A Continental első alkalommal építette be tesztjárműbe, nagy teljesítményű számítógépét (HPC).

Ezzel lehetővé vált számos funkciónak, mint például a vezetésbiztonsági rendszerek, az automatizált parkolás, vagy a holisztikus mozgásvezérlés egy járműalkalmazásban történő elhelyezése. A technológiai vállalat célja a tesztautóval, hogy az autóiparban dolgozó mérnökök számára bemutassa, hogyan történik majd a szoftveralapú járművek (SDV) fejlesztése. A tesztautó a felhőalapú Continental Automotive Edge Framework (CAEdge) rendszerét használja, mely összeköti a járművet a felhővel, illetve olyan virtuális munkatérrel rendelkezik, amely egyszerűsíti és felgyorsítja a szoftverigényes  rendszerfunkciók fejlesztését, szállítását és karbantartását. A technológiai szintlépés során a Continental a Qualcomm Technologies által fejlesztett Snapdragon Ride™ Flex System-on-Chip (SoC) rendszert használta, előre integrált Snapdragon Ride Vision érzékelővel.

„A szoftveralapútesztautóval képesek vagyunk bemutatni a Continental teljes ökoszisztémáját: az aszfalttól a felhőig, a virtuálistól a valóságig”

– mondta Gilles Mabire, a Continental Automotive szektorának technológia igazgatója.

„A világ járműgyártóinak elsőszámú fejlesztő partnereként, büszkék vagyunk arra, hogy túlléptünk a koncepciókon, és egy kézzelfogható, valós szoftveralapú járműben mutathatjuk be a jármű-technológiai megoldásaink átfogó integrációjában rejlő lehetőségeket”.

Széleskörű funkcionalitás és fejlesztési szakértelem egy autóban

Az szoftveralapú tesztautó egy járműarchitektúrába integrálva mutatja be a Continental Automotive szektorának legjobb és leginnovatívabb megoldásait. A különböző alkalmazott technológiák között szerepelnek holisztikus mozgásvezérléssel ellátott automatizált parkolási funkciók, ultrahangos érzékelők, integrált fékrendszer és 360 fokos kamerák – mindez egy innovatív, szuperszámítógépen belül.

„A célunk nemcsak az, hogy bemutassuk mennyire jól működnek az egyes funkciók, hanem az is, hogy bizonyítsuk ezek integrálhatóságát, illetve, azt, hogy a különböző technológiák mennyire kiválóan képesek összehangoltan működni egy szoftveresen definiált HPC-alapú járműarchitektúrában”

– mondta el Jean-François Tarabbia, a Continental Automotive szektor Architecture and Networking üzleti területének vezetője.

„Fontos lépést tettünk annak érdekében, hogy két lényeges pontot tisztázzunk. Egyrészt kiválóan működik, ha egy nagy teljesítményű számítógépben egyesítünk több vezérlőegységet, másrészt pedig a megoldással az általunk elérni kívánt költséghatékonyságot is biztosítani tudjuk.”

Az első valódi autóba épített, több területet átfogó nagy teljesítményű számítógép egyik kulcseleme a Snapdragon Ride Flex SoC, ami az autóipar számára fejlesztett első olyan megoldás , amely egyetlen chipen képes meghatározó, multimoduláris funkciókat működtetni.

A Flex SoC-t úgy tervezték, hogy optimalizálja a költségeket, az energiafelhasználást, valamint a leadott teljesítményt. Lehetővé teszi az autógyártók, valamint a beszállítók számára, hogy felgyorsítsák a piacra jutást és ezzel előnyre tegyenek szert, valamint zökkenőmentes, nyílt és alkalmazkodó megközelítéssel tervezzék járműveiket. Ennek köszönhetően javul a vezetési élmény, fokozódik a biztonság és a kényelem, illetve még több vezetéstámogató funkció érhető el.

„A szoftveralapú jármű koncepciója erősen támaszkodik a nagy teljesítményű hardverre, amely képes megfelelően kezelni a hatalmas adatmennyiséget”

– tette hozzá Tarabbia.

„A Qualcomm Technologies egy olyan kimagasló együttműködő partnerünk, amely támogatja ambiciózus tervünket: a szoftveresen definiált járművek közúti bevezetését”.

„Rendkívül izgalmas működés közben látni a Flex SoC-t a Continental által fejlesztett HPC-ben az új tesztautóba építve. A Flex SoC integráltabb és alkalmazkodóbb megközelítést kínál a járműarchitektúrák tervezéséhez, fejlesztéséhez. Izgatottan várjuk, hogy a Continental-lal a jövőben is együtt dolgozhassunk a szoftveresen definiált mobilitás jövőjén”

– mondta el Enrico Salvatori, a Qualcomm vezető alelnöke és elnöke az európai, közép-keleti és afrikai régiókban.

A CAEdge felhőalapú környezetet biztosít a hatékony szoftverfejlesztéshez

A szoftveralapú tesztautó szoftverarchitektúráját a Continental saját fejlesztésű felhőalapú platformjának felhasználásával fejlesztették ki. Ez összekapcsolja a járművet a felhővel, valamint egy virtuális munkatérrel egyszerűsíti és felgyorsítja a szoftverigényes  rendszerfunkciók fejlesztését, szállítását, illetve karbantartását is. Lehetőséget kínál az autóipari szoftvermérnökök számára, hogy a fizikai hardverre telepítés előtt egy virtuális HPC-n teszteljék a szoftvert, valamint, hogy az esetleges problémákat a felhőben történő hibakereséssel javítsák.

A Continental CAEdge jelenleg a legfejlettebb koncepció az SDV-alkalmazások fejlesztésére. Az szoftveralapú tesztautóban a vállalat gyorsaságot, a fejlesztési termelékenységet, valamint az ügyfélközpontú gondolkodást biztosítja. Az ügyfelek versenyelőnyre tehetnek szert, hiszen a piacra jutás idejét tudják lerövidíteni azáltal, hogy szoftverfunkciókat telepítenek a virtuális HPC-ből valós, fizikai járműbe.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ismét megrendezték a Huawei Tech4Value – ICT Day konferenciáját, amelyen a legújabb az oktatást, közlekedést, közigazgatást érintő digitalizációs folyamatokról esett szó.

Az eseményt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter nyitotta meg, de felszólalt többek között Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős-, Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Joó István, a HIPA Befektetési Ügynökség vezérigazgatója is. 

A fenntarthatóság és a digitalizáció két alapvető trend, amelyek kulcsszerepet játszanak az európai iparágak fejlődésében. A Huawei mint a világ egyik vezető infokommunikációs szolgáltatója számos olyan innovatív megoldást mutatott be Budapesten, az idei a Tech4Value – ICT Day konferenciája keretében, amelyek segítenek, hogy a digitalizált világban fokozni lehessen a versenyképességet és az adatbiztonságot. A rendezvényen részt vett ipari és kormányzati szereplők, valamint az egyetemi élet képviselői a különböző szektorok közötti kapcsolódási lehetőségeket is áttekintették a digitalizáltság növelése érdekében.

„Az elmúlt években sok kihívással és nehézséggel szembesült a Huawei – kezdte köszöntő beszédét Jin Yong, a Huawei Technologies európai régiójáért felelős kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója –, de itt vagyunk. Közel 100 milliárdos forgalmat értünk el tavaly globálisan és az európai gazdasághoz 12,3 milliárd euróval járultunk hozzá, s mintegy 140 ezer munkahely kötődik hozzánk. Magyarországnak ambiciózus digitalizációs tervei vannak, gazdasági kapcsolatai összekötik a Keletet a Nyugattal. A Huawei élenjáró infokommunikációs tapasztalataival igyekszik ebben részt venni”

– hangsúlyozta.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntőjében elmondta:

„Gyors és sikeres digitális átállás nélkül nincs versenyképes magyar gazdaság. Éppen ezért jelöltük ki a Neumann János Program egyik fókuszterületeként a digitalizációt, amelynek nem csak a kutatásban és innovációban van kiemelt szerepe az új digitális technológiák fejlesztésén és alkalmazásán keresztül, de modern oktatás sem képzelhető el digitális megoldások nélkül, ezért erre is kiemelt hangsúlyt helyezünk. A Kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország a világ legjobb 10 innovátora közé kerüljön.”

„Ahhoz, hogy a technológiai adaptáció minél inkluzívabb legyen, elengedhetetlen a digitális infrastruktúra fejlesztése és a nyitottság előmozdítása. Versenyképességünk többek között két kulcsfontosságú területre összpontosít: a mesterséges intelligenciára és az elektromos autózásra. Ezek az iparágak nemcsak a jövőnket formálják, hanem gazdaságunk erősítéséhez is jelentősen hozzájárulnak”

– mondta el Fábián Gergely, iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár.

„A digitalizáció terjedésével a közlekedési rendszerek fejlesztései már nem kizárólag üzemekben vagy technológiai parkokban történnek: az intelligens mobilitás „laboratóriumaivá” a városi térségek válnak. A komplex városi-elővárosi térségek közlekedésfejlesztésében az előttünk álló évtizedben fontos szerepet játszik majd az automatizáció szintjének emelkedése és a megosztás alapú mobilitás szerepének növekedése. Mindennek alapja a közlekedés résztvevői közötti adatáramlás, kommunikáció és együttműködés”

– összegezte Nagy Bálint, közlekedésért felelős államtitkár.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke megjegyezte, hogy „a pénzügyi digitalizáció óriási lehetőség gazdaságunk számára. Az olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb pénzügyi közvetítés az egész társadalom számára komoly értéket teremt, ugyanakkor a technológiák fejlődésével megjelenő újtípusú visszaéléseket is megnyugtatóan kezelnünk kell.”

Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója előadásában elmondta, hogy egyre több vállalat választja Magyarországot kutatás-fejlesztési beruházása helyszínéül, és vele együtt a hazai egyetemekkel való együttműködést. Hozzátette: „egyre gyakoribb példa az is, hogy egy termelő vállalat első lépésben gyártókapacitással jelenik meg Magyarországon, később pedig szolgáltató, majd K+F tevékenységgel bővíti jelenlétét.” Joó István kiemelte, hogy ezek a beruházások nagymértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság dimenzióváltásához, vagyis ahhoz, hogy a „Made in Hungary” időszakából az „Invented in Hungary” időszakába lépjen át az ország.

„A 4iG elkötelezett a magyarországi digitális infrastruktúra fejlesztése mellett, a következő években 150 milliárd forint beruházást terveznek a vezetékes és a mobilhálózatban, valamint 1,1 millió háztartást szeretnének gigabit alapú megoldással elérni. A 4iG jelentős befektetési programmal rendelkezik a műholdas szolgáltatások, a drónfejlesztés- és elhárítás, továbbá az optikai gerinchálózatok fejlesztése, és a védelmi ipar digitalizáció területén, ahol a beruházások során hazai és külföldi partnereire is támaszkodik majd a vállalatcsoport. Többek között a 4iG meglévő felhőszolgáltatása mellett, a Huaweijel közösen új közös felhőszolgáltatási platformot épít ki, amely a magyar vállalatok mellet a közszférát, továbbá a régióba települt kínai és távol-keleti nagyvállalatokat célozza majd szolgáltatásaival. – mondta Fekete Péter, a 4iG vezérigazgatója.”

A konferencia mellékrendezvényeként egy mobil kiállítótérben (Huawei Europe Enterprise Roadshow) a Huawei bemutatta legújabb, a digitális átállást támogató termékinnovációit a közlekedéstől az oktatásig, valamint a különböző iparágak és a közszféra számára optimalizált IKT-megoldásokat ismertetett.

„Az európai iparágak fejlődésének elősegítése érdekében folyamatosan fejlesztjük megoldásainkat, hogy elősegítsük a fenntartható, digitális átállást”

– mondta Jin Yong, a Huawei Technologies európai régiójáért felelős kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.

„A Budapesten is bemutatott új, IKT-termékek és megoldások lehetővé teszik számunkra, hogy aktívan támogassuk partnereinket a legkülönbözőbb területeken, az egészségügytől kezdve az oktatáson át a kiskereskedelemig és a gyáriparig.”

Digitalizáció az élet minden területén

A Huawei kamionos kiállító terében számos fejlesztést mutatott be, amelyek különböző iparágak számára kínálnak optimalizált hálózati és adatközponti megoldásokat. Az oktatási szektorban például a Wi-Fi 7 technológia magas sávszélességet és kiváló teljesítményt biztosít az egyetemi oktatótermekben, miközben több hálózatot integrál egyetemi környezetben. A vállalat hálózati megoldásai előre lépést jelentenek a gyorsabb és stabilabb internetkapcsolat terén, amely ideális választás videokonferenciákhoz és VIP-felhasználók számára, hozzájárulva a jobb felhasználói élményhez és a hatékonyabb üzemeltetéshez.

A gyártási iparágban a Huawei SD-Branch megoldása egyszerűsíti a hálózati infrastruktúrát kis- és közepes méretű irodák számára, lehetővé téve akár 20.000 fiók kezelését egyetlen hálózaton keresztül. Ezáltal csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot vállalati környezetben.

A logisztikai szektorban bemutatott megoldások közül kiemelkedik az a technológia, amely egy közös képernyőn áttekinthetővé teszi és irányítja az öt közlekedési szektor (vasút, metró, repülés, úthálózat és kikötők) főbb jellemzőit és adatait. Ennek köszönhetően az iparági szereplők és partnerek könnyedén reagálhatnak az aktuális piaci igényekre és tulajdonságokra, optimalizálva ezzel a szolgáltatások és infrastruktúra működését.

Az innovációk között szerepel továbbá egy intelligens IT-megoldás, amely lehetővé teszi kisebb adatközpontok gyors és egyszerű telepítését, hatékony figyelését és a hálózati hibák gyors azonosítását és megoldását. Az orvosi képalkotó központok számára kifejlesztett technológia segítségével rendkívül gyors és hatékony képfeldolgozást tesz lehetővé, elősegítve ezzel az orvosi diagnosztika és kutatások hatékonyságának növelését.

Az okos üzletek számára optimalizált hálózati és adatközponti megoldások pedig széleskörű felhasználhatóságot biztosítanak, ezáltal támogatják a kiskereskedelmi ágazat digitális átalakulását és hatékony működését.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Előbb kerül a polcokra a magyar dinnye a kedvező időjárás hatására. A terület növekedésének köszönhetően idén emelkedik a betakarítható mennyiség is: várhatóan 140-160 ezer tonna görögdinnyét és 10-12 ezer tonna sárgadinnyét takarítanak be a nyári időszakban a hazai termelők.

A mindenki által kedvelt nyári gyümölcsre – legyen az görögdinnye vagy sárgadinnye – már nem kell sokat várni. Bár a külföldről származó rendszerint marokkói vagy görögországi dinnyével márciustól már találkozhattunk az üzletek polcain, sokan várják az ízletes és kiváló minőségű hazai dinnyéket.

„Az átlagos éves dinnyefogyasztás 10 kg/fő körül alakul Magyarországon. A belföldi fogyasztáson túl, amely nagyságrendileg 100-110 ezer tonna, körülbelül 40-50 ezer tonna juthat exportra, amelynek legnagyobb része a lengyel, német, cseh és szlovák piacra kerül. Az export kiemelten fontos számunkra, mivel teljes mértékben ki tudjuk szolgálni a belföldi piacot kiváló minőségű hazai áruval. Ennél több dinnyét Magyarországon nem igazán lehet értékesíteni. Szerencsére a növekvő exportkapcsolatok révén arra lehet számítani, hogy lesz hova értékesíteni a magyar dinnye jelentős részét”

– ismertette Lacházi Pál, a Syngenta dinnyefélék specialistája.

A megszokottnál melegebb tavaszi időjárás a dinnye fejlődését is felgyorsította. Bár április közepén a hideghullám nem jött jól a termesztőknek, szerencsére ez az időjárási anomália nem okozott nagy gondot a dinnyeterületeken. A termések kifejlődése és érése a tavalyi évhez képest 2 héttel előrébb tolódott. A legkorábbi fóliasátras ültetésekből már június elejétől elérhető kisebb mennyiségben a hazai dinnye a boltokban és a piacokon. Június második felétől pedig tovább bővül a kínálat, köszönhetően a korai alagutas termesztésnek. Először a déli országrészből – Békésből és Baranyából –, majd ezt követően Tolna és Fejér vármegyékből, valamint a hevesi és szabolcsi térségekből kerül a dinnye a fogyasztókhoz, és amennyiben az időjárás is kedvező, szeptember közepéig-végéig biztosan fogyaszthatunk a hazai dinnyéből.

A megváltozott vásárlási szokások miatt az áruházláncok egyre inkább a 7-10 kg alatti, kisebb termésméretű, kerek görögdinnyéket preferálják. Ezen kívül évről-évre kis mértékben, de növekvő tendenciát mutat a magszegény görögdinnye aránya a termelési oldalon és a fogyasztói keresletben is. A klasszikus, megszokott 10 kg feletti súlyú, magvas görögdinnye kiváló minőségű, ízletes, magas beltartalmi értékekkel rendelkezik, amely iránt elsősorban a hagyományos értékesítési piacokon van igény.

Lacházi Pál elmondta: 2024-ben a terület növekedésnek köszönhetően összesen 3300 hektár termőfelülettel kalkulálnak a görögdinnyében, ami az előző évihez képest csaknem 20 százalékos területnövekedést jelent. Békés megyében nagyságrendileg 8 százalékkal nőtt a terület tavalyihoz képest, de a legnagyobb arányú, 30 százalékos növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében történt. A többi régióban a területek nagysága nem változott érdemben. Ezen a felületen mintegy összesen 140-160 ezer tonna teremhet. A sárgadinnye termőterülete viszonylag stabil, 300 hektár körül alakul, amelyen nagyságrendileg 10-12 ezer tonna termésmennyiség várható a szezon alatt.

Európa legnagyobb dinnyetermelőjeként Spanyolország csaknem 20 ezer hektár termőfelülettel rendelkezik. Ekkora területről évi 1,2-1,3 millió tonna dinnyét takarítanak be, amelyből mintegy 800 ezer tonnát exportálnak, főleg az európai országokba. Jelentős dinnyetermesztő ország Európában még Olaszország, Görögország és Törökország. Hazánk a dinnyetermesztés északi határán fekszik, termőterületünk kicsi a déli országokéhoz képest, ám a termesztés színvonala magas, valamint a minőség és a termésmennyiség is világszínvonalú.

Magyarország legnagyobb versenytársai a mediterrán Olaszország és Görögország, ahol a kedvezőbb éghajlatnak köszönhetően a szezon hosszabbra nyúlhat. A környező országok hasonló időjárási, éghajlati kihívásokkal küzdenek, mint mi, viszont Romániában, Bulgáriában és Szerbiában is jelentős termesztéstechnológiai fejlődés következett be az utóbbi években, így ezek az országok exportlehetőségeket keresve könnyen versenytársakká válhatnak.

A hazai dinnyéseknek ugyanakkor komoly fejfájást jelent a termelési költségek jelentős mértékű és gyors emelkedése. Évek óta növekszik az önköltség és a termelési kockázat is sokkal nagyobb méretet ölt, mint a korábbi években. Megfelelő létszámú és a munkájára odafigyelő munkaerőt nagyon nehéz találni és a bérköltségek is kimagaslóak, miközben drágul a szállítás, nő az energia ára, de megdrágult a vetőmag is, hangsúlyozta Lacházi Pál.

Sárgadinnyéből nálunk a legkedveltebb és legkeresettebb a Kantalup és Gália típus. A legnagyobb mennyiséget sárgadinnyéből Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek rejlenek még, nagy rá a kereslet, de a termelés kockázata is magasabb.

A Syngenta magvas kereskedelmi választékából jól ismert és évek óta termesztett fajta a Mirsini F1, avagy ahogy mindenki becézi, a Rubin fajta. Ez egyike azon fajtáknak, amit a legnagyobb felületen termesztenek hazánkban. A minősége, beltartalmi értéke kiemelkedik a szegmens hasonló fajtái közül. A legújabb, de már a termelők körében is népszerű tagja a rövid tenyészidővel és kiváló minőséggel rendelkező Mirto F1. Termései kerek alakúak és a piacon már megszokott rendkívül vonzó sötét csíkos héjszínnel rendelkezik. A belső minősége is kifogástalan, nem utolsósorban kiváló hozammal rendelkezik. A magnélküli portfólióban a 4-6 kilogrammos Bahama F1 és az 5-8 kilogrammos Morena F1 található. A kerek, fekete héjszínű fajták tökéletes árut adnak áruházak, illetve az exportpiacok számára egyaránt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!