Gazdaság

Így tervezik meg a menő vállalkozók előre az egész évüket

Kép: Blikk

A vállalkozások mindössze 13 százaléka készít konkrét üzleti tervet egy évre előre lebontva (T-Systems, 2018.). Pedig Balogh Petya startupper, befektető, mentor szerint „az örök kkv-t a nagyra növő cégtől valahol ez a tudatosság különbözteti meg. Az a cég tud nagyra nőni, aki tudatosabban tud működni, és ennek az egyik alapja, hogy legyen egy tervem”. Mit tanácsolnak a sikeres vállalkozók?

Megdöbbentő, de a vállalkozások közel fele semmilyen üzleti tervvel nem készül! Inkább az informális terv jellemző a hazai vállalkozások körében (T-Systems, 2018.). Holott az üzleti terv készítésének rengeteg előnye van: mérhetővé teszi a vállalkozás eredményeit, és ami mérhető, az fejleszthető. Csökkenti a kockázatokat, könnyebb reagálni a váratlan helyzetekre.

Balogh Petya elárulta, hogy az első néhány évben ő sem tervezett, de kemény lecke volt rájönni, hogy nagyon könnyű felborulni, ha nincs egy terv sem. Persze az üzleti terv önmagában még nem garantálja a vállalkozás sikerét, ám az tény, hogy minden sikeres vállalkozás évente készít üzleti tervet. Valójában minden vállalkozásnak szüksége van üzleti tervre.

Miről szól az üzleti terv?

Nincs rossz módja az üzleti terv megírásának. A megfelelő üzleti terv az, amelyik a legjobban működik. Biros Levente a Mindig Többet ADNI című könyv szerzője, a Szemléletváltó Közösség alapítója szerint az üzleti terv a vállalkozás legfontosabb kérdéseire ad választ. Például hogy mekkora eredményt tervez a cég, és ehhez milyen erőforrásokra van szükség, és mit kell tenni, hogy elérjük: mennyit kell forgalmazni, gyártani, beszerezni, és mennyi a költsége, hány munkatársra van szükségünk, és mennyi pénzre a fizetésekhez, végül mindehhez mennyit kell értékesíteni, kiknek, milyen csatornákon, mekkora árréssel, és így tovább. Egy kisvállalkozásnál mindez általában néhány oldalban elfér.

Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország elnök-tulajdonosa arra figyelmeztet, hogy mára fontossá vált az alapanyagárak előre tervezése, ami eddig nem volt ennyire kritikus, de most már aktuális lett.

A koronavírus-járvány hatására az energia és a tengeri szállítás ára is sosem látott magasságokba emelkedett szinte pillanatok alatt, miközben elektronikai termékekből és építőanyagokból is megjelent az évtizedek óta nem tapasztalt áruhiány. Ez minden vállalkozás gazdálkodását akár egyik napról a másikra a feje tetejére tudja állítani. Ebben a gazdasági helyzetben pedig csak azok lehetnek sikeresek, akik folyamatosan nyomon követik a költségeiket és a bevételeiket.

Mikor kell tervezni?

A Szentkirályi Magyarországnál a hatodik és a kilencedik hónap között történik a következő év megtervezése – árulta el Balogh Levente. Azonban egy kkv ezt nem tudja megtenni. A Cápák között befektetőjének is van kisvállalkozása, ahol nagyjából az év utolsó hónapjában tudják összerakni a következő évi tervet.

Hasonló véleményen van Biros Levente is. Tapasztalata szerint a kkv-k az év végén és az év első hónapjaiban készítenek üzleti tervet. Az általa alapított vállalkozás, az onlinemarkaboltok.hu háztartásigép-webáruház is decemberben készíti el a következő évi üzleti tervét.

Nemcsak a cégünkre nézve, hanem magunkra nézve is kell valami, amivel mérjük magunkat, amihez mérjük magunkat – veti fel Balogh Petya. A Cápa számára ez a tanulás, a tudás. Elárulta, hogy nála nem az év vége, hanem az év eleje a tervezés időszaka, ugyanis akkor van a születésnapja. Az élete nagy döntéseit ebben az időszakban, általában a tavasz elején hozza meg, és akkor szokott úgy dönteni, hogy elkezd vagy abbahagy valamit. Minden évben a tavasz kezdetén, a tél végén gondolkozik el azon, hogy az előző év mit hozott, és a következő évektől mit vár el.

A valóság nem mindig olvassa az Excel táblát

Ahhoz, hogy tervezni tudjunk, előbb ismerni kell a vállalkozás főbb számait. Legyél tisztában a számaiddal, legyen egy műszerfalad – írja Biros Levente a Mindig többet adni című könyvében.

Akik legalább kockás papíron, Excel táblában vagy bármilyen informatikai rendszerben naprakészen vezetik az értékesítési adataikat, költségeiket és az árréseiket, naprakészen láthatják cégük eredményének, esetleg eredménytelenségének pontos alakulását. Ennek segítségével jól fel tudják mérni, mikor van szükség áremelésre, mely költségeikre kell a leginkább figyelni. Ha egyszerre több termékük iránt megélénkül a kereslet, akkor ki tudják választani a legtöbb profitot termelőt, és ehhez rendelik a szűkös kapacitásaikat a tervezéskor.

Néha azt hisszük vezetőként, hogy akkor lesz sok a bevételünk, hogyha nagyon nagy számokat írunk be egy Excelbe. Valahogy a valóság ezt nem mindig olvassa. Az nem csinál bevételt önmagában, hogy nagy számokat írtunk – figyelmeztet Balogh Petya. Ezzel szemben abban hisz, hogy hosszú távon az a jó, ha minél többen részt vesznek a tervezésben, akik érintettek, akiknek utána a tervet teljesíteni kell. Ha egy reális terv van kitűzve, amit a magukénak éreznek, akiknek meg kell valósítani, sokkal nagyobb valószínűséggel sikerül elérni.

Három cégépítő, három jótanács

„Szerintem arra figyelni kell, hogy olyan célt tűzzünk ki, ami megvalósítható. A másik pedig, hogy legyen egy olyan átfogó, és nem feltétlenül csak számszaki célunk a szervezetre nézve, ami ha megvalósul, akkor értelmes is. De azt gondolom, hogy a nagy magasztos céljaink mellé csak kellenek számszaki célok is. Tehát valahol az álmainknak a keretét az fogja megadni, hogy megtervezzük a hozzá szükséges erőforrásokat, és azokon a kereteken belül próbáljuk azokat a célokat elérni”

– tanácsolja Balogh Petya.

A kkv-k sokkal gyorsabban képesek reagálni, mint a nagyvállalatok – mutat rá Balogh Levente. Ezt kell kihasználniuk. Egy kkv képes elindulni egy éven belül négy-öt próbálkozással is. A Szentkirályinál már minden egyes fejlesztés több milliárd, és legalább egy-két év az előkészítése. Ez a kkv-k előnye, hogy gyorsan tudnak reagálni. Kicsit olyanok, mint a partizánok, akik azért voltak sikeresek, mert rajtaütésszerűen támadtak.

Minden vállalkozónak tisztában kell lennie azzal, hogy lesznek hullámvölgyek, amikre a legelőrelátóbb tervezéssel sem lehet felkészülni. Biros Levente is megtapasztalta ezt, és a Mindig Többet ADNI című könyvében azt is bemutatja, milyen volt csődközelbe kerülni, és hogyan lehet az ilyen, előre nem látható hullámvölgyeken átlendülni.

Amikor jól megy a cégnek, akkor kell odafigyelni, hogy a munkatársak egy jól működő csapattá álljanak össze; a kihívást jelentő időszakokban csakis ez tudja a vállalatot a holtponton továbblendíteni.

„Ha az embereket megbecsülöd és elismered, az a válságban is pozitívan fog hatni a cégre”

– foglalta össze legfontosabb tapasztalatát Biros Levente.

Up Next

Elbúcsúzunk a Telenortól és egyúttal üdvözöljük a Yettel-t

Don't Miss

CES 2022 egy kockázati tőkealap-kezelő szemével

Gazdaság

Strukturális átalakulás zajlik a teljes élelmiszer‑értékláncban

2035-re 3,1 billió dolláros új piac formálódik az élelmiszeriparban, ahol a növekedés döntő része nem a többletfogyasztásból, hanem a szerkezeti átalakulásokból, a technológiai innovációkból és az egészségtudatos vásárlói elvárásokból fakad.

A PwC Strategy& legújabb Future of Food 2.0 című tanulmánya szerint ez a lendület a termesztéstől a kereskedelemig minden szereplőnek új irányokat jelöl ki. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül viszont nehezen ugorják meg az átállást a klíma- és költségkockázatoknak leginkább kitett mezőgazdasági termelők.

A modern élelmiszergazdaság eddigi legmélyebb szerkezetváltása zajlik. 2035-re az élelmiszer‑fogyasztás, a termesztés és az értékesítés alapvető változásai mintegy 3,1 billió dolláros piacot hoznak létre az iparágnál négyszer gyorsabban növekvő innovatív területeken.
A PwC globális stratégiai tanácsadó üzletágának (Strategy&) legfrissebb riportja szerint az átalakulást három meghatározó trend vezérli:

az egészségközpontú életmód erősödése,
a gyors és kényelmi élelmiszer‑ellátás iránti igény, valamint
a klímakockázatok növekedése – mindezeket pedig a technológiai és mesterségesintelligencia‑alapú innovációk tovább gyorsítják.

Ezek a trendek teljesen átformálják annak módját, ahogyan az élelmiszert ma előállítják és értékesítik. Az alternatív fehérjéktől és fenntartható csomagolástól egészen az MI‑alapú bevásárlóasszisztensekig új megoldások jelennek meg, és ennek a növekedésnek közel 90%-át szerkezeti átalakulások generálják; például a szűkösen rendelkezésre álló nyersanyagok hulladékalapú helyettesítése vagy a hagyományos fehérjék alternatív fehérjékkel való kiváltása.

Egészségboom: új fogyasztói logika, új piaci nyertesek

A tanulmány előrejelzése szerint 2035-re ez a globális potenciál a teljes értékláncon végig megjelenik: az élelmiszer‑termesztésben 400 milliárd dollár, a gyártásban 680 milliárd dollár, a fogyasztói szegmensben pedig 2 060 milliárd dollár növekedés várható.

Ezeken belül számos kiemelkedően ígéretes területet is azonosítottak a PwC szakértői:

A mezőgazdaságban az üvegházi termesztés ugrásszerűen bővül: globális piaca 2035-re várhatóan megduplázódik, elérve a 220 milliárd dollárt.
A precíziós mezőgazdaság tovább erősödik, növelve a gazdaságok költséghatékonyságát és ellenállóképességét.
A gyártási oldalon a fenntartható csomagolás dominál: piaca az EU szigorú szabályozásai nyomán 430 milliárd dollárra nőhet.

A legnagyobb növekedési lehetőség ugyanakkor a fogyasztói szegmensben mutatkozik. Az egészség és táplálkozás kategória forgalma a mai 490 milliárd dollárról 2035-re 800 milliárd dollárra emelkedhet. A piacot többek között a GLP‑1 gyógyszerek gyors terjedése is formálja, amelyek már most hatással vannak az adagméretekre, a jóllakottságérzetre és az ételpreferenciákra.

„Az élelmiszeripar alapvető szerkezetváltáson megy keresztül. A technológiai fejlődés, a klímakockázatok és a változó étkezési szokások egyszerre kérdőjelezik meg a hagyományos üzleti modelleket, miközben teljesen új értékteremtési területek jelennek meg. Egyre több ember számára az étel már nem pusztán éhségcsillapításul vagy élvezetként szolgál, hanem az egészség, a fittség és a személyre szabás eszközeként működik”

– hangsúlyozza Harald Dutzler, a tanulmány társszerzője és a Strategy& Austria partnere.

A szakértő kiemeli: a viselhető eszközök, a digitális egészségügyi vizsgálatok és MI-elemzések elterjedése miatt a fogyasztók egyre inkább személyre szabott étrendeket követnek. Ez élénkíti a keresletet a fehérjedús és funkcionális élelmiszerek iránt. A tejsavó – amely valaha hulladéknak számított – mára értékesebb alapanyag lett, mint a belőle készülő sajt vagy joghurt.

A szerkezetváltásnak része a fenntartható csomagolás is. Az újracsomagolás jövőjéről szóló PwC-felmérés is azt mutatja, hogy a körforgásos és újrahasznosítható megoldásokra való átállás az ellátási láncok hatékonyságát, a költségstruktúrákat és a fogyasztói bizalmat egyaránt befolyásolja.

„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni”

– mutatott rá Molnár Léna, a PwC Magyarország szakértője.

Egyenlőtlen viszonyok: a termelők szerepe kulcsfontosságú

A tanulmány szerint a növekedés ellenére az élelmiszer‑ökoszisztémát továbbra is jelentős szerkezeti egyenlőtlenségek jellemzik. A növekedési dinamika fókusza az értéklánc végén – a kereskedelemben és a vendéglátásban – jelentkezik, míg a legnagyobb klíma- és költségkockázatok a mezőgazdasági termelőknél összpontosulnak.

Világszerte 608 millió gazdálkodó termel élelmiszert, 84%-uk két hektárnál kisebb birtokon, azaz a világ élelmiszertermelésének gerince döntően kisléptékű gazdaságokra épül. Számukra a precíziós technológiákba, digitalizációba vagy regeneratív módszerekbe való beruházás komoly pénzügyi kockázat. A tanulmány szerint éppen az dönti el az élelmiszerrendszer átalakulásának ütemét, hogy ezek a kisgazdaságok meg tudják-e lépni ezt az átállást. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül sok új technológia – és a hozzájuk kapcsolódó növekedési lehetőség – csupán elméleti maradhat.

Túlélési üzemmódból a stratégiai növekedés felé – food ökoszisztémák

A magyar élelmiszer-ökoszisztéma ma inkább a túlélés logikája mentén működik, mintsem a fejlődés irányába mozdulna el. A kiskereskedelem és a kis- és közepes termelői réteg közötti kapcsolat sokszor esetleges, a többségük nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, technológiai képességekkel vagy minőségbiztosítási rendszerekkel, amelyek egy nagy lánc országos beszállítói szerepéhez szükségesek lennének. A jelenlegi, területalapú támogatási rendszer kevéssé ösztönzi a termelőket a hatékonyságot és alkalmazkodóképességet növelő beruházásokra, így a rendszer természetes következménye, hogy sok szereplő a „szinten tartásra” fókuszál – hívják fel a figyelmet a PwC szakértői.

Pozitív példák ugyanakkor léteznek. A Kifli.hu tudatosan épít a hazai termelői együttműködésekre, és sikeresen szolgálja ki azt a vevőkört, amely nyitott és fizetőképes a minőségi magyar élelmiszerek iránt. A nagyobb kiskereskedelmi láncok oldalán is láthatók kezdeményezések – például az Auchan és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködése a magyar gazdaságok piacra jutásának támogatására –, de ezek inkább részsikerek, mintsem széles körben érezhető strukturális áttörések.

„A rendszer egészének átalakulását végső soron nem a technológia önmagában, hanem a gazdálkodók beruházási képessége határozza meg. Magyarországon is az lesz a fordulópont, ahol a termelők valódi gazdasági ösztönzőt kapnak arra, hogy átálljanak nagyobb hozzáadott értékű, adatvezérelt, minőségbiztosított termelési modellekre. Csak így válhatnak hosszú távon kiszámítható, országos ellátási láncok részévé”

– mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

A jövő tehát az okos választáson, a stratégiai kapcsolódásokon és a közös értékteremtésen múlik. Amíg a támogatási és ösztönzőrendszer nem mozdul el ebbe az irányba, addig a magyar termelői réteg nehezen fogja elérni azt a szintet, amely szükséges lenne ahhoz, hogy valódi, rendszerszintű nyertese legyen az átalakuló élelmiszer-ökoszisztémának.

„A rendszer alapvető változásaival és az átalakulás léptékével egyetlen szereplő sem tud egyedül megbirkózni. Ezért kulcsfontosságúak a fenntartható, kölcsönösen értékteremtő partnerségek – a gazdálkodók, technológiai szolgáltatók, csomagolóipari cégek, egészségügyi szereplők, logisztikai és kereskedelmi vállalatok, valamint a döntéshozók között. Azok a vállalatok, amelyek ma határozottan cselekszenek, nemcsak saját növekedésüket biztosítják, hanem a globális élelmiszer-ökoszisztéma meghatározó szereplőivé válhatnak”

– foglalta össze a kutatás tanulságait Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország cégtársa.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Schneider Electric megoldásaival zuhanhatnak a kórházi energiaköltségek

Átlagosan mintegy 40 százalékkal csökkentette villamosenergia-felhasználását a barcelonai Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztálya a Schneider Electric energiamenedzsment és automatizálási megoldásaival. A fejlesztés az energiahatékonyság javítása mellett az ellátottak komfortérzetét is növelte: a kórtermekben egyszerűbben szabályozhatóvá vált a világítás, az árnyékolás és a hőmérséklet.

A nappali időszakban 35 százalékos, míg éjszaka 50 százalékos energiamegtakarítást értek el a Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztályán a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric SpaceLogic KNX energiamenedzsment és automatizálási megoldásának bevezetésével. Ez az eredmény annak fényében különösen fontos az intézmény számára, hogy a kórház energiaköltségei 2022-ben 400 ezer euróról 1,2 millió euróra emelkedtek. Az energiaárak azóta is ingadoznak, ami arra ösztönözte a kórház vezetését, hogy a felhasználás optimalizálása, valamint a karbonlábnyom csökkentése érdekében új energiamenedzsment rendszert vezessen be.

A Sant Joan de Déu, Spanyolország első gyermekkórháza, és 1867-es alapítása óta úttörő szerepet tölt be a nők, kisgyermekek és serdülők átfogó ellátásában. Az intézmény Európa egyik legfontosabb és technológiailag legfejlettebb gyermekgyógyászati központja.

A fejlesztés során egy fontos szempontot is figyelembe kellett venni: a Sant Joan de Déu már rendelkezik egy saját fejlesztésű, Cortex nevű irányítási rendszerrel, amely a betegek állapotát, az épületkihasználtságot és az energiafogyasztást is nyomon követi. Az új megoldásnak ezért zökkenőmentesen kellett illeszkednie a meglévő rendszer fejlett automatizációs képességeihez, biztosítva a magas szintű komfortérzetet és ellátást.

A SpaceLogic KNX intuitív, nyomógombos vezérlésével a szülészeti osztályon tartózkodók szabályozhatják szobájuk világítását, redőnyeit és hőmérsékletét. A „Dynamic Labelling” megoldással ellátott SpaceLogic KNX nyomógomb az ágy mellől is könnyen kezelhető. A SpaceLogic emellett az épületüzemeltetési csapat számára is hasznos információkat nyújt az energiafelhasználás további optimalizálására, miközben zökkenőmentes az integrációja a Cortex rendszerrel.

„Egy hét alatt képesek voltunk javaslatot készíteni a Sant Joan de Déu számára a SpaceLogic KNX használatának megkezdésére. Egyórányi telepítési munkával pedig integráltuk a SpaceLogic KNX-et a Cortex rendszerrel. Az ilyen gördülékeny telepítések jól mutatják ügyfeleinknek, milyen egyszerű kompromisszumok nélkül is mérhető eredményeket elérni. Hosszú és eredményes együttműködésre számítunk a Sant Joan de Déu Kórházzal”

– mondta el Ignacio de Ros, a Schneider Electric „Home and Small Building Automation” üzletága EcoXpert partnere, valamint az Albo de Ros Canto Engineering társalapítója.

„A világ minden tájáról érkeznek hozzánk betegek kezelésre, és folyamatosan olyan megoldásokba fektetünk, amelyek tovább javítják az ellátás színvonalát. A SpaceLogic KNX nagyobb kontrollt ad pácienseinknek saját szobájuk és személyes komfortérzetük felett. A jövőben a Schneider Electric-kel együttműködve azt tervezzük, hogy a SpaceLogic KNX rendszert az egész kórházban bevezetjük”

– jelezte Juan Antonio Rivas, a Sant Joan de Déu létesítményüzemeltetési vezetője.

A kórház az energiafelügyelet teljes intézményre történő kiterjesztése mellett a rendszer rugalmasságát más célokra is hasznosítaná: a tervek szerint egyes közösségi terekben animált fényjátékokat jelenítenének meg, hogy barátságosabb környezetet teremtsenek a legfiatalabb betegek számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

2027-től egyablakos ügyintézéssel támogatja a vállalkozókat a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladatai az Országgyűlés döntése alapján 2027. január 1-től több kulcsfontosságú területen bővülnek, jelentősen csökkentve ezzel a vállalkozások adminisztrációs terheit. A Kamara így még szorosabb partnere lesz a vállalkozóknak, akik egyre több mindenben számíthatnak a szervezetre.

Az Országgyűlés a mai napon elfogadta a Kormány és a Kamara között március 5-én kötött együttműködési megállapodás kapcsán alkotott törvényt. A most elfogadott törvény értelmében a meglevő közfeladatain túl, mint például az építőipari kivitelezők és a duális képzőhelyek nyilvántartásának vezetése és ellenőrzése, a származási bizonyítványok és exportigazolások kiállítása stb., 2027. január 1-jétől a Kamara vezeti majd az egyéni vállalkozói nyilvántartást, így a vállalkozók egy helyen intézhetik az alapítással, módosítással vagy szüneteléssel kapcsolatos ügyeiket. Ez gyorsabb ügyintézését és kevesebb papírmunkát jelent a vállalkozásoknak.

A törvény megteremti a hazai építőiparban már több mint egy évtizede működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) egységes működését, amellyel a kivitelezők és a megrendelők közötti vitákat gyorsan és hatékonyan rendezi. A törvénymódosítással javul a közbeszerzési eljárások és építőipari beruházások jogszerűsége, valamint komolyan fékezi a lánctartozások kialakulását.

A felnőttképzési rendszer megerősítése érdekében a Kamara 2027-től fontos hatósági feladatokat lát el. Emellett új elemként az MKIK felel a minősítési rendszer kidolgozásáért és működtetéséért, amelynek célja a felnőttképző intézmények magas színvonalú szakmai támogatása. Mindezek garantálják a hatékonyan működő adatalapú döntéshozatalt, a minőségi, munkaerőpiaci igényekhez jobban illeszkedő felnőttképzéseket.

A villamos biztonsági felülvizsgálók nyilvántartását a Kamara vezeti, ezzel újabb ágazattal bővült a Kamara szolgáltatásfelügyeleti hatásköre, ezzel is erősítve a vállalkozások élet- és vagyonbiztonságot. A nyilvántartásokkal a Kamara nyomon követi a szakemberek képzését, továbbképzését és jogosultságát, kiszűrve a szabálytalanul működő vállalkozásokat.

A kamarai rendszer a területi kamarai hálózat, a vármegyei és városi szervezetek meglévő tapasztalatára, gyakorlatára és felkészültségére építve látja majd el a most kibővülő feladatokat.

A megújult Kamara működésének középpontjába Nagy Elek elnöksége alatt a vállalkozó került. A tavalyi, öt évre kötött Kamara-Kormány megállapodás ágyazott meg annak, hogy a Kamara közfeladatai 2027-től tovább bővüljenek és még hatékonyabban támogathassa a hazai vállalkozásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!