokat a silókat, melyek korábban a cégnél felépültek”

– mondja Czibók Zoltán, a DXC Technology Hungary ügyvezetője.

„Ehhez a tudásmegosztást kellett előtérbe helyezni, azaz az agilis munkamódszer szerint nem a folyamat és a dokumentáció a cél, hanem az emberek közti párbeszéd és az a végeredmény, amit az ügyfél a kezébe kap.”

A DTU nem csak fizikailag, de filozófiáját tekintve is nyitott: a technológiai megoldásokat szállító, partnerei digitális átalakulását segítő DXC-hez gyakran érkeznek ügyfelek, akik betekinthetnek a napi megbeszélésekbe, az itt folyó munkába, képet kaphatnak arról, hogy miként dolgoznak együtt a csapatok tagjai napi munkájuk során.

„Ilyenkor nem valamiféle előadást kapnak, hanem csatlakoznak a rendszeres egyeztetésekhez, részt vehetnek a napi előre haladást áttekintő és problémákat átbeszélő megbeszéléseken”

– mondja Préger Lajos, Agile Coach.

Meeting-kultúra

Rengeteg multis és nem multis dolgozó mesélhetne arról, hogy miként telnek el teljes munkanapjai megbeszélésekkel, melyek nem vezetnek sehova. Az agilis munkamódszer gondolatmenete szerint vétek egymás idejét ellopni. Ezért szigorú idő- és rendszerkeretbe foglalt megbeszéléseket tartanak.

„Az agilis meetingek értéket jelentenek az abban résztvevőknek, nem azért tartják meg, mert muszáj, hanem mert értelme van és értéket teremt. Egy ilyen meetingrendszer akkor válik igazán agilissá, amikor a kollégák valóban érzik a meetingek hasznosságát. A visszajelzések és a tapasztalatok alapján rendszeresen rátekintünk a folyamatainkra és ahol szükséges, alakítunk rajta. Nemcsak az alkalmazásfejlesztésben dolgozunk agilisan, de a saját működésünkre is a módszer alapelveit használjuk”

– mondja Tóth Mária, a DXC szoftverfejlesztési igazgatója.

Az agilis módszertan egyik jellemző eseménye a napi státuszmegbeszélés, közismert nevén Stand-up, amelyek nem tárgyalóteremben zajlanak: a maximum 15 perces napi meeting esetén az open office adott pontján állnak a résztvevők. Hosszabb megbeszéléseknél is előnyben részesítik az informális közeget. Külső tárgyalópartnerek, látogatások alkalmával is hasonlóan, nyitott térben fogadjuk őket, ezáltal csökkentve a formális távolságot egymás között. Ilyenkor közösen írnak a táblákra, lehet mozogni, közösen gondolkoznak a résztvevők.

Ilyen egy napi Stand-up a DXC-nél

A heti rendszerességgel tartott maximum 30 perces Wall Talk eseményen az egyes projektek, programok, területek scrum mastere (a csapat anyukája vagy apukája) beszámol arról pár percben, hogy mit végeztek egy hét alatt, mik a következő hét feladatai, illetve van-e elakadásuk, kérnek-e bármiben segítséget. Fontos, hogy a segítségnyújtás részleteibe nem itt mennek bele, rabolva a többiek idejét, hanem egyeztetik kiknek kell később beszélniük.

Wall Talk a DXC-nél

„A Scrum of Scrum meetinget a csapatunk nevezte el Wall Talk-nak, így ezzel is még inkább a sajátunknak érezzük. A Wall Talk neve valójában onnan ered, hogy minden csapat a falon található négyzethálós táblázatban, a saját rubrikájába jegyzi fel a legfontosabb heti feladatait. Itt látnak rá a csapatok egymás munkájára, itt tudnak kapcsolódni egymás projektjeihez – noha mindenki egyszerre csak egy csapat tagja lehet az agilis szerint kiemelt fontosságú fókuszált munkavégzés miatt, de segíteni egy-egy gondolattal, inspirációval is tudják egymást”

– mondja a szoftverfejlesztési igazgató.

Így működik az agilis módszertan

Az agilis működés jellemzően kéthetes periódusokra, úgynevezett sprintekre bontható. Ebben az időintervallumban zajlik az adott sprintben tett vállalások szállítása, emellett a következő sprintekbe kerülő követelmények tisztázása – amennyiben ezek nem teljesítik az előre rögzített minőségi elvárásokat, akkor a csapat visszautasíthatja az adott követelményt, amíg az elvárások nem lesznek teljesen egyértelműek számukra. Ezután megbecsülik a munka nagyságát: ezt nem önmagában, hanem más munkákhoz viszonyítva, relatívan teszik meg a csapatok és minden esetben konszenzusos megbeszélés tárgya. Ezután megtervezik a sprinteket, majd a követelményeket feladatokra bontják, amiket a csapattagok dinamikusan vesznek magukhoz és osztanak el egymás között. Ezután kezdődik a fejlesztési ciklus, melynek során naponta egyeztetik a 15 perces napi megbeszélés keretében a feladatok állását.

Az adott sprint végén áttekintik a megrendelővel a megvalósított követelményeket (Sprint Review), hogy valóban teljesíti-e a leszállított megoldás a megfogalmazott elvárásokat. Az esetleges hiányosságok visszakerülhetnek a követelménylista elejére, vagy a megrendelő dönthet azok későbbre sorolásáról vagy akár elhagyásáról, amennyiben más üzleti igényeket fontosabbnak ítél. A sprint lezárásakor a tagok egy visszatekintést tartanak (Sprint Retrospective), amikor értékelik a csapat eredményességét, kiemelik a jó, jövőben is megtartandó megoldásokat, valamint azokat, amelyeket javításra érdemesnek ítélnek – ha sok ilyen van, akkor közösen döntenek arról, hogy melyik hárommal fognak foglalkozni, hogy arra fordítsanak időt, ami a legtöbb eredményt hozza mind a csapat, mind a megrendelő számára.

Az agilis munkavégzés előnyei

A korábbi silószerű felépítésben az egyes üzletágak teljesen elkülönültek és nem használták egymás kompetenciáit, nem támogatta az együttműködést – nem is ismerték egymást a cégnél dolgozók, nem tudták kinek mik az erősségei. Mióta átálltak az agilis működésre, azóta tudják, hogy melyik csapatból, kitől, mire számíthatnak és szorosabbakká váltak az emberi kapcsolatok is.
Az agilis munkamódszer eredményeként megnőtt a cégnél a transzparencia, jól követhetővé váltak a munkamenetek, nőtt a csapatban végzett saját munka státusza, és a dolgozók is jó sorvezetőt kapnak a feladatok nyomon követésével és napi átbeszélésével.
„Az agilis működéshez biztonságos, támogató környezet szükséges: lehet bátornak lenni és ér hibázni, de nem ér nem tanulni hibákból – sőt hibázzunk minél előbb, hogy gyorsan tanulhassunk és egyre jobban működjünk” – mondja Préger Lajos, a DXC Technology módszertani tanácsadója. „A gyorsan változó üzleti környezetre ezzel a munkamódszerrel képesek gyorsan reagálni: ezt pont azért tudják megtenni, mert nagyon szervezetten, mindenki számára egyértelmű keretek szerint működnek.”
Időt takarít meg: csak azt csináld, ami üzleti értéket hoz, a többit felejtsd el! – szól az agilis egyik jelmondata.
Azt lehet jól elvégezni, aminek látjuk az értelmét: ezért hozzuk közel a fejlesztőkhöz az üzletet, lássák a munkájuk értelmét, ez a legfontosabb.
Lehetővé válik a ma oly ritka fókuszált munkavégzés: egy ember csak egy csapatban lehet, ez alól nincs kivétel, így nem aprózódik el a figyelmük és a kapacitásuk is koncentrált marad.
Nem a nyakukba kapják a feladatokat: nem egyvalaki osztja a feladatokat, hanem folyamatosan egyeztetnek ki melyik feladatokon fog dolgozni felmérve a saját és a csapat mindenkori kapacitásait.

Nem véletlen, hogy az IT-szektorban egyre több cég ismeri fel az agilis munkamódszer előnyeit és tér át erre a működésmódra. Alapvetően olyan cégeknél tud működni, ahol jól körül határolható területeken, csapatokban dolgoznak az emberek. Bár nem csodaszer, de a hatékonyságot növelő elemek más iparágakba is beépíthetők, az agilis munkamódszer sok eleme bármely cég számára alkalmas lehet, hogy egyszerűsítse folyamatait, fókuszáltabbá és ezáltal rövidebbé tegye a megbeszéléseket és elkötelezettebbé tegye a dolgozóit.

Related Topics:2019 agilis dxc emberek ismeretség módszertan munkavégzés

Up Next

1500 milliárd forintnyit fektet globális digitális stratégiájába a KPMG

Don't Miss

Optimistább cégvezetők, erősödő beruházási szándék

Gazdaság

Emberi tűzfal a kiberbiztonságban – a védelem az embernél kezdődik

A kiberbiztonság ma már nem pusztán informatikai kérdés: legalább ennyire múlik az embereken is. Miközben világszerte nő a kibertámadások száma és kifinomultsága, egyre több szervezet kénytelen felismerni, hogy a technológiai védelem önmagában nem elég.

A tapasztalatok szerint a támadások jelentős része egyszerű figyelmetlenséggel, egy jól megírt adathalász e-maillel vagy egy rossz kattintással jut be a rendszerekbe. A K&H Bank ezért stratégiai kérdésként kezeli az úgynevezett „emberi tűzfal” megerősítését: a védelemben nemcsak az IT-részleg, hanem minden munkavállaló kulcsszerepet kap.

A kiberbiztonsági kockázatok világszerte gyorsuló ütemben nőnek, a támadások egyre összetettebbek, és hatásuk messze túlmutat az informatikai rendszereken. A World Economic Forum Globális kiberbiztonsági kitekintése szerint 2026-ra a mesterséges intelligencia térnyerése, a geopolitikai feszültségek és az egyre bonyolultabb digitális ellátási láncok alapjaiban formálják át a fenyegetések természetét. A szervezetek többsége úgy látja: az adathalászat és a digitális csalások erősödnek, miközben a támadók automatizált, kifinomult eszközöket vetnek be.

A jelentés szerint a kiberbiztonság ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem stratégiai és gazdasági ügy is, ahol az ellenálló képesség nagyrészt a munkavállalók tudatosságán múlik. A legmodernebb védelem is csak annyira hatékony, amennyire felelősen használják.

A szakértők ezért az „emberi tűzfal” megerősítését tartják kulcsfontosságúnak: rendszeres képzésekkel és gyakorlati felkészítéssel lehet csökkenteni annak kockázatát, hogy egy óvatlan kattintás utat nyisson a támadóknak. Az erős, egyedi jelszavak használata, a többfaktoros hitelesítés, a gyanús üzenetek felismerése és a céges eszközök tudatos kezelése ma már alapelvárás.

Az adathalász e-mailek, zsarolóvírusok és social engineering támadások terjedése azt mutatja: a biztonság nem az IT-osztály kizárólagos feladata. A Zero Trust szemlélet és a folyamatos edukáció együtt teremthet olyan szervezeti kultúrát, ahol a technológia és az emberi felelősség egymást erősítve biztosítja a stabil működést.

„Nálunk, a K&H-nál a kiberbiztonság elsősorban emberi kérdés. Hiába a legmodernebb technológia, a védelem ott kezdődik, ahol a kollégák tudatos döntéseket hoznak a mindennapi munkájuk során. Éppen ezért a munkavállalói edukációt tekintjük a kibervédelem első vonalának. Odafigyelünk arra, hogy folyamatos képzésekkel és tanulási lehetőségekkel fejlesszük a szaktudást, és támogassuk a személyes fejlődést is – legyen szó digitális alapismeretekről, kiberbiztonsági tudatosságról vagy a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásáról. Olyan megközelítést alkalmazunk, amely bevonja és motiválja a kollégákat, a hagyományos tanulási formák mellett a gamifikáció eszközeivel is, miközben biztosítja, hogy a szükséges tudás és szemlélet folyamatosan naprakész maradjon. Célunk, hogy minden munkatárs aktív részesévé váljon a védelemnek, ne csak szabályokat kövessen. A folyamatos fejlődés nálunk alapérték, hiszen maga a szervezet is lépést tart az innovációval és a fenntartható jövő kihívásaival”

– fogalmazott Medvey Leila, a K&H HR igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lightyear-kommentár: A közel-keleti események hatása a tőzsdékre és a befektetői trendekre

A hétvégén eszkalálódott közel-keleti konfliktus válságüzemmódba taszította a globális piacokat. Súlyos geopolitikai válságról van szó; a támadások célpontjai között számos fontos és kritikus infrastruktúra is szerepel (pl. olajszállító tartályhajók, repülőterek stb.).

Rövid távon hatalmas a bizonytalanság a piacokon és a világban. Az Egyesült Arab Emírségek (Dubai és Abu-Dhabi) tőzsdéi ma és holnap zárva tartanak a teljes összeomlás elkerülése érdekében.

A befektetők számára fontos észben tartani, hogy a piacok nem a rossz hírektől, hanem az azt követő bizonytalanságtól tartanak. A pánikszerű döntések ritkán hoznak nyereséget, és a volatilitás elleni legjobb védekezés a portfólió diverzifikációja, valamint a hosszú távú szemlélet.

Nyertesek és vesztesek a piacokon:

Energiaszektor: Az olajárak emelkednek; az üzemanyagárak az egekbe szöknek. A Hormuzi-szoros blokádja (fontos: a világ olajforgalmának kb. 20%-a halad át itt) és a tartályhajók elleni támadások a világ olajkészletének jelentős részét elzárták, ami az olajárak ugrásszerű emelkedését okozta (jelenleg kb. 8-9%-os a plusz). Ez átgyűrűzik a szállítási és termelési költségekre is, és befolyásolja az inflációt. Brent Oil Tracker: Az olaj globális nyersanyag, és még ha mi nem is fogyasztunk iráni olajat, a globális hiány mindenhol felviszi az árakat. Ez hatással van a logisztikára, az élelmiszerárakra és a benzinkutakon kapható üzemanyagra egyaránt.
Légi közlekedés: A szektort hatalmas csapás érte; a közel-keleti légtereket lezárták, a járatokat törlik (ez olyan légiközlekedési óriásokat érint, mint a Qatar, az Emirates stb.). Ráadásul az üzemanyagárak jelentősen emelkednek, így a légitársaságok részvényei erős eladási nyomás alatt állnak. A közel-keleti repülőterek elleni támadások elvágták a fő összeköttetést Európa és Ázsia között. Ez hosszabb repülési időt, emelkedő jegyárakat és utasok ezreinek rekedését jelenti. Bár Észtország távol van a konfliktustól, a drágább repülőjegyek és a késedelmes teherszállítások révén ránk is hatással van. Valószínű, hogy az elkövetkező hetekben a menetrendek átalakulását fogjuk látni Európa-szerte. A konfliktus hosszától függően felmerül a kérdés: bizonyos szempontból az európai belföldi (kontinensen belüli) turizmus profitálhat ebből a helyzetből?
Védelmi ipar: Az amerikai védelmiipari cégek árfolyama növekszik. A közel-keleti támadások azt jelentik, hogy a légvédelmi- és rakétarendszerek készleteit azonnal fel kell tölteni.
Technológiai szektor: (Továbbra is) esik. Egyrészt ez az az ágazat, ahonnan a befektetők félelmükben elsőként vonják ki a pénzüket, hogy fedezzék a más szektorokban elszenvedett veszteségeiket. Másrészt a technológiai szektor fizikailag is sebezhető: Izrael mint technológiai központ sérülékenysége és az energiaárak emelkedése a vártnál sokkal drágábbá teszi a fejlesztéseket. A háború emellett mindig kibertámadásokat is jelent a nemzeti infrastruktúrák, bankok és kommunikációs eszközök ellen. Az államok és a nagyvállalatok azonnal megnövelik a védelmi rendszerekre szánt költségvetésüket. A kiberbiztonság az egyetlen olyan része a technológiai szektornak, amely jelenleg emelkedhet. Továbbá a Delfi azt írja: A Nasdaq technológiai tőzsde már a múlt héten is mínuszban volt. Ennek oka nem a háború, hanem egy „MI-sokk” volt. Az Anthropic új kódíró eszközének (Claude Code) bemutatása felerősítette azokat a félelmeket, hogy a mesterséges intelligencia tönkreteheti a hagyományos szoftver- és kiberbiztonsági cégek (pl. IBM, CrowdStrike stb.) üzleti modelljét. A tech szektorban ehhez adódik most hozzá a háborús félelem és a chipellátási láncokkal kapcsolatos aggodalom.
Arany és ezüst: Már az év elején is árrekordokat döntöttek, és most is emelkednek, mivel a befektetők ezekben az eszközökben keresik a stabilitást.

Andres Kitter, a Lightyear Europe vezérigazgatója: „A hétvégén eszkalálódott közel-keleti konfliktus válságüzemmódba taszította a globális piacokat. Számos kritikus infrastruktúra esett áldozatul a támadásoknak, és a rövid távú bizonytalanság rendkívül nagy; ennek következtében az Egyesült Arab Emírségek (Dubai és Abu-Dhabi) tőzsdéi ma és holnap zárva tartanak, hogy megakadályozzanak egy teljes összeomlást. Az üzemanyagárak gyors emelkedését és a védelmi ipar megugrását látjuk, míg a légi közlekedés és a technológiai szektor a logisztikai bénultság miatt meredeken esik. A piacok nem annyira a rossz hírektől, mint inkább az azt követő bizonytalanságtól tartanak. Egy befektető számára jelenleg a legfontosabb, hogy nyugodt maradjon: a pánik vezérelte döntések ritkán hoznak nyereséget, a volatilitás elleni legjobb védekezés pedig a portfólió diverzifikálása és a hosszú távú szemlélet. A Lightyear felhasználóinál is azt látjuk, hogy a jellemzően népszerű indexkövető alapok (World Index, S&P 500) mellett jelenleg az arany, az ezüst, a védelmi szektort követő indexalapok és a Rheinmetall részvények a leginkább vásárolt eszközök.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll Magyarországon

A digitális mezőgazdaság ma még a hazai termelők mindössze 5-10 százalékát érinti, ám a következő évtizedben jelentős előrelépés várható ezen a területen a Syngenta elemzése szerint. A szakértők úgy látják, hogy a generációváltás, a klímaváltozás okozta kihívások és az egyre pontosabb, adatalapú technológiák együttesen alapjaiban formálhatják át a magyar növénytermesztést.

Jelenleg a magyar gazdálkodók mintegy 10 százaléka alkalmaz adatalapú, precíziós megoldásokat, és csupán 5 százalékuk használja ki a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket – áll a Syngenta elemzésében. A tapasztalatok szerint a 30-40 éves korosztály sokkal nyitottabb a digitális eszközök alkalmazására és ahogy a gazdaságok irányítása fokozatosan átkerül hozzájuk, a digitalizáció üteme felgyorsul Magyarországon.

Mit jelent ma a digitális mezőgazdaság a gyakorlatban?

A Syngenta szerint a digitális mezőgazdaság legfontosabb iránya ma a precízebb, pontosabb és anyagtakarékosabb inputanyag-kijuttatás, amely egyszerre szolgálja a jövedelmezőséget és a fenntarthatóságot. Ennek alapja a táblán belüli helyspecifikus gazdálkodás, ahol már nem egységes kezelést kap a teljes terület, hanem zónánként eltérő döntések születnek.

A legfontosabb digitális trendek

A vállalat négy, gyorsan fejlődő trendet lát Magyarországon: az első a differenciált vetés, vagyis a táblán belüli eltérő tőszám alkalmazása, amelyet a modern gépesítés, a hibridkísérletek és az adatelemzés fejlődése tesz lehetővé. A második a differenciált tápanyag-utánpótlás, ahol egyre több termelő talajmintákra és zónatérképekre alapozva juttatja ki a műtrágyát.

A harmadik meghatározó terület a precíziós növényvédelem, különösen a korszerű permetezőgépek fúvókánkénti szabályozása, amely csökkenti az átfedést és a sodródást, illetve lassan kinyílik az ajtó a drónos permetezés előtt is, ami lehetővé teszi a táblán belüli permetezés további differenciálhatóságát is.

A negyedik egy látványosan fejlődő irány a drónfelvételek és műholdképek alkalmazása: az állomány stresszének, tápanyaghiányának vagy betegségének korai érzékelése ma már a levegőből és az űrből is lehetséges. A növényállapot folyamatos monitorozásával a gazdálkodók valós idejű információk alapján hozva döntést arról, mikor, hova és milyen beavatkozás szükséges.

Az optimalizálás a kulcs

A digitális mezőgazdaság legfontosabb célja az optimalizálás, vagyis a megfelelő helyre, megfelelő mennyiségű inputanyag kijuttatása. Ez két irányból javíthatja a jövedelmezőséget: egyrészt elkerülhető a felesleges kijuttatás, másrészt a jobb adottságú zónák nagyobb hozamot realizálhatnak.

Döntéstámogatás és valós idejű adatok

A digitális rendszerek egyre nagyobb szerepet játszanak a szezon során meghozott döntésekben is. Automata meteorológiai állomások, betegség-előrejelzési rendszerek és több évtizednyi időjárási adaton alapuló modellek segítik a tervezést. A valós idejű adatgyűjtés – legyen szó hozamtérképről, meteorológiai mérésről vagy jövőbeni szenzorhálózatokról – lehetővé teszi a megalapozott döntéshozatalt. Az adatok elemzése, akár mesterséges intelligencia segítségével, a digitális mezőgazdaság egyik fontos fejlődési iránya.

A Syngenta élen jár a digitális megoldások fejlesztésében

A vállalat egész Európán átívelő, kiterjedt kísérleti hálózattal rendelkezik, amelyben különböző klimatikus adottságok, talajtípusok és időjárási anomáliák mellett vizsgálja fajtáit, hibridjeit. Ez a sokéves adatgyűjtés biztos alapot nyújt az adatalapú gazdálkodási ajánlásokhoz, hibrid- és fajtaválasztáshoz.

A Syngenta több mint hét éve kiemelten foglalkozik a precíziós inputanyag-kijuttatás támogatásával, elsőként a helyspecifikus tápanyag-utánpótlást állítva a középpontba. Digitális fejlesztéseinek gerincét a Cropwise-család adja, amely integrált módon segíti a gazdálkodókat a tervezésben és a szezon közbeni döntéshozatalban. A rendszer része a meteorológiai adatokra és modellezésre épülő Cropwise Protector betegség-előrejelzés, amely figyelmeztet a várható fertőzési kockázatokra, valamint a több évtizednyi időjárási adatokon alapuló Cropwise Seed Selector vetőmagválasztó eszköz, amely a vetésidő és a megfelelő őszi árpa, napraforgó és kukorica hibrid kiválasztásában nyújt támogatást.

Emellett az Interra Scan precíziós talajvizsgálati szolgáltatás részletes tápanyag- és mikroelem analízist kínál, míg a Cropwise Planting lehetővé teszi a táblán belül zónákra szabott differenciált műtrágya-kijuttatási és vetési térképek elkészítését. Ezek az eszközök megalapozott tervezést tesznek lehetővé, segítenek felkészülni a várható stresszhatásokra, optimalizálni a vetésidőt, valamint a biostimulátoros és mikroelemes kezeléseket időzítését.

A generációváltás hozhat valódi áttörést

A szakértők egyetértenek abban, hogy a következő 5-10 év meghatározó lesz. A fiatalabb gazdálkodói generáció már digitális környezetben nőtt fel, nyitottabb az új megoldások iránt, és bátrabban alkalmazza az adatvezérelt döntéstámogatást. Bár ma még sokan hagyományos szemlélet mentén gazdálkodnak, a technológia fejlődése és a klímaváltozásból fakadó kihívások egyre inkább kikényszerítik a precízebb, tudatosabb megközelítést.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!