Connect with us
Hirdetés

Tippek

E-autó-kisokos: melyik töltő mit tud?

A Magyar Elektromobilitás Egyesület adatai alapján a magyar utakon már csaknem 80 000 zöld rendszámos autó közlekedik. Hazánkban is egyre nagyobb teret nyer tehát az elektromos autózás, mellyel kapcsolatban ugyanakkor még mindig gyakran felmerül a hatótávolság és a töltési lehetőségek kérdése.

A villanyautók egyik legnagyobb előnye, hogy szinte bárhol feltölthetők, ahol konnektort találunk, a helyzet azonban a napi gyakorlatban ennél jóval árnyaltabb, a töltő fajtájától függően ugyanis eltérők a töltési teljesítmények és idők. Az e-mobilitásban élen járó ALD | LeasePlan immár félmillió teljesen elektromos és plug-in hibrid gépjárművet számláló flottájának tapasztalatai alapján, a töltési lehetőségek áttekintésével ad most tanácsot az e-autó-tulajdonosoknak ahhoz, hogy hol érdemes „tankolniuk”.

Otthoni töltés

A legpraktikusabb töltési opció az otthoni töltés, hiszen amíg autónk a garázsban vagy a kocsibeállóban áll, egyúttal fel is tudjuk tölteni. Ezt legegyszerűbben az autóhoz járó, többnyire 10 A teljesítményű gyári töltővel tehetjük meg, amelynek az egyik végén egy Type2-es csatlakozó, a másikon pedig egy klasszikus, 230 V-os konnektorba való villásdugó van. Ezek a lassú töltők egy vagy három fázisról, fázisonként 10-16 amperrel (átlag 3 kW-os teljesítménnyel) töltik a jármű akkumulátorát, amely így lemerült állapotból 20-24 óra alatt éri el a teljes töltöttséget. Egyrészt éjszaka erre van idő, másrészt a legtöbb autós nem teljesen lemerült akkumulátorral ér haza, tehát a tényleges töltési folyamat ennél rendszerint gyorsabb. Ezt az úgynevezett vésztöltőt érdemes mindig magunknál tartani az autóban, hogy szükség esetén bárhol tudjuk tölteni az akkumulátort, ahol van konnektor.

Mielőtt ezt a töltési módot választjuk otthonunkban, egy villanyszerelővel érdemes megnézetni a konnektort, hogy hosszú távon is bírja-e a terhelést, illetve mindenképpen vegyük figyelembe, hogy ha nem elég hosszú a kábel, a hagyományos hosszabbítót nem használhatjuk, az ugyanis tartós használat esetén akár ki is gyulladhat.

Az otthoni töltés biztonságosabb és időkímélőbb lehet, ha fali töltőt szereltetünk fel, amelynek a töltőkábele fixen felszerelt és bekötött is lehet, így csak a csatlakozót kell az autóba dugni. Ez a megoldás kétszer-háromszor gyorsabb töltést biztosít, mint konnektoron keresztül, és fázisszámtól függően akár 7,4-22 kW teljesítményre is képes, de fontos figyelni arra, hogy a gépjármű milyen felvételi képességgel rendelkezik. A wallbox kiválasztását megelőzően érdemes szakemberrel konzultálni az elektromos rendszer terhelhetőségéről, és szükség esetén bővíteni azt.

Töltés a munkahelyen

Egyre több cég telepít elektromos töltőállomásokat a villanyautót használó munkatársak vagy látogatóik számára, hogy ezzel is támogassa az elektromos flottára való átállást. Akárcsak otthon, a munkahelyen is hosszabb ideig parkolnak az autók a nap folyamán, melyeket jellemzően az otthonokban felszerelt fali töltőkhöz hasonló eszközzel és sebességgel lehet tölteni. A szervezet által biztosított lehetőségektől függően a töltés elindítható egyszerűen csatlakoztatással vagy RFID kártyával, esetleg egy okostelefonra telepített alkalmazás használatával. Előfordulhat, hogy a munkahelyeken nagyobb teljesítményű, egyenáramú (DC) töltőket is felszerelnek, melyek jellemzően akár 50-75 kW-os töltésre is képesek, ám ezek rendszerint az alapflotta-járműveket szolgálják ki.

Utcai gyorstöltők

A célállomástöltőknek is hívott berendezésekkel többnyire üzletek, bevásárlóközpontok, szállodák parkolóiban találkozunk. Ezek többsége 11 vagy 22 kW-os, váltóáramú (AC) töltőállomás, ahol általában nincs kábel, csak csatlakozóaljzat, ezért saját töltőkábel kell hozzá, amit a töltés megkezdésekor fontos reteszelni az autó oldalán. Amíg ugyanis a kábel az autóhoz van csatlakoztatva, addig a töltőből nem húzható ki, az autóról való lecsatlakozás után azonban szabadon eltávolítható.

Ezek a készülékek kapacitásban tulajdonképpen megegyeznek a fali töltők erőteljesebb változataival: fázisonként 10-16 A áram átvitelére képesek, és főként Type2-es csatlakozóval vannak ellátva. A gyorstöltőknél az akkumulátor feltöltésének sebessége elsősorban a jármű fedélzeti töltőjének teljesítményétől függ, hiába tud ugyanis a töltőoszlop három fázison áramot biztosítani, ha a jármű például csak egy fázison tudja azt felvenni. A töltésért a legtöbb helyen már fizetni kell, amelyet általában a szolgáltató applikációjával tudunk elindítani.

Villámtöltők

Az 50 kW-nál nagyobb teljesítményű töltőket nevezzük villámtöltőknek, amelyek jellemzően egyenáramúak (DC). Feladatuk, hogy a lehető legrövidebb idő alatt minél több áram felvételét tegyék lehetővé, ezzel segítve az úton lévők gyors továbbhaladását, ezért főként autópályákon, illetve benzinkutaknál találhatók. Fél óra alatt akár 80 százalékos töltöttséget érhetünk el használatukkal, ami azonban intenzíven igénybe veszi az akkumulátort, ezért csak ritkán érdemes élni vele. Az utolsó 15-20 százalék töltése az akkumulátor kímélése érdekében rendkívül lassú, ezért célszerű megfontolni, hogy mindenképpen szükség van-e teljes töltöttségre, figyelembe véve, hogy az akkumulátor minél hosszabb élettartama érdekében egyébként is javasolt a töltöttségi szintet 10 és 90 százalék között tartani. Lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátor esetében ugyanakkor megengedett és javasolt is a 100 százalékra történő töltés.

Ezek a töltők minden esetben tartalmazzák a töltőkábelt, és Európában többnyire két fajtájukkal találkozunk. A CHAdeMO rendszerűek javarészt a régebbi japán és dél-koreai autómodellekkel kompatibilisek, míg a CCS csatlakozót használja szinte az összes többi típus. A Tesla modellek töltéséhez léteznek külön 120-250kW teljesítményű Supercharger oszlopok. Magyarországon a villámtöltőkön a hatályos magyar szabályok szerint kötelező a CCS csatlakozó, de a töltők többsége CHAdeMO csatlakozóval is rendelkezik, a tripla szabványú berendezéseken pedig ezek mellett egy váltóáramú töltésre szolgáló Type2-es csatlakozó is található. A két egyenáramú csatlakozó egyszerre nem használható, de az AC csatlakozó és a DC csatlakozók egyike együttesen igénybe vehető.

A villámtöltőknél különösen fontos a töltési etikett betartása, miszerint csakis a töltés időtartamára vegyük igénybe az oszlopot, hiszen másnak is szüksége lehet rá, illetve ne hagyjuk hosszabb időre magára az autót, és semmiképp ne parkoljunk töltésre kijelölt helyen, ha nem használjuk a töltési szolgáltatást. Figyeljünk továbbá arra, hogy egyes DC töltők esetében percalapú díjazás van érvényben, amely a 100 százalékos töltöttség elérését követően sem áll le.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Sztrádára fel: a biztonságos autópályás közlekedés írott és íratlan szabályai

Az autópálya a biztonságos és gyors utazás színtere: nincs szembejövő forgalom, az útvonal kiszámítható és a haladás ritmusát kevesebb kereszteződés, lámpa vagy gyalogos töri meg. A nagyobb sebesség és a járművek sokfélesége miatt azonban a gyorsforgalmi utak sajátos közlekedési környezetet jelentenek. A Hankook szakértői összegyűjtötték azokat az irányelveket, amelyeket betartva az autópálya mindannyiunknak biztonságos lehet, itthon és külföldön egyaránt.

Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan Európa egyik legjelentősebb tranzitcsomópontja. A nemzetközi teherforgalom folyamatosan keveredik a belföldi ingázókkal és a szezonális forgalommal, ezzel rendkívül változatos közlekedési környezet jön létre. Ez a sokszínűség Európa-szerte is jellemző a nagy tranzitútvonalakon, így a megszerzett rutin és odafigyelés a kontinens bármely országában hasznosítható.

A három aranyszabály: sebesség, követési távolság, jobbratartás

Az autópályás vezetés alapvetően eltér a városi vagy országúti tapasztalatoktól: a nagyobb sebesség miatt kevesebb idő marad a reakcióra, miközben a fékút is jelentősen megnő, éppen ezért fontos a szabályok következetes betartása, a vezetőknek pedig nemcsak az előttük haladó járműveket, hanem folyamatosan a teljes forgalmat figyelniük kell.

Alapvetés a szigorú jobbratartás szabálya. A belső sávok előzésre szolgálnak, indokolatlan használatuk nemcsak szabálytalan, de a forgalom ritmusát is megzavarhatja. Lényeges a követési távolság tartása is: ennek meghatározására jó gyakorlati támpont a nemzetközileg is ismert „két másodperces szabály”, amelyet természetesen biztonságosabb még hosszabbra hagyni.

Külföldi utazás előtt érdemes előre tájékozódni az adott ország szabályairól: bár Európában számos alapelv közös, a sebességhatárok, előírások és a szabályszegésekhez kapcsolódó szankciók jelentősen eltérhetnek. Jó példa erre Németország, ahol az autópályák egyes szakaszain nincs kötelező sebességhatár, míg más európai országokban a magyarországi 130 km/h-nál alacsonyabb a limit.

Másodpercek törtrésze alatt: fantomdugótól a „guminyakazásig”

A sztrádán a forgalom úgy működik, mint egy láncreakció: egyetlen hirtelen fékezés vagy kisebb lassulás kilométerekkel távolabb is fennakadásokat, akár úgynevezett fantomdugót idézhet elő. Egy bizonytalan autós az utolsó pillanatban válthat sávot, egy ideiglenes forgalmi rend pedig felülírhatja a megszokott ritmust. A veszélyt ilyenkor gyakran nem maga a torlódás, hanem annak késői észlelése jelenti, ezért fontos, hogy ne csak a közvetlenül előttünk haladó járművet figyeljük. Ha a sor vége felé közeledünk, jobb időben bekapcsolni a vészvillogót, figyelmeztetve a mögöttünk érkezőket.

Kockázatos, mégis gyakori jelenség az is, amikor valaki egy lehajtót csak az utolsó pillanatban vesz észre, és hirtelen több sávon keresztül próbál besorolni a megfelelő kijárat felé. Amennyiben velünk fordulna elő, inkább engedjük el a lehajtót, és térjünk le a következő kijáratnál, ne veszélyeztessük mások és a magunk biztonságát egy kiszámíthatatlan manőverrel. Szintén visszatérő probléma, hogy terelések esetén a megszűnő sávban haladók túl korán próbálnak besorolni, vagy a másik sávban közlekedők nem engedik be őket, ami torlódást és hirtelen fékezéseket okozhat. A helyes megoldás ilyenkor a „zipzár-elv” követése – ehhez nem kell más, csak egy kis odafigyelés.

Szintén tipikus helyzet a balesetek vagy műszaki hibák környékén kialakuló „guminyakazás”, amikor a kíváncsiság miatt a forgalom indokolatlanul lelassul. Ilyenkor tartsuk észben, hogy figyelmünket ne a történtekre, hanem a saját sávunkra és az előttünk haladó forgalomra összpontosítsuk.

Együtt, biztonságban: számítsunk a különbségekre

Az autópályán a személyautók mellett motorosokkal, kisbuszokkal, lakóautókkal, autóbuszokkal és különböző méretű tehergépjárművekkel is találkozhatunk, amelyek eltérően gyorsulnak, fékeznek és reagálnak a hirtelen manőverekre. A motorosok például kisebb méretük miatt könnyebben kerülhetnek a holttérbe, ezért sávváltáskor különösen fontos a körültekintés, motorral közlekedve pedig a láthatóság és a kiszámítható haladás. A kisbuszok és lakóautók esetén pedig a fékezés és a hirtelen irányváltás is nagyobb körültekintést igényel.

A kamionok környezetében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a járművek jellemző tulajdonságaival és eltérő dinamikájával. Egy egyszerű ökölszabály szerint, ha nem látjuk a kamionsofőrt a visszapillantó tükörben, jó eséllyel ő sem lát minket. Egy ilyen szerelvény megelőzése fokozott figyelmet igénylő manőver, és csak akkor érdemes belekezdeni, ha ezt a forgalmi helyzet, a látási viszonyok és a rendelkezésre álló útszakasz is lehetővé teszi. Ilyenkor érdemes minél rövidebb ideig a kamion mellett haladni. A nagy méretű szerelvények mellett a légörvények és széllökések megmozgathatják a kisebb járműveket, miközben egy megrakott kamionnak a sebesség csökkentéséhez is jóval több időre és útra lehet szüksége, mint egy személyautónak.

A tehergépkocsik vezetőinek a nagy tömeg, a hosszú szerelvény és a speciális európai vezetési-pihenési szabályok miatt más szempontokat is figyelembe kell venniük. A kamionok haladását egyes útszakaszokon és időszakokban külön előzési vagy sávhasználati szabályok is befolyásolhatják, amihez a többi közlekedőnek is alkalmazkodnia kell. A biztonságos együtt közlekedéshez ezért mindkét oldalról kiszámítható és előrelátó vezetésre van szükség.

Az egyetlen kapcsolat az úttal: abroncstechnológia kicsiknek és nagyoknak

Mielőtt felhajtunk a sztrádára, a jármű műszaki felkészítése kulcsfontosságú, hiszen a folyamatos nagy sebesség maximális terhelést jelent a mechanikának. A folyadékszintek és a fékek ellenőrzése mellett ügyelni kell a kötelező felszerelések (például az utastérben tartott láthatósági mellények) meglétére is.

A biztonság egyik legfontosabb záloga emellett az úttesttel érintkező egyetlen felület: a gumiabroncs. Az autópályás tempóhoz a guminyomást a megnövekedett terheléshez mérten magasabbra kell állítani, megelőzve az abroncs túlmelegedését és a defektet. A nagy sebességű stabilitást a prémium minőségű abroncsok garantálják, a személyautóknál és a tehergépkocsiknál egyaránt.

„A tehergépjárművekre fejlesztett gumiknál a leginnovatívabb megoldásaink jelennek meg, mint például a 3D-nyomtatott öntőformák. A mérnökeink ezekkel komplexebb futófelületi blokkokat tervezhetnek. A kamionok esetében ez különösen fontos, mivel a futófelület geometriája közvetlen hatással van a tapadásra, a kopásra és a hőelvezetésre is”

– mondta el Kaliba Róbert, a Hankook tehergépjármű-abroncs termékvonal magyarországi értékesítési vezetője.

A hazánkon áthaladó több tízezer kamion esetében komoly mérnöki munka rejlik a kerekekben: a nehézgépjárművek számára fejlesztett abroncsoknak egyszerre kell megfelelniük a különböző tengelyek és felhasználási körülmények eltérő igényeinek. A kormányzott tengelyen a precíz irányíthatóságot és stabilitást, a hajtótengelyen a megfelelő tapadást és vonóerőt, míg a pótkocsikon a nagy terhelhetőséget és az alacsony gördülési ellenállást kell biztosítaniuk. A sokoldalú, prémium megoldásokra jó példa a Hankook Smart Work és Smart Flex termékcsaládja, amelyek a különböző fuvarozási feladatokhoz és útviszonyokhoz kínálnak célzott abroncstechnológiát, hozzájárulva ahhoz, hogy az áru és a közlekedés többi résztvevője is biztonságban célba érjen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Ingyenes mérnöki mentorprogram indul a középiskolásoknak

Idén szeptember 30-ig lehet jelentkezni az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) rendkívül sikeres, hat hónapos, ingyenes Mérnöki Pályaorientációs Mentorprogramjára, amire olyan középiskolás diákok pályázhatnak, akik érdeklődnek a műszaki és mérnöki területek iránt, és szeretnének többet megtudni a továbbtanulási, illetve karrierlehetőségeikről.

A pályaválasztás előtt álló tanulóknak sokszor úgy kell dönteniük továbbtanulásukról, hogy kevés közvetlen tapasztalatuk van arról, mit jelent mérnökként dolgozni. Az EJMSZ mentorprogramja ezen szeretne változtatni. A diákok személyes tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a mérnöki szakmákat és a vállalati környezetet, valamint segítséget kapnak saját érdeklődésük és erősségeik feltérképezéséhez. A jelentkezéshez nem szükséges műszaki előképzettség és az sem elvárás, hogy a diák már pontosan tudja, melyik mérnöki terület érdekli.

A mentoráltakat az EJMSZ tagszervezeteinél dolgozó, fiatal, pályájukon aktív mérnökök segítik. A velük való rendszeres személyes és online találkozókon a diákok első kézből kaphatnak válaszokat az egyetemi továbbtanulással, a különböző mérnöki szakmákkal, a munkával és a karrierlehetőségekkel kapcsolatos kérdéseikre. A mentor–mentorált párok kialakítását a Konnekt Egyesület szakmai csapata végzi.

A hat hónapos program a mentorálás mellett céglátogatásokat, illetve készségfejlesztő tréninget is tartalmaz. A vállalati programokon a résztvevők testközelből láthatják, hogyan dolgoznak a mérnökök, milyen projekteken vesznek részt és miként hasznosul a gyakorlatban az iskolában megszerzett tudás. Az ingyenes programra 2026. szeptember 30-ig lehet jelentkezni a rövid online űrlap kitöltésével, erre a linkre kattintva.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Promptolás a padsorokban – Így használják az MI-t a magyar egyetemisták

A Siemens Zrt. és az UNIside közös kutatása feltárja a mesterséges intelligencia szerepét a magyar egyetemisták tanulmányaiban és mindennapjaiban.

A kutatás szerint a magyar egyetemisták körében valóságos MI-láz tombol: a válaszadók 75,3 százaléka hetente, de inkább napi több alkalommal veszi igénybe az MI-eszközöket. Ez a szám jóval magasabb, mint a már munkahellyel rendelkezők körében: a Gallup 2026 májusában készített felmérése alapján a munkavállalók nagyjából fele használ MI-eszközöket, de csak 15 százalékuk veszi igénybe a mesterséges intelligenciát naponta.

A hallgatók döntő többsége önerőből, informálisan sajátítja el a tudást. Mindössze 3,6 százalékuk vett részt szervezett, MI-témájú egyetemi órán. Ez azt is jelentheti, hogy az intézmények lemaradásban vannak a hallgatói igényekhez képest, miközben a felsőoktatásban tanulók már rég belevetették magukat a mesterséges intelligencia világába.

A kutatás során az MI-eszközökben való jártasságukról is kérdezték őket: 41,7 százalékuk „készségszinten” használja, 10,5 százalékuk pedig már profinak, „számtalan promptot író felhasználónak” tartja magát.

Bár tömegesen használják, a hallgatók kritikusan viszonyulnak az MI által generált információkhoz. Egy 10-es skálán, ahol az 1 a teljes bizalmatlanság, a 10 pedig az ellenőrzés nélküli elfogadás, az átlag mindössze 4,5 pont volt, ami azt jelenti, hogy a hallgatók többsége nem fogadja el vakon az MI válaszait; fenntartásokkal kezelik az MI által adott információkat, és visszaellenőrzik a válaszokat.

Emellett a kutatás szerint a bizalom a használat gyakoriságával nő. Aki kevésbé jártasnak vallotta magát az MI-eszközök használatában, mindössze átlagosan 3-ast adott a bizalmi skálán, míg akik többet használják e megoldásokat, azoknál 5-re jön ki a szám. Ez még mindig nem azt mutatja, hogy a hallgatók MI-generált beadandókkal teljesítenék az egyetemi tanulmányaikat.

Mire jó az MI az egyetemen?

A megkérdezettek túlnyomó része két területen találja hasznosnak az MI-t:

  • Szövegírásban, ahol egy 10-es skálán 7,9-et,
  • és összefoglalók készítésében, ahol 7,6-ot kapott az MI.

A mesterséges intelligencia emellett még a forráskutatásban és a szövegírásban spórolja meg a legtöbb időt a hallgatóknak. Azonban nem minden területen tündököl az MI: kódírásban (4,7/10) és az MI-vel kapcsolatos beszélgetések slágereként számontartott kép- és videógenerálásban (5,4/10) tartják a legkevésbé hatékonynak.

Ezen a területen jön elő a legjobban az egyes szakok közötti különbség: a műszaki és informatikai hallgatók sokkal hasznosabbnak találják a kódírást (informatikusok: 7,1; műszakisok: 5,5), mint például a humán szakosok (3,7), míg a szövegírás és -fordítás a gazdasági és társadalomtudományi képzéseken a legfontosabb.

Az egyetemek egyelőre le vannak maradva

A kutatásban arról is kérdezték a hallgatókat, hogy mennyire tartják fairnek a saját egyetemeik és oktatóik hozzáállását az MI használatához. Egy négyfokú skálán 3,3-at kapott az egyetemek MI-szabályzata, ami meglepően pozitív, míg az oktatók engedékenysége 10-ből 5,8-at kapott.

Azonban itt is van egy érdekes különbség: a műszaki és informatikai hallgatók kritikusabbak az intézményeik szabályozásával szemben, valamint szigorúbbnak látják a tanáraik hozzáállását is. Annak ellenére, hogy ők is ugyanolyan intenzíven használják az MI-t, mint más szakok hallgatói.

Ha a diákoknak kérdésük merül fel az MI-vel kapcsolatban, akkor sem az egyetemi forrásokhoz fordulnak, hanem inkább autodidakta módon próbálják megoldani a problémát. A kutatást kitöltők között így oszlik meg az információszerzés

  • Internet: 74,5 százalék
  • Maga az MI-eszköz: 37,9 százalék
  • Szakirodalom: 29,3 százalék
  • Egyetemi oktató: 26,8 százalék
  • Ismerősök/csoporttársak: 24,8 százalék / 22,9 százalék
  • Szülők: 5,0 százalék

Látható, hogy az oktatók nem az elsődleges forrásai az MI-vel kapcsolatos információnak, hanem csak egy a sok lehetőség közül.

A megkérdezett egyetemi vezetők és szakértők beszámolói szerint a technológia tudatos használatára, nem pedig annak tiltására helyezik a hangsúlyt, és rugalmas kereteket alakítanak ki az intézményekben. Az MI használata alapvetően megengedett lehet a tanulásban, kutatásban és más munkafolyamatokban, ha azt az adott oktató nem korlátozza, és nem sérti az etikai, adatvédelmi vagy jogi előírásokat. A legfontosabb elv, hogy az MI segédeszköz maradjon, és ne váltsa ki a hallgató saját szellemi teljesítményét. A karok a központi egyetemi kereteket saját szakterületük szerint pontosíthatják, így az elvárások tantárgyanként is eltérhetnek. Mint elmondták, ugyanakkor minden esetben fontos az átláthatóság: a hallgatónak jeleznie kell, hogy egy feladat elkészítésének mely szakaszában és milyen mértékben használt MI-eszközt, szükség esetén a felhasznált promptok feltüntetésével.

A szabályok betartása ugyanakkor nem egyszerű: sok hallgató nincs tisztában az intézményi előírásokkal. Ezért elengedhetetlen felmenő rendszerben a mesterséges intelligencia etikus használatára nevelni már a középiskolákban is.

Az MI-vezérelt háztartási robotoknak egyelőre várniuk kell

A hallgatók döntő többsége, 78,5 százaléka támogatja az MI által vezérelt robotok ipari, gyártósori alkalmazását. Ezzel szemben az otthoni robotok kérdése már megosztóbb: a megkérdezettek 56 százaléka elfogadja a használatukat, 47 százalékuk pedig kipróbálna egy ilyen eszközt, de a hallgatók nagyjából fele kevésbé pozitívan áll a háztartási robotokhoz.

Azok, akik viszont igénybe vennének ilyen gépeket, főleg a fizikai háztartási munkákat bíznák a robotokra, mint például a porszívózás és a takarítás, nem meglepő módon pedig a társas funkciók voltak a legkevésbé népszerű opció a maga 3,6 százalékával.

A Siemens Zrt. és a UNIside közös kutatása világosan megmutatja, hogy a mesterséges intelligencia már nem egy jövőbeli lehetőség, hanem a jelen egyik legfontosabb egyetemi eszköze. A hallgatók tömegesen használják, beépítették a tanulásba, és sok esetben már előrébb járnak, mint azok az intézmények, amelyeknek irányt kellene mutatniuk nekik.

A diákok nyitottak és gyakorlatiasak, nem naivak: az MI válaszait többnyire kritikával kezelik, vagyis nem egy technológiai vaklelkesedés, hanem egy tudatos alkalmazkodási folyamat zajlik. A valódi kérdés ezért már nem az, hogy megérkezett-e az MI az egyetemekre, hanem az, hogy a felsőoktatás hogyan tudja utolérni a saját hallgatóit, és hogyan tudja a leghatékonyabban beépíteni az MI-t az egyetemi képzésekbe.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss