Ipar

Ezek most a világ legelképesztőbb téglaépületei

Idén 11. alkalommal adták át Bécsben a világ egyik legtekintélyesebb téglaépítészeti elismerését.

A Wienerberger által életre hívott és kétévente megrendezett Brick Award-on a modern és innovatív téglaépítészet legkreatívabb példáit díjazzák a nemzetközi téglaépítészet független platformjaként. A nemzetközileg elismert építészekből álló zsűri 54 ország 743 pályázata közül választotta ki az öt kategóriagyőztes projektet.

Hat kontinens 54 országából érkezett rekordszámú, 743 pályázat közül választotta ki egy nemzetközileg elismert építészekből álló zsűri az idei Brick Award öt kategóriájának győzteseit, valamint egy fődíjast. A nemzetközi versenyt 20 évvel ezelőtt azért hozta létre a Wienerberger, hogy az építészeket és a szakmán kívüli rajongókat egyaránt az új építési formák felfedezésére, illetve a tervezési koncepciók megosztására ösztönözze. Az elmúlt évek során a világ minden tájáról – köztük Magyarországról is – érkeztek pályázatok, amikhez a nevezők téglatípusok széles skáláját használták fel, különféle színben és formában.

Az előzetesen kiválasztott 50 jelölt közül a zsűri öt kategóriában – „Feeling at home“, „Living together“, „Working together”, „Sharing public spaces”, valamint „Building outside the box” – választotta ki a győztes projekteket, valamint az esztétikai, fenntarthatósági és innovációs szempontok alapján az általános fődíjast.

„Napjainkban az építészek egyszerre számos kihívással néznek szembe. Olyan tereket kell alkotniuk, amelyek egyszerre csökkentik a bolygóra gyakorolt hatásunkat és védenek minket az éghajlatváltozás következményeitől, miközben megfizethetőbbé teszik az otthonokat, mivel a megélhetési költségek az elmúlt években megugrottak. A válaszok megtalálása érdekében ezek a rendkívüli építészek az anyag és a szerkezet felhasználásának új módjait kutatják, ahogyan azt a Brick Award díjazottjainak munkái is bizonyítják. Projektjeik esztétikai és szerkezeti tulajdonságaik mellett pontosan annak az innovatív szellemiségnek a fizikai megnyilvánulásai, amelyet a mai kihívások megkövetelnek. Az erőforrások megtakarításától a meglévő környezetbe való beépítésig ezek a kreatív elmék a téglában rejlő, változatlanul hatalmas lehetőségek kiaknázásával találtak megoldásokat. Büszkén tisztelgünk előttük és támogatjuk úttörő alkotásaikat”

– mondta Heimo Scheuch, a Wienerberger AG vezérigazgatója.

A lakóterektől a kiállítócsarnokig: a téglaépítészetben rejlő lehetőségek

A 27.000 euró (több mint 10 millió forint) összdíjazású pályázaton a fődíjas alkotás 7.000 eurót, míg a kategóriagyőztesek egyenként 5-5.000 eurót kapnak. Idén a fődíjat a brit Níall McLaughlin Architects stúdió és az „International Rugby Experience” című, a rögbi sportnak szentelt limericki kiállítási és rendezvényközpont projektje nyerte el a Brick Award „Sharing public spaces” kategóriában. A terv Limerick város híres templomaiból merít ihletet, ugyanakkor modern esztétikát követ, így az épület illeszkedik a környezetbe, ugyanakkor esztétikailag is gazdagítja azt.

A „Feeling at home“ kategóriát a paraguayi Equipo de Arquitectura stúdió nyerte, amelynek „Intermediate House” épülete préselt földtömbökből áll, lehetővé téve az alacsony kibocsátású hőmérsékletszabályozást. A „Living together”, azaz a többlakásos házak kategóriájának díját az argentin Estudio Arqtipo csapata nyerte el, akik úgy alakítottak ki egy keskeny saroktelken tíz különálló lakóteret, hogy minden egységnek biztosítottak saját külteret.

A „Working together” kategóriában a két együttműködő ír stúdió, a Grafton Architects és az O’Mahony Pike Architects lett az első az Electricity Supply Board of Ireland irodaházával, amelynek sikerült összehoznia a modern építési szabványokat Dublin történelmi esztétikájával. A „Building outside the box” díját pedig a spanyol HANGHAR és a mexikói PALMA stúdió közös projektje nyerte el. Egy építészeti és dizájnfesztiválra építettek egy ideiglenes művészi téglaépítményt „Types of Spaces” címmel a spanyolországi Logroño város egyik szűk átjárójában, amely több építészeti stíluson keresztül vezeti végig a látogatókat.

A Brick Award zsűrije öt nemzetközileg elismert építészből állt:

Christelle Avenier/Franciaország, építész és az Avenier Cornejo Architectes társalapítója.
Christine Conix/Belgium, építész és a Conix RDBM Architects társalapítója.
Ingrid van der Heijden/Hollandia, építész és a CIVIC architects társalapítója.
Wojciech Malecki/Lengyelország, építész és a Maleccy biuro projektowe alapítója.
Boonserm Premthada/Thaiföld, építész és a Bangkok Project Studio alapítója.

A legjobb 50 pályamű egy könyvben

A korábbi évekhez hasonlóan a díjazottak a zsűri által kiválasztott top 50 nevezővel együtt bekerülnek, a Wienerberger az építészeti pályázatot kísérő „BRICK 24” című albumba, mely részletesen bemutatja a győztes pályaműveket. A kortárs téglaépítészetről szóló áttekintést a nemzetközi szerzők öt esszéje teszi teljessé. A könyv – melybe már korábban számos magyar pályázat bekerült az évek során, köztük a 2006-ban fődíjas magyar lakó- és irodaépület, a pécsi Barbakán Ház (tervezők: Építész Stúdió Kft., Cságoly Ferenc, Keller Ferenc) – a kerámia építőanyagot helyezi reflektorfénybe, amely időtálló és tökéletesen illik az előremutató és innovatív építészetbe. A kötet a Park Books-szal együttműködésben jelent meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:épület eredmény tégla verseny wienerberger

Up Next

Gyors és hatékony megoldások az összetett szállítási kihívásokra

Don't Miss

Újabb sportkomplexumba kerül a legmodernebb energiaelosztás

Ipar

A robotok nekünk dolgoznak, nem helyettünk

Robotokkal dolgozni sokáig science fictionnek tűnhetett, ma viszont egyre több munkahelyen egészen hétköznapinak számít.

De mit tudnak valójában ezek a rendszerek, és mi az, amit nem képesek kiváltani? Egyáltalán mitől robot a robot, és nem csak egy automatizált gép? Többek között erről beszélgettek a téma szakértői a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódjában.

A beszélgetés vendégei Majdik András László, a HUN-REN SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa, a robot-tájékozódási csoport vezetője, valamint Kis Gábor, a Robert Bosch Elektronika Kft. vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője voltak. A szakemberek egyetértettek abban, hogy rövid távon hajlamosak vagyunk túlbecsülni a robotika fejlődését, hosszabb távon viszont pont, hogy alábecsüljük az életünkre gyakorolt hatását.

Robotika az, amikor a gép képes dönteni

A podcast egyik legfontosabb kérdése az volt, hol húzódik a határ egy automatizált rendszer és egy valódi robot között. Míg egy automata előre meghatározott lépések sorozatát hajtja végre, addig a robot képes a környezetéből érkező információk alapján önálló döntéseket hozni, és nem várt helyzetekre is reagálni. A különbség tehát nem a kinézetében rejlik, hanem a döntési és alkalmazkodási képességben.

Majdik András László arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern robotika fejlődését több technológia együttese hajtja. A gépi érzékelés, a mesterséges intelligencia és az utóbbi években különösen nagyot fejlődő megerősítéses tanulás együtt teszik lehetővé, hogy a robotok mozgása, egyensúlya és reakciói egyre természetesebbek legyenek. Akár olyan összetett helyzetekben is, amelyek nincsenek előre beprogramozva.

A HUN-REN szakértője egy négylábú robotot is bemutatott a stúdióban, amely szenzorok segítségével érzékeli a környezetét, stabilan mozog, és jelenleg az autonóm funkcióinak bővítésén dolgoznak. Kiemelte: mielőtt bárki a katonai felhasználáson gondolkodna, a gyártó ezt kifejezetten tiltja, a robotot kizárólag békés, hétköznapi feladatokra szánják.

Ott segít, ahol a munka monoton vagy megterhelő

A podcast fontos megállapítása, hogy a robotika közel sem minden feladatra jelent megoldást. Olyan munkafolyamatban működik a leghatékonyabban, amely jól strukturálható, fizikailag megterhelő vagy az emberek számára túl monoton. Tipikus példa erre az üzemen belüli anyagmozgatás. „Amikor a Robert Bosch Elektronika Kft. telephelyén 2017-ben elindultak az automatizált logisztikai megoldások, kiderült, hogy egy munkatárs akár napi 20 kilométert is gyalogolhat a raktár és a gyártóterület között” – mondta a Bosch vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője. Az automatikusan vezérelt járművek (AGV-k) ma már nemcsak nagy távolságokat tesznek meg, de képesek önállóan tájékozódni és kommunikálni egymással, miközben biztonságosan kerülik ki az akadályokat.

A szakértők kitértek egy másik fejlesztési irány jelentőségére is: az intelligens kicsomagoló- és válogatógépek alkalmazására. Ezek mesterséges intelligencia segítségével ismerik fel a különböző csomagolásokat és alkatrészeket, majd a megfelelő fogófejjel és a szükséges erővel emelik ki azokat.

Közelebb van, mint gondolnánk

A humanoid, kétlábon járó robotok fejlesztése világszerte zajlik. Ahogyan néhány évtized alatt a személyi számítógép mindenki számára elérhetővé vált, úgy válhatnak a robotok is egyre általánosabbá és elterjedtebbé. A beszélgetésben rámutattak arra, hogy ma már szinte mindenkinek egy számítógép lapul a zsebében, és a következő egy-két évtizedben a robotok jelenléte is jelentősen bővülhet az iparban, a szolgáltatásokban, sőt akár a mindennapi életünkben is. A robotok azonban nem lecserélnek, hanem kiegészítenek minket, ugyanis a kreativitást, a felelősségteljes döntéseket és az emberi helyzetfelismerést nem tudják kiváltani.

A jövő ökoszisztémában épül

A szakértők rámutattak arra is, hogy a technológia rohamos fejlődése miatt ma már egyre inkább ökoszisztémában érdemes gondolkodni. Az ipari szereplők, az akadémiai szféra és a fejlesztő közösségek együttműködése gyorsíthatja fel, hogy a kutatási eredményekből az iparban is alkalmazható megoldások szülessenek.

Kis Gábor kiemelte, a Bosch több hazai felsőoktatási intézménnyel működik együtt, példaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet említette. Az együttműködések célja, hogy a kutatás-fejlesztésben elért eredmények minél gyorsabban alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban, miközben a hallgatók valós projektekben szerezhetnek tapasztalatot. A HUN-REN szakembere is megerősítette, hogy a jövő robotikájához elengedhetetlen a programozási tudás, a szenzortechnológiák ismerete, a képfeldolgozás, valamint a rendszer- és irányításelméleti alapok elsajátítása.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni arról, hogyan válhatnak a humanoid robotok tíz-húsz éven belül a mindennapok megszokott részéve, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország YouTube, Spotify, Apple Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Napelemes rendszer a Schneider Electric MG Zala üzemében

Éves szinten akár a teljes elektromosáram-igény 60 százalékát is fedezheti majd a Schneider Electric zalaegerszegi MG Zala gyárában február elején üzembe helyezett új napelemes rendszer.

A tervek között szerepel a megtermelt energia tárolásának megoldása, valamint az e-autó töltőinfrastruktúra bővítése is.

Összesen 350 kVA-os beépített teljesítményű napelemes rendszert alakítottak ki a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalatának zalaegerszegi, MG Zala gyárának tetején. A február elején üzembe helyezett napelemes kiserőmű által megtermelt energiát teljes mértékben a létesítményben használják majd fel.

A projekt előkészítése 2024. utolsó negyedévében indult, a kivitelezés pedig 2025. tavaszán kezdődött el. A fejlesztés keretében összesen 822 darab, egyenként 455 Wp teljesítményű napelem panelt helyeztek el az MG Zala létesítményének tetején. A panel csoportok 4 darab inverterhez csatlakoznak.

A napelemes rendszerek által megtermelt energia mennyisége nagy mértékben függ az időjárástól, de a várakozások szerint a napelemes kiserőmű akár az üzem teljes éves áramszükségletének 60 százalékát is fedezheti.

Nem a mostani beruházás az első jelentős fejlesztés az MG Zalában, ami a fenntartható működés érdekében történt. A Schneider Electric zalaegerszegi gyárában 2023. novembere óta nem használnak gázt, teljesen átálltak az elektromos áram használatára. Ez jól illeszkedik a vállalat globális stratégiájához, amelyben kiemelt szerepet kap az energiahatékonyság és a megújuló energia arányának növelése. A Schneider Electric zalaegerszegi, Hock János úti létesítményében a fenntarthatósági törekvések keretében az ott keletkező hulladék több mint 99 százalékát újrahasznosítják.

A mostani napelemes fejlesztés keretében egyelőre csak az aktívan megtermelt energia hasznosítására van lehetőség. A további tervek között szerepel a tárolás megoldása is, valamint a napelemes rendszer integrálása a létesítmény energiamenedzsment rendszerébe.

Az MG Zala üzemben kialakított napelemes rendszer támogatja a Schneider Electric e-autó programjának megvalósítását is. A vállalat célkitűzése, hogy 2030-ra csak elektromos járművek legyenek a flottájában. Az MG Zalában jelenleg két töltőállomás biztosítja az e-autók számára a töltési lehetőséget, azonban a következő években további hat töltő telepítését tervezik, amelyeket szintén a napelemes rendszerből látnak majd el árammal.

A Schneider Electric MG Zala üzemében kis- és középáramú megszakítókat gyártanak. A gyárból a magyar mellett főként a francia, spanyol és angol piacra szállítanak termékeket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új sztenderd segítheti az AI-adatközpontok áramellátását

Összefog a Siemens és a Rittal.

A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban már a 100 kW (kilowatt) feletti rack szintű teljesítménysűrűség is átlagosnak minősül, 2030-ra pedig ez az érték meghaladhatja az 1 megawattot is. Ez új megoldást igényel az energiaelosztás, a hűtés és a hővisszanyerés területén.

Az adatközpontok hatékonyabb villamosenergia-elosztása érdekében ezért a Siemens és a rack szekrények globális beszállítója, a Friedhelm Loh Group-hoz tartozó Rittal vállalat stratégiai partnerséget jelentett be. Az együttműködés célja egy egységesített infrastruktúra bevezetése. Ezáltal felgyorsulhat a nagy teljesítményű adatközpontok építése, csökkenthető a rendszerek a számítási ideje (time-to-compute), valamint kezelhető az AI-alkalmazások által generált, gyorsan növekvő teljesítménysűrűség.

A partnerség keretében elsőként egy olyan megoldást mutattak be, ami a hagyományos, központi energiaelosztás helyett a szervereknek és az adattárolóknak otthont adó, ún. „white space” részen kap helyet az adatközpontban. Azaz a komponenseket egy dedikált tápszekrénybe („sidecar”) integrálják, ami közvetlenül látja el a szerver rackeket energiával.

Ez a koncepció egyszerű, szabványosított és skálázható energiaellátást biztosít a berendezések számára, csökkentve az energiaveszteséget, és leegyszerűsítve a későbbi bővítéseket. A nyílt iparági szabványokra, valamint a Rittal és a Siemens bevált technológiáira épülő moduláris megoldás gyorsan telepíthető, miközben magas rendelkezésre állást és megbízható működést tesz lehetővé.

Az együttműködés keretében egy szabványosított kisfeszültségű elosztórendszer, valamint az üzemi és személyi biztonságot növelő megoldások fejlesztését tervezik, a jövőben pedig akár további iparágakra és alkalmazási területekre is kiterjeszthetik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!