Gazdaság

A Netwalker zsarolóvírus betekintést nyújt a fenyegetők módszereibe

A Netwalker zsarolóvírussal kapcsolatos fertőzési kampány utáni nyomozás közben a Sophos a támadást végrehajtó bűnözők által használt fájlokra bukkant.

A vírusokat és egyéb fájlokat tartalmazó gyűjtemény számos részletet árul el a támadók módszereiről, melyeket a hálózatok kompromittálására, jogosultságaik magasabb szintre emelésére és a vírus munkaállomásokra való terjesztésére használtak a közelmúltbéli támadásokban.

A Netwalkert terjesztő bűnözői csapat változatos profilú célpontokat támadott meg az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Nyugat-Európában. A legutóbbi jelentések arra utalnak, hogy a támadók úgy döntöttek, erőfeszítéseiket nagyobb szervezetekre összpontosítják, mint sem magánszemélyekre.

A Sophos által felfedezett eszköztár megerősíti ezt a feltevést, hiszen vállalati hálózatok rendszergazda hozzáférési adatainak megszerzésére szolgáló programokat is tartalmaz, melyeket Domain Controllerről való szoftverterjesztést alkalmazó eszközökkel kombináltak. Gyakori dolgok egy vállalati hálózatban, azonban ritkák az otthoni felhasználók esetében.

És bár a payload legnagyobb része a Netwalker volt, a Zeppelin Windows zsarolóvírus és a Smaug Linux zsarolóvírus különálló mintáit is megtalálták a kutatók.

Összegzés

A zsarolóvírus támadások napjainkban nem egyszeri események, mint a Wannacry volt 2017-ben. A bűnözők jól megalapozott procedúrákkal és eszköztárral rendelkeznek, melyeket rutinszerűen alkalmaznak. A támadások általában hosszabbak: a támadók napokat (akár heteket is) eltöltenek az áldozatnak jelölt szervezeten belül, alaposan feltérképezve a belső hálózatot, miközben hozzáférési adatokat és más hasznos információt gyűjtenek.

A Sophos kutatás eredményei jó példák a trendre, melyet mindannyian megfigyeltünk a fenyegetések terén. A bűnözők jól megtervezett manuális akciókat szerveznek meg, behatolnak az áldozat rendszereibe, alaposan felderítik őket és kikapcsolják a védelmet, mielőtt végrehajtanák a végső támadást.

A Netwalker zsarolóvírus mögött álló “threat actorok” kevésbé támaszkodnak a saját maguk által készített eszközökre, mint más zsarolóvírus csoportok. Az eszköztár legnagyobb része nyilvános forrásokból lett összegyűjtve. Az ilyen, úgynevezett “grey-hat” alkalmazások használatával spórolnak a fejlesztés idején, mely az eredetiség rovására megy.

Az ehhez hasonló, közvetlenül a támadók taktikáiba és eszközeibe való betekintések ritka lehetőséget kínálnak, hogy meglássuk, mi történik a színfalak mögött. Ez pedig drámai mértékben segíti a védekezőket abban, hogy felkészítsék a védelmüket a támadások korai szakaszai ellen, mielőtt a támadók terjeszteni kezdenék magát a zsarolóvírust.

Mit tartalmaz a bűnözők eszköztára?

Az archívum a fenyegetés mögött álló személyek által használt zsarolóvírus terjesztő csomagok legalább 12 különböző verzióját tartalmazta, illetve még számos más eszközt is:

egy átfogó eszközkészletet, melyekkel felderíthették a célzott hálózatokat,
a jogosultságok szintjét emelő és egyéb exploitokat, melyeket Windows számítógépek ellen lehet használni,
és olyan eszközöket, melyekkel ellophatják, kinyomozhatják vagy kierőszakolhatják az értékes információhoz vezető útvonalat egy gépről vagy egy hálózatról. (Beleértve a Mimikatzet, illetve a Mimidogz és Mimikittenz nevű változatait, utóbbiakat arra tervezték, hogy elkerüljék az endpoint biztonsági megoldás által való felfedezést.)

A szkriptek és exploit eszközök egy részét közvetlenül a Github repositorykból másolták le. Az eszközök egy része ingyenesen beszerezhető Windows segédprogram, mint például az Amplia Security Windows Credential Editorja.

Továbbá a következőket is megtalálták:

a Microsoft SysInternals PsTools csomag egy majdnem teljes gyűjteményét,
az NLBrute egy másolatát (amely brute-force módszerrel próbálja feltörni a jelszavakat),
a kereskedelmi forgalomban kapható TeamViewer és AnyDesk távoli kisegítő eszközeinek telepítőit,
és számos olyan eszközt, melyet a végpontok biztosításával foglalkozó cégek hoztak létre abból a célból, hogy eltávolítsák a saját (vagy más cégek) endpoint biztonsági megoldásait és vírusirtóit a számítógépről.

A betörés részleteinek felderítése

„Nem teljesen egyértelmű, hogy a kampány mögött álló bűnözők hogyan vetik meg a lábukat az általuk célzott hálózaton, azonban a nyomok arra utalnak, hogy a gyakran használt, elavult szerverszoftverek (például a Tomcat vagy Weblogic) jól ismert, részletesen ismertetett gyengeségeit vagy a gyenge RDP jelszavakat használják ki.”

– mondta Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonsági szakértője.

Az NLBrute nevű brute-force eszközt is megtalálta a Sophos. Az eszköz konfigurációs fájljai azt mutatják, hogy egy előre megadott felhasználónevekből és jelszavakból álló gyűjtemény használatára állították be, melyekkel olyan számítógépek feltörését kísérelték meg, ahol engedélyezték a távoli asztal használatát. Az NLBrute használható olyan támadásokban, melyek célja a hálózatra való behatolás kívülről vagy arra is, hogy laterális hozzáférést szerezzenek más számítógépekhez, miután megvetették a lábukat a hálózaton.

Miután bejutottak az áldozatuk hálózatára, a támadók a jelek szerint a SoftPerfect Network Scannerét használták arra, hogy azonosítsák a nyitott SMB portokkal rendelkező számítógépeket és célpontlistát készítsenek róluk. Később a Mimikatzet, a Mimidogzot vagy a Mimikittenzt használhatták arra, hogy megszerezzék hozzájuk a hozzáférési adatokat.

A megtalált fájlok a bűnözők preferált exploitjainak gyűjteményét is megmutatták. Ezek között a következők szerepeltek:

az EternalDarkness SMBv3 exploit variánsai (CVE-2020-0796),
a CVE-2019-1458 lokális jogosultság exploit Windows ellen,
a CVE-2017-0213 Windows COM jogosultság-növelő exploit, melyet a Google Security Github fiókján publikáltak,
a CVE-2015-1701 “RussianDoll” jogosultság-növelő exploit.

Továbbá megtalálták a dirtycow sebezhetőség ellen használt pokemon exploit firefart variánsának forráskódját is; ez pedig túl sok nevetséges elnevezés egyetlen Linux jogosultság-szint emelő exploitra. A támadók arra sem vették a fáradtságot, hogy megváltoztassák a firefart alapértelmezés szerint megadott felhasználónév értékét, ám ezt máshol még megtehetik.

Az exploitok és hackelésre használt eszközök mellett a támadók összeszedtek egy színes gyűjteményt is, mely olyan szoftverekből állt, melyeket endpoint biztonsági megoldások és antivírusok Windows számítógépekről való eltávolítására terveztek. A gyűjteményükben található eszközök között megtaláltuk az ESET által közzétett AV Remover és a TrendMicro WorryFree Uninstall programokat is.

A zsarolóvírus terjesztése

A támadók a Netwalker zsarolóvírus-t általában egy reflektív PowerShell betöltő szkript használatával terjesztik, amelyet több rétegnyi kódolás véd az egyszerűbb elemzések ellen. A folyamat végén a Netwalker payload betöltődik és végrehajtódik. A végső kártevő egy DLL vagy egy futtatható fájl. A célszámítógépen lévő fájlok titkosításra kerülnek, a felhasználó pedig egy ilyen jellegű üzenetet talál:

Ha ezt a szöveget valamilyen okból a titkosítás vége előtt olvassa, ezt érthető amiatt, mivel a számítógép lelassult,
a szívverése pedig felgyorsult, mivel nem tudja kikapcsolni,
így azt javasoljuk, hogy távolodjon el a számítógépétől és fogadja el a tényt, hogy kompromittálódott.
Az újraindítás/leállítás miatt el fogja veszíteni a fájlokat a visszaállítás lehetősége nélkül.

Minden egyes alkalommal, amikor új szervezet az áldozat, a támadók a Netwalker DLL egy egyedi buildjét használják. Érdekes módon számos Netwalker DLL ugyanazt a létrehozási dátumot tartalmazza a PE headerben. Sőt, az egyetlen eltérés az encrypted blob store resource numberjében található, mely 1337 vagy 31337 lehet. Valószínűnek tűnik, hogy a legtöbb alkalommal ugyanazt a DLL template-et használják és csak ezt a encrypted blobot változtatják meg.

Related Topics:2020 betekintés netwalker sophos zsarolóvírus

Up Next

Újjászületik a magyar vasúti járműgyártás

Don't Miss

Online számálázóval segíti a Budapest Bank csoport a kisvállalkozókat

Gazdaság

Az extrém hőség ellenére is Európa élén a magyar csemegekukorica

Magyarország továbbra is Európa csemegekukorica-nagyhatalma, de egyre nehezebb megőrizni vezető szerepét. Az aszály, a növekvő költségek és a csökkenő jövedelmezőség ellenére a csemegekukorica továbbra is kiszámítható termelési lehetőséget jelenthet a hazai gazdálkodóknak.

A Syngenta szerint a magyar ágazat jövőjének kulcsa az öntözés fejlesztése, a szélsőséges időjárást jól viselő fajták használata és a termelési hatékonyság növelése lehet.

Magyarország továbbra is vezető szerepet tölt be az európai csemegekukorica-termesztésben, miközben az ágazatnak egyszerre kell alkalmazkodnia a szélsőségesebb időjáráshoz, az emelkedő költségekhez és a nyomott értékesítési árakhoz. A hazai termőterület az elmúlt években mintegy 35 ezer hektárról 25 ezer hektárra csökkent, az öntözött területek aránya ugyanakkor növekedett.

A Syngenta szakértői szerint öntözött körülmények között a növény továbbra is stabil és viszonylag kiszámítható bevételi forrást jelenthet a gazdálkodóknak. A magyar csemegekukorica jelentős része konzervként vagy gyorsfagyasztott termékként kerül a hazai és a nemzetközi piacokra. Magyarország európai elsőségét Franciaország és Lengyelország követi. Franciaország stabilan magas termésátlagokkal, jó minőségű alapanyaggal és kedvező költségszinttel versenyez, míg a lengyel termőterület korábbi gyors növekedése az elmúlt években megtorpant. Világszinten az Egyesült Államok, Kína és Thaiföld számít a legnagyobb termelőnek.

„A csemegekukorica a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egyik meghatározó terméke. Hazánk továbbra is Európa legfontosabb termelője, ugyanakkor ennek a pozíciónak a megőrzése egyre komolyabb alkalmazkodást igényel. A gazdálkodóknak növekvő termelési költségekkel, kiszámíthatatlan csapadékkal és szélsőséges hőmérsékletekkel kell szembenézniük, miközben a feldolgozóiparban is erős árverseny alakult ki. A jövőben azok a termelési rendszerek lehetnek sikeresek, amelyek stabil hozamot, jó minőséget és hatékony feldolgozhatóságot biztosítanak”

– mondta Fóris Balázs értékesítési vezető.

Az aszály lett az egyik legnagyobb kockázat

Az elmúlt öt év eredményei jól mutatják, mennyire kiszolgáltatott az ágazat az időjárásnak és a piaci változásoknak. A 2022-es rendkívüli aszály alacsony termést eredményezett, míg 2023-ban kiemelkedő hozamok és magas felvásárlási árak jellemezték a szezont. A nagyobb mennyiség és a magasabb alapanyagár ugyanakkor jelentős, magas költséggel előállított készleteket eredményezett a feldolgozóknál. Ennek hatása még később is érzékelhető volt a konzerv- és fagyasztott termékek piacán. 2024-ben és 2025-ben a hozamok már a tervek közelében alakultak, de alacsonyabb felvásárlási árak mellett. Az ágazatban ezért egyszerre csökken a termelők és a feldolgozók nyeresége, miközben növekszik a termesztéshez szükséges befektetés és a vállalt kockázat. Az öntözés például egyre kevésbé tekinthető választható technológiai elemnek, sokkal inkább a biztonságos termesztés egyik alapfeltételévé válik.

A csemegekukorica kedveli a nyári meleget, az extrém hőség azonban már káros lehet. A hosszú csapadékmentes időszakok, a száraz levegő és a rendkívül magas hőmérséklet együttesen olyan stresszt okozhatnak a növénynek, amely csökkenti a termés mennyiségét és minőségét. Az öntözés nélküli területek különösen veszélyeztetettek.

A vásárlók elvárásai is egyre magasabbak

A fogyasztók számára a csemegekukorica esetében elsősorban az íz, a szín, a szemek külleme és az egyenletes minőség érzékelhető. A háttérben ugyanakkor ennél jóval összetettebb követelményrendszer áll. A termelőknek és a feldolgozóknak olyan alapanyagot kell előállítaniuk, amely egységes minőségű, hatékonyan feldolgozható, GMO-mentes, és megfelel a növényvédőszer-maradványokra vonatkozó szigorú előírásoknak. A kereskedelmi partnerek sok esetben a jogszabályi határértékeknél is alacsonyabb szermaradványszintet várnak el. A feldolgozóipar számára egyre fontosabb az úgynevezett szemkihozatal is. Ez közérthetően azt jelenti, hogy egy betakarított kukoricacsőből mennyi valóban hasznosítható, jó minőségű kukoricaszem nyerhető ki. Minél magasabb ez az arány, annál kevesebb melléktermék keletkezik, és annál gazdaságosabban állítható elő a konzerv- vagy gyorsfagyasztott termék.

Már nem elegendő, ha egy fajta csak sokat terem

A modern csemegekukorica-fajtákkal szemben ma már több, egymással párhuzamos elvárás fogalmazódik meg. Fontos a magas és stabil terméshozam, a jó feldolgozhatóság, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, valamint az, hogy a növény a szárazságot és a hőstresszt is minél jobban viselje. A betegségek közül jelentős kockázatot jelenthet a kukorica törpüléses mozaikvírusa, szakmai nevén MDMV. A fertőzés gyengítheti a növényeket, visszafoghatja a fejlődésüket és terméscsökkenést okozhat. A védekezés egyik legbiztosabb módja a betegséggel szemben ellenálló hibridek használata.

A kártevők többsége megfelelő termesztéstechnológiával és növényvédelemmel kezelhető, a szélsőséges időjárási helyzetek azonban ezek előfordulását és kártételét is befolyásolhatják. A Syngenta nemesítési programjának célja ezért olyan robusztus csemegekukorica-hibridek előállítása, amelyek eltérő termőhelyeken is megbízhatóan teljesítenek, több betegséggel szemben ellenállóak, és kedvezőtlenebb időjárási körülmények között is stabil termést adnak. A nemzetközi vállalat portfóliójában a középkorai érésű GSS5649 és a fő érési időszakba tartozó GSS6924 több éven keresztül stabil eredményeket mutatott stresszes körülmények között is. A Syngenta 2026-ban mutatja be a GSS8871 jelű, középérésű, vírusrezisztens hibridet, amely a tervek szerint 2027-től kerülhet kereskedelmi forgalomba.

A vetőmagtól a termőföld feltérképezéséig

A Syngenta a hazai termelők számára nemcsak a magyarországi körülményekre kiválasztott vetőmagokat biztosítja, hanem szaktanácsadással, növényvédelmi technológiákkal és precíziós gazdálkodási megoldásokkal is támogatja a termesztést. Ezek közé tartozik az Interra® Scan talajfeltérképezési technológia, amely részletes képet adhat a termőföld eltérő tulajdonságairól. Segítségével a gazdálkodók pontosabban tervezhetik meg a tápanyag-utánpótlást és más termesztési beavatkozásokat, így a termőföld különböző részei az adottságaiknak megfelelő kezelést kaphatnak. A pontosabb tervezés különösen fontos egy olyan kultúránál, amelynek termesztési költsége magas, és amelynél az időjárás, az öntözés és a betakarítás megfelelő időzítése alapvetően befolyásolja a gazdaságosságot.

Hatékonyabb termesztéssel őrizhető meg az európai vezető szerep

A Syngenta bizakodó a magyar csemegekukorica-ágazat jövőjét illetően. A vállalat szerint Magyarország kedvező termelési tapasztalata, feldolgozóipari háttere és szakmai tudása továbbra is erős alapot jelent. A versenyképesség megőrzéséhez azonban egyre nagyobb szükség lesz az öntözés fejlesztésére, a szélsőséges körülményekhez jól alkalmazkodó hibridekre, a precízebb termesztési megoldásokra, valamint a termelők és a feldolgozók szoros együttműködésére. A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy az ágazat képes-e úgy javítani a hatékonyságát és a termésbiztonságát, hogy közben megőrzi a magyar csemegekukorica fogyasztók által elvárt ízét és minőségét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rekordhőség, rekordkockázat: a klímaváltozás már a vállalatok működését is átírja

A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is.

A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint. A vállalatok számára ezért a fizikai klímakockázatok kezelése már nem csak a szabályozói elvárásokat érintő fenntarthatósági kérdés, hanem a működésbiztonság és a versenyképesség alapvető feltétele – figyelmeztet a KPMG.

Az elmúlt időszak szélsőséges időjárási eseményei jól mutatják, hogy a klímaváltozás hatásai már érezhetők a gazdaságban. A tartós hőség, a csapadékhiány és az alacsony dunai vízállás nemcsak környezeti problémát jelent, hanem egyre inkább hatással van Magyarország energiaellátására és a vállalatok működésére is. Erről szól a 2026. augusztus 1-jén kihirdetett kormányrendelet[1] is, amely a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait módosítja és gyorsabb és kiszámíthatóbb reagálást tesz lehetővé az energiaellátást veszélyeztető helyzetekben.

A most elfogadott szabályozás azt jelzi, hogy a döntéshozók is számolnak azzal, hogy a jövőben gyakrabban fordulhatnak elő olyan helyzetek, amikor az energiaellátás biztonsága rendkívüli intézkedéseket igényel. A rendelet megszületése megmutatja azt is, hogy a klímaváltozás következményei olyan mértékben vannak jelen, hogy már a gazdasági és szabályozási környezetet is aktívan alakítják.

„A fizikai klímakockázat ma már nem fenntarthatósági melléktéma, hanem pénzügyi és működési kockázat, amelyet a felelős vállalatirányításnak ugyanolyan komolysággal kell kezelnie, mint egy hitelkockázatot vagy egy geopolitikai ellátási zavart. Hatással lehet a működési költségekre, az ellátási láncokra, az eszközállomány értékére és végső soron a vállalat pénzügyi teljesítményére is. Azok a vállalatok, amelyek eddig csak a szabályozói megfelelés szempontjából foglalkoztak ezekkel a kockázatokkal, most azt tapasztalják, hogy a változásokra hetek, sőt akár napok alatt kell reagálniuk”

– hangsúlyozza Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

A szélsőséges időjárási hatások ráadásul ritkán jelentkeznek önmagukban. A tartós hőség és a csapadékhiány egyszerre csökkentheti a rendelkezésre álló vízkészleteket, növelheti az energiaigényt és terhelheti az energiaellátási rendszereket, miközben a mezőgazdasági termelésre és az ellátási láncokra is hatással van. Ezek a folyamatok egymást erősítve jelenhetnek meg, ezért a vállalatoknak ma már nem elszigetelt kockázatokban, hanem összetett forgatókönyvekben érdemes gondolkodniuk, amelyekben egy hőhullám, vízhiány vagy energiaellátási zavar egyszerre is jelentkezhet.

A kockázatok időtávja is jelentősen átalakult az elmúlt években. A Copernicus Climate Change Service és a Meteorológiai Világszervezet adatai szerint Európa ma a világ leggyorsabban melegedő kontinense, a felmelegedés üteme az elmúlt három évtizedben megközelítőleg kétszerese volt a globális átlagnak. Ennek következtében azok a fizikai klímakockázatok, amelyek korábban távoli, hosszú távú forgatókönyvként szerepeltek a vállalati tervezésben, ma már akut és krónikus formában egyaránt megjelennek a mindennapi működésben. Ezek következtében a termeléskiesés, az ellátási láncok zavarai, a magasabb energiaköltségek vagy akár a működést érintő hatósági beavatkozások már rövid távon is valós üzleti kockázatot jelenthetnek, amely tényezők stratégiai figyelmet igényelnek.

A vállalatok számára ezért egyre kevésbé az a kérdés, hogy érintheti-e őket a klímaváltozás, hanem az, hogy mennyire felkészülten reagálnak rá.

[1] A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet, 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Véget ért az IT-bérrobbanás: a következő verseny már nem a fizetésekről szól

A magyar IT munkaerőpiac új szakaszba lépett. A Bluebird International Zrt. 2026-os IT Salary Guide-ja szerint lezárult az elmúlt évek intenzív bérnövekedési időszaka: a legtöbb IT pozícióban a bérek stagnálnak, miközben csak néhány, továbbra is hiányszakmának számító területen figyelhető meg érdemi emelkedés.

A vállalat több mint 3000 valós béradat, 12 hónap piaci tapasztalata, AI-támogatott adatfeldolgozás és szakértői validáció alapján készítette el idei elemzését.

„A 2021–2023 közötti időszakot rendkívül feszes munkaerőpiac jellemezte: a vállalatok sok esetben egymással versenyeztek a tapasztalt IT szakemberekért, ami gyors bérnövekedést eredményezett. Az elmúlt másfél-két évben azonban a gazdasági környezet jelentősen megváltozott. A visszafogottabb beruházások, a bizonytalan nemzetközi üzleti környezet, valamint a számos vállalatnál tapasztalható hiring freeze-ek és szervezeti racionalizálások mérsékelték a munkaerőpiaci nyomást. Ez nem jelenti azt, hogy könnyű IT szakembert találni, de a korábban általános licitháborúk ma már jóval ritkábbak, miközben bizonyos hiányszakmákban továbbra is intenzív a verseny.”

– mondta Lakovich Nándor, a Bluebird International Zrt. account Management és Delivery csapatának vezetője.

A bérstagnálás nem érint minden területet

A Bluebird IT Salary Guide alapján a klasszikus fejlesztői területeken – például Java, JavaScript, .NET, Python vagy Full Stack – az elmúlt évben nem volt számottevő bérnövekedés. Ezzel szemben az SAP szakértők, az architekt szerepkörök, valamint a cloud, DevOps és cybersecurity területeken továbbra is erős a kereslet, amit a szűk szakemberkínálat is fenntart.

A vezetői munkaerőpiac is átalakul

A vezetői pozíciók esetében szintén visszafogottabb piac rajzolódik ki. A Bluebird IT Salary Guide stagnáló vezetői bérsávjai összhangban állnak azzal a piaci tapasztalattal, hogy az elmúlt időszakban számos vállalat szervezeti racionalizálást hajtott végre: új vezetők felvétele helyett sok esetben belső átszervezéssel, a feladatkörök újraelosztásával működtek tovább a szervezetek.

Az AI nem bérrobbanást, hanem vezetői dilemmákat hozott

Bár a mesterséges intelligencia ma meghatározó téma a vállalatok életében, a Bluebird IT Salary Guide adatai alapján ez egyelőre nem járt együtt általános IT-bérrobbanással. A Machine Learning és AI szakemberek továbbra is a magasabban fizetett kategóriák közé tartoznak, de a piac nem önmagában az AI-ismeretet árazza.

„A legtöbb vállalat számára ma már nem az a kérdés, hogy megjelenik-e az AI a működésében, hanem az, hogy ez milyen hatással lesz a szervezetére és a szükséges kompetenciákra. Mely feladatokat érdemes automatizálni? Milyen tudás marad stratégiai érték? Milyen csapatot érdemes felépíteni vagy megtartani? Ezek ma már nem technológiai, hanem vezetői kérdések. Tapasztalataink szerint azok a szervezetek hozzák meg a legjobb döntéseket, amelyek a technológiai lehetőségeket az üzleti céljaikkal és a szükséges kompetenciákkal együtt vizsgálják.”

– mondta Réfi Veronika, a Bluebird International Zrt. tulajdonosa és vezérigazgatója.

A következő verseny már a kompetenciastratégiáról szól

A Bluebird szerint az IT munkaerőpiac következő időszakának legfontosabb kérdése már nem kizárólag az lesz, hogy egy vállalat mennyit fizet egy szakembernek, hanem hogy képes-e előre felmérni, milyen kompetenciákra lesz szüksége a következő években.

„Az AI fejlődésével párhuzamosan a toborzási döntések egyre szorosabban kapcsolódnak a szervezeti és üzleti stratégiához: nemcsak azt kell eldönteni, kit érdemes felvenni, hanem azt is, mely képességeket kell házon belül fejleszteni, mely területeken érdemes új szerepköröket kialakítani, és hol teremthet valódi versenyelőnyt az emberi szakértelem a technológia mellett.”

– tette hozzá Réfi Veronika.

A Bluebird IT Salary Guide letölthető innen: bluebird.hu/it-fizetesek

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!