Gazdaság
Komoly bejelentéseket tett az Exagent szoftverfejlesztő
Az Exagent szoftverfejlesztő cég 2021 júniusában új irodába költözött Budapest belvárosának szívében, így ezen jeles esemény alkalmával a június 24-én tartott irodanyitó est keretein belül két nagy bejelentést is tett az Exagent CEO-ja, Mikó Botond. Az Invex nevű kockázatitőkealap-kezelők számára fejlesztett platformja hamarosan élesben is elérhető lesz azután, hogy már nemzetközi sikereket is elért demo verziója. A másig jelentés bejelentést: meghosszabbítja az egy évre kötött fő szponzori szerződését a Budapest Innovation Grouppal (BIG), ami azt jelenti, hogy a következő egy évben is támogatni fogja a fiatal innovációs közösséget.
De honnan is indult az Exagent? Mikó Botond és Horváth Balázs 16 évesen kezdett el szoftverfejlesztéssel foglalkozni. Nem a pénzkeresés, hanem az alkotás vágya fogta meg őket elsősorban ebben a szakmában. Már akkoriban is olyan alkalmazásokat készítettek, aminek Ázsiában több mint tízezer felhasználója lett és van, valamint olyan platformokat, amin keresztül jelenleg is többmilliárd forintos árforgalom bonyolódik le. Írtak már hardware és szoftver kapcsolatokat, dolgoztak egyedi Apple licence-en, illetve számos európai országából is kaptak már megrendeléseket. Ahogy telt az idő, úgy túlnőttek önmagukon, ezért elkezdtek csapatot építeni és összeszedték azokat a kutató kihívást kereső diákokat, akikkel ugyanolyan elszántsággal tudtak tovább együtt dolgozni. Így 2019-ben megalapították közös szoftverfejlesztő cégüket, az Exagent-et. 2020 augusztusában felvették az első teljes idejű munkavállalójukat, de azóta is bővült a csapat, ugyanis idén már több mint tízen dolgoznak az Exagentnél, valamint egy új, nívós belvárosi irodába költöztek át. Izgalmas éveket tudhatnak maguk mögött az alapítók, de a jövőre nézve még rengeteg tervük van, mind csapatbővítés és hatékonyságnövelés terén egyaránt.
Ezért emelkedik ki a többi szoftverfejlesztő közül az Exagent
Egyszerűbb web vagy mobil applikációkat, háttér rendszereket nagyon sok cég tud írni, viszont a nagyobb kihívást jelentő problémákra már jóval kevesebben tudnak reagálni. Ilyenkor lép közbe az Exagent. Legyen szó hardver és szoftver kapcsolatról, gépi tanulásról, skálázható megoldásokról, az Exagent célja, hogy nemzetközi szintéren is elismert, Magyarországon pedig a legkiemelkedőbb innovatív partner legyen.
Invex: a befektetési alapok platformja
Mikó Botond 2019-ben elkezdett technológia szakértőként is dolgozni, amikor is felfedezte, hogy a magyarországi tőkelapok kizárólag gazdasági döntést hoznak egy befektetéskor, de a technológiai alapokat nem világítják át. Ezért elkezdtek fejleszteni egy olyan platformot, ami a befektetési folyamatot automatizálja. Első partnerük ebben a Vespucci Partners kockázatitőkealap-kezelő volt, és idén januárban megkezdték az Invex fejlesztését, ami hamarosan már élesben is elérhető lesz. Már a demo verzió is sikeres lett a hazai és külföldi piacon is, hiszen több partnert is sikerült behoznia.
Robbanásban a kockázatitőke-piac, ezért szüksége van az automatizációra
Az Invex abban különbözik más hasonló platformoktól, hogy a valódi hétköznapi problémákat automatizálja, majd ezeket a megoldásokat standardizálja azért, hogy minden tőkealap számára használható legyen. Jelenleg a startup és kockázatitőke-piac robbanásban van, növekednek a befektetési összegek, valamint a befektetések száma is. A tőkealapoknak több startupot is precízebben kell átvilágítaniuk és gyorsabban kell menedzselniük, amit kizárólag automatizációval tudnak megvalósítani. A piaci trendekből ítélve ez látszik is, hiszen a következő évben a vc-k nagy része legalább 30%-kal tervezi növelni a szoftverköltségeit. Első körben ezt a trendet szeretné meglovagolni az Invex, főként a közép-kelet-európai piacon.
Tovább támogatják a fiatal startupperek és fejlesztők inkubátorát, a BIG-et
A Budapest Innovation Grouppal (BIG) való együttműködésük pedig egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor a BIG nyitórendezvényén tartott kerekasztal beszélgetésre elhívták Mikó Botondot is, aki teljesen beleszeretett abba, hogy hozzá hasonló, alkotó fiatalok alapítottak egy ilyen közösséget. Ezt követően nem volt kérdés, hogy az Exagent a BIG főszponzorává váljon, így innentől kezdve a BIG már Budapest Innovationn Group powered by Exagent néven futott. Egy év alatt számos sikert tudhat maga mögött a BIG, a legnagyobb hackathonokon vettek részt és mindegyiken legalább egy, de általában több BIG-es csapat is az első három helyen végzett. Ezekből a projektekből mára már három vállalkozás is alakult. Rendezvényeiken átalagosan 50 fő vesz részt, a hackatonokra 4-8 csapatot készítenek fel, valamint elindult a BIG care társadalmi felelősség vállalással foglalkozó projektjük is. Ahogyan azt korábban is említettük, az irodanyitón az Exagent bejelentette, hogy a fő szponzori szerződését idén is meghosszabbítja a BIG-gel.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Zöld2 hét ago
Az LG közzétette 2024-2025-ös fenntarthatósági jelentését