Gazdaság

A Netwalker zsarolóvírus betekintést nyújt a fenyegetők módszereibe

A Netwalker zsarolóvírussal kapcsolatos fertőzési kampány utáni nyomozás közben a Sophos a támadást végrehajtó bűnözők által használt fájlokra bukkant.

A vírusokat és egyéb fájlokat tartalmazó gyűjtemény számos részletet árul el a támadók módszereiről, melyeket a hálózatok kompromittálására, jogosultságaik magasabb szintre emelésére és a vírus munkaállomásokra való terjesztésére használtak a közelmúltbéli támadásokban.

A Netwalkert terjesztő bűnözői csapat változatos profilú célpontokat támadott meg az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Nyugat-Európában. A legutóbbi jelentések arra utalnak, hogy a támadók úgy döntöttek, erőfeszítéseiket nagyobb szervezetekre összpontosítják, mint sem magánszemélyekre.

A Sophos által felfedezett eszköztár megerősíti ezt a feltevést, hiszen vállalati hálózatok rendszergazda hozzáférési adatainak megszerzésére szolgáló programokat is tartalmaz, melyeket Domain Controllerről való szoftverterjesztést alkalmazó eszközökkel kombináltak. Gyakori dolgok egy vállalati hálózatban, azonban ritkák az otthoni felhasználók esetében.

És bár a payload legnagyobb része a Netwalker volt, a Zeppelin Windows zsarolóvírus és a Smaug Linux zsarolóvírus különálló mintáit is megtalálták a kutatók.

Összegzés

A zsarolóvírus támadások napjainkban nem egyszeri események, mint a Wannacry volt 2017-ben. A bűnözők jól megalapozott procedúrákkal és eszköztárral rendelkeznek, melyeket rutinszerűen alkalmaznak. A támadások általában hosszabbak: a támadók napokat (akár heteket is) eltöltenek az áldozatnak jelölt szervezeten belül, alaposan feltérképezve a belső hálózatot, miközben hozzáférési adatokat és más hasznos információt gyűjtenek.

A Sophos kutatás eredményei jó példák a trendre, melyet mindannyian megfigyeltünk a fenyegetések terén. A bűnözők jól megtervezett manuális akciókat szerveznek meg, behatolnak az áldozat rendszereibe, alaposan felderítik őket és kikapcsolják a védelmet, mielőtt végrehajtanák a végső támadást.

A Netwalker zsarolóvírus mögött álló “threat actorok” kevésbé támaszkodnak a saját maguk által készített eszközökre, mint más zsarolóvírus csoportok. Az eszköztár legnagyobb része nyilvános forrásokból lett összegyűjtve. Az ilyen, úgynevezett “grey-hat” alkalmazások használatával spórolnak a fejlesztés idején, mely az eredetiség rovására megy.

Az ehhez hasonló, közvetlenül a támadók taktikáiba és eszközeibe való betekintések ritka lehetőséget kínálnak, hogy meglássuk, mi történik a színfalak mögött. Ez pedig drámai mértékben segíti a védekezőket abban, hogy felkészítsék a védelmüket a támadások korai szakaszai ellen, mielőtt a támadók terjeszteni kezdenék magát a zsarolóvírust.

Mit tartalmaz a bűnözők eszköztára?

Az archívum a fenyegetés mögött álló személyek által használt zsarolóvírus terjesztő csomagok legalább 12 különböző verzióját tartalmazta, illetve még számos más eszközt is:

egy átfogó eszközkészletet, melyekkel felderíthették a célzott hálózatokat,
a jogosultságok szintjét emelő és egyéb exploitokat, melyeket Windows számítógépek ellen lehet használni,
és olyan eszközöket, melyekkel ellophatják, kinyomozhatják vagy kierőszakolhatják az értékes információhoz vezető útvonalat egy gépről vagy egy hálózatról. (Beleértve a Mimikatzet, illetve a Mimidogz és Mimikittenz nevű változatait, utóbbiakat arra tervezték, hogy elkerüljék az endpoint biztonsági megoldás által való felfedezést.)

A szkriptek és exploit eszközök egy részét közvetlenül a Github repositorykból másolták le. Az eszközök egy része ingyenesen beszerezhető Windows segédprogram, mint például az Amplia Security Windows Credential Editorja.

Továbbá a következőket is megtalálták:

a Microsoft SysInternals PsTools csomag egy majdnem teljes gyűjteményét,
az NLBrute egy másolatát (amely brute-force módszerrel próbálja feltörni a jelszavakat),
a kereskedelmi forgalomban kapható TeamViewer és AnyDesk távoli kisegítő eszközeinek telepítőit,
és számos olyan eszközt, melyet a végpontok biztosításával foglalkozó cégek hoztak létre abból a célból, hogy eltávolítsák a saját (vagy más cégek) endpoint biztonsági megoldásait és vírusirtóit a számítógépről.

A betörés részleteinek felderítése

„Nem teljesen egyértelmű, hogy a kampány mögött álló bűnözők hogyan vetik meg a lábukat az általuk célzott hálózaton, azonban a nyomok arra utalnak, hogy a gyakran használt, elavult szerverszoftverek (például a Tomcat vagy Weblogic) jól ismert, részletesen ismertetett gyengeségeit vagy a gyenge RDP jelszavakat használják ki.”

– mondta Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonsági szakértője.

Az NLBrute nevű brute-force eszközt is megtalálta a Sophos. Az eszköz konfigurációs fájljai azt mutatják, hogy egy előre megadott felhasználónevekből és jelszavakból álló gyűjtemény használatára állították be, melyekkel olyan számítógépek feltörését kísérelték meg, ahol engedélyezték a távoli asztal használatát. Az NLBrute használható olyan támadásokban, melyek célja a hálózatra való behatolás kívülről vagy arra is, hogy laterális hozzáférést szerezzenek más számítógépekhez, miután megvetették a lábukat a hálózaton.

Miután bejutottak az áldozatuk hálózatára, a támadók a jelek szerint a SoftPerfect Network Scannerét használták arra, hogy azonosítsák a nyitott SMB portokkal rendelkező számítógépeket és célpontlistát készítsenek róluk. Később a Mimikatzet, a Mimidogzot vagy a Mimikittenzt használhatták arra, hogy megszerezzék hozzájuk a hozzáférési adatokat.

A megtalált fájlok a bűnözők preferált exploitjainak gyűjteményét is megmutatták. Ezek között a következők szerepeltek:

az EternalDarkness SMBv3 exploit variánsai (CVE-2020-0796),
a CVE-2019-1458 lokális jogosultság exploit Windows ellen,
a CVE-2017-0213 Windows COM jogosultság-növelő exploit, melyet a Google Security Github fiókján publikáltak,
a CVE-2015-1701 “RussianDoll” jogosultság-növelő exploit.

Továbbá megtalálták a dirtycow sebezhetőség ellen használt pokemon exploit firefart variánsának forráskódját is; ez pedig túl sok nevetséges elnevezés egyetlen Linux jogosultság-szint emelő exploitra. A támadók arra sem vették a fáradtságot, hogy megváltoztassák a firefart alapértelmezés szerint megadott felhasználónév értékét, ám ezt máshol még megtehetik.

Az exploitok és hackelésre használt eszközök mellett a támadók összeszedtek egy színes gyűjteményt is, mely olyan szoftverekből állt, melyeket endpoint biztonsági megoldások és antivírusok Windows számítógépekről való eltávolítására terveztek. A gyűjteményükben található eszközök között megtaláltuk az ESET által közzétett AV Remover és a TrendMicro WorryFree Uninstall programokat is.

A zsarolóvírus terjesztése

A támadók a Netwalker zsarolóvírus-t általában egy reflektív PowerShell betöltő szkript használatával terjesztik, amelyet több rétegnyi kódolás véd az egyszerűbb elemzések ellen. A folyamat végén a Netwalker payload betöltődik és végrehajtódik. A végső kártevő egy DLL vagy egy futtatható fájl. A célszámítógépen lévő fájlok titkosításra kerülnek, a felhasználó pedig egy ilyen jellegű üzenetet talál:

Ha ezt a szöveget valamilyen okból a titkosítás vége előtt olvassa, ezt érthető amiatt, mivel a számítógép lelassult,
a szívverése pedig felgyorsult, mivel nem tudja kikapcsolni,
így azt javasoljuk, hogy távolodjon el a számítógépétől és fogadja el a tényt, hogy kompromittálódott.
Az újraindítás/leállítás miatt el fogja veszíteni a fájlokat a visszaállítás lehetősége nélkül.

Minden egyes alkalommal, amikor új szervezet az áldozat, a támadók a Netwalker DLL egy egyedi buildjét használják. Érdekes módon számos Netwalker DLL ugyanazt a létrehozási dátumot tartalmazza a PE headerben. Sőt, az egyetlen eltérés az encrypted blob store resource numberjében található, mely 1337 vagy 31337 lehet. Valószínűnek tűnik, hogy a legtöbb alkalommal ugyanazt a DLL template-et használják és csak ezt a encrypted blobot változtatják meg.

Related Topics:2020 betekintés netwalker sophos zsarolóvírus

Up Next

Újjászületik a magyar vasúti járműgyártás

Don't Miss

Online számálázóval segíti a Budapest Bank csoport a kisvállalkozókat

Gazdaság

11%-kal csökkent az elektromos autók ára egy év alatt, tovább tolódik a kínálat a középkategóriás autók felé

Megjelent a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, februári közös statisztikája. Az adatok szerint egy év alatt több mint 11%-kal csökkent a használtautó-piacon meghirdetett elektromos autók átlagára, miközben kínálatuk tovább bővül. A piacon erősödik a középkategória szerepe, és egyre nagyobb súlyt képviselnek a magasabb értékű modellek. A hajtásláncok között továbbra is a hibridek átlagára a legmagasabb.

Tovább tolódik a kínálat a középkategóriás autók felé

2026 februárjában a Használtautó.hu kínálatában meghirdetett személygépkocsik 34,9%-a tartozott a 2,5 millió forint alatti kategóriába, 29,0%-a a 2,5–5 millió forintos sávba, 23,7%-a az 5–10 millió forintos árkategóriába, míg 12,4%-uk 10 millió forint feletti áron szerepelt a kínálatban. Az előző év azonos időszakához képest jelentős szerkezeti változás figyelhető meg: a 2,5 millió forint alatti kategória aránya 6,3%-kal csökkent, miközben a középkategóriát jelentő 2,5–5 millió forintos szegmens 2,5%-kal, az 5–10 millió forintos kategória pedig 3,5%-kal bővült. A 10 millió forint feletti autók aránya kisebb mértékben, 0,2%-kal emelkedett. A kínálati átlagár februárban 5,7 millió forintra nőtt, egy évvel korábban ez az érték 5,4 millió forint volt.

A meghirdetett személygépkocsik közel fele, mintegy 50 420 darab benzinmeghajtású volt, míg a 43 570 dízelautó 41,3%-ot képviselt a kínálatban. Az alternatív hajtású járművek részesedése továbbra is alacsonyabb, az elektromosok a kínálat 5,8%-át, a hibridek pedig 4,8%-át teszik ki. Éves összevetésben az alternatív meghajtású autók kínálata bővült a leggyorsabban. Az elektromos autók száma 27,5%-kal, a hibrideké 22,0%-kal nőtt. Ezzel párhuzamosan a benzinmeghajtású autók száma 2,8%-kal, a dízelmodelleké pedig 4,0%-kal csökkent.

44%-kal magasabb a dízelek futásteljesítménye

A meghirdetett benzines autók átlagosan 152 ezer kilométert, míg a dízelek mintegy 219 ezer kilométert futottak, vagyis a dízelmeghajtású járművek közel 44,1%-kal nagyobb futásteljesítménnyel szerepeltek a kínálatban. A benzines autók átlagéletkora 13,2 év, a dízeleké 12,1 év volt. Éves összevetésben a dízelek futásteljesítménye 1,8%-kal, míg a benzineseké 3,8%-kal csökkent. A dízeles személygépjárművek átlagéletkora 1,6%-kal, míg a benzineseké 5,7%-kal csökkent.

A használt autók átlagárait meghajtás szerinti bontásban vizsgálva azt látjuk, hogy jelenleg a piacon a hibrid és az elektromos gépjárművek kínálati átlagára között az olló nyílik: a hibrid esetében 2026 februárjában 11 450 000, míg az elektromos 10 950 000 forint átlagértéket tapasztalhattunk. A hibrid autók esetén ez 7,4%-os, míg az elektromosok esetében 11,1%-os árcsökkenést jelent egy év alatt. A dízelüzemű személygépkocsik átlagosan 5,4%-kal voltak drágábbak a benzines modelleknél.

A statisztikai modell szerint egy jármű minden eltelt évvel hajtástípustól függően 6,9–7,7%-ot veszít az értékéből, míg minden ezer megtett kilométer további 0,2%-os árcsökkenést eredményez. A hengerűrtatalom 100 köbcentiméterrel való növekedése 3,4%-kal növeli az autó értékét, addig a teljesítmény 10 kilowattos növekedése 3,7%-kal. Az állapot jelentős árkülönbséget okoz: az újszerű járművek 21,4%-kal, a kitűnő állapotúak 19,4%-kal drágábbak, míg a sérült vagy hibás autók ára átlagosan 60,6%-kal alacsonyabb.

A legnépszerűbb modellek közül az Audi A6 bizonyult a legdrágábbnak 7,2 millió forintos átlagárral, míg a Suzuki Swift 1,9 millió forintos átlaggal a legolcsóbb maradt. A legnagyobb mértékű drágulás ugyanakkor éppen a Swift esetében volt megfigyelhető: átlagára egy év alatt 28,6%-kal emelkedett.

A 10 legnépszerűbb márka életkorában hosszú távon lassú emelkedés látható, azonban rövid távon csökkenés tapasztalható a megfigyelt időszakban. Az Opel, a Renault és a Volkswagen márkák rendelkeznek a legidősebb átlagéletkorral, mely februárban 12,5-13,3 év között mozgott. Őket követi a Ford és a Mercedes-Benz 11,7-11,8, majd az Audi és a Toyota melyek átlagosan 11,1–11,3 évesek. A BMW-k átlagéletkora megközelítőleg 10,8 év, a Škodák nagyjából 9,9 évesek, végül pedig a legfiatalabb szereplő, a Kia, körülbelül 8,9 évvel.

A 10 legnépszerűbb márka átlagárait vizsgálva a három nagy német prémiumgyártó – a Mercedes-Benz, a BMW és az Audi – jól elkülönülve vezetik a sorrendet a 8,5-10,5 millió forint kategóriában. Őket követi a Toyota, a Kia, a Škoda és a Volkswagen egy csoportban, amelyek árkategóriája 4,8–5,3 millió forint. A Ford ettől kissé lemaradva 4 millió forint körül szerepel a kínálatban, végül a legnépszerűbb márkák közül az alsó sávot a Renault és az Opel képviseli 2,8-3,1 millió forintos átlagárakkal

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében minden hónapban megjelenő statisztika célja, hogy átláthatóvá tegye a hazai használtautó-piac szerkezetét, és pontos képet adjon a keresleti-kínálati trendek alakulásáról. Az adatok alapján a piac egyértelműen fiatalodik, egyre több alternatív hajtású modell jelenik meg, és a vevők számára egyre nagyobb arányban érhetők el jobb állapotú, kedvezőbb futásteljesítményű autók.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2026. februári statisztikájában olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

1600 kilométernyi új optikai hálózatot épít a TARR

A digitális infrastruktúra manapság már a gazdasági fejlődés egyik meghatározó tényezője. A gigabitképes internet elérhetősége a vidéki térségekben ugyanúgy alakítja a közösségek jövőjét, mint a nagyvárosokban, a TARR Kft. pedig olyan térségekben is megerősíti ezt az infrastruktúrát, ahol eddig korlátozottabbak voltak a nagy sávszélességű kapcsolódás lehetőségei, becsatlakoztatva az ott élőket az ország és a világ digitális vérkeringésébe.

Gigabit minden háztartásba: így valósul meg az EU-s cél hazánkban

Hálózatfejlesztési programot indít a TARR a DIMOP_PLUSZ-3.1.2-25 konstrukció keretében. A 12 járást érintő beruházás célja, hogy több mint 100 településen hozzáférhetővé tegye a gigabitképes internetet. A beruházás összhangban van az Európai Unió 2030-as digitális célkitűzésével, amely minden háztartás számára elérhetővé tenné az 1 Gbps sebességű internetkapcsolatot és a teljes 5G lefedettséget.

A hazai program – amelyhez a magyar állam és az Európai Unió több mint 5 milliárd forintnyi pályázati forrást biztosít a TARR Kft. számára – ennek megvalósítását szolgálja: a korábbi, 30 Mbps-os célérték helyett ma már a minimum 1000/300 Mbps névleges és 300/50 Mbps garantált sávszélesség az elvárás. A program keretében kizárólag tisztán optikai (FTTH) hálózat, illetve vezeték nélküli megoldás esetén 5G technológia minősül gigabitképesnek, a korábbi vezetékes hálózati és egyéb vezeték nélküli technológiák csak részben felelnek meg az új feltételeknek, így számos településen a teljes hálózatot optikára kell cserélni vagy ki kell építeni.

12 járás, több mint 100 település

A TARR 12 járásban nyert el fejlesztési lehetőséget, köztük a zalaegerszegi, szekszárdi és alföldi régióban, valamint Kaposváron és Kiskunfélegyházán is, a beruházás összesen több mint 100 települést érint. A fejlesztések két fő kategóriába sorolhatók, egyrészt rekonstrukciós projektek valósulnak meg, ahol a meglévő koax kábel alapú hálózatot teljes körűen optikai hálózatra cserélik, másrészt a zöldmezős beruházások tartoznak a programba, aminek köszönhetően a TARR olyan térségekben jelenik meg új szolgáltatóként, ahol korábban nem rendelkezett saját hálózattal.

„A program keretében mintegy 50 ezer háztartásban történik hálózatkorszerűsítés, további, közel 15 ezer pályázati igényhelyen pedig teljesen új infrastruktúra épül ki. A fejlesztéssel érintett területek nagy részén cégünk már jelenleg is nyújt hírközlési szolgáltatásokat, így az előfizetők optikai hálózatra váltanak”

– részletezte Tarr János ügyvezető.

1600 kilométernyi új nyomvonal

A vállalat közel 1600 kilométernyi új optikai hálózatot épít ki a projekt hároméves időtartama alatt, ami a TARR jelenlegi több ezer kilométernyi hálózati infrastruktúrájának közel egyötödét teszi ki. A kivitelezés mértékét jól érzékelteti, hogy a projekthez szükséges hálózatépítési anyagmennyiség megközelíti az 1100 raklapot, miközben a pályázatban érintett szakaszon több mint 2000 aktív hálózati eszköz és közel 650 kilométernyi régi hálózat bontása és újrahasznosítása történik meg.

Mindenkinek megadják a lehetőséget

A program egyik fontos vállalása, hogy ahol a TARR hálózatot épít, ott a belterületi lefedettséget teljes körűen biztosítja, függetlenül attól, hogy a pályázatban hány végponti címet vállalt kötelezően, mindezt további önerős forrás biztosításával.

„A fejlesztések különösen fontosak a korábban digitálisan kevésbé ellátott térségek, zártkerti és tanyavilági övezetek számára, ahol a piaci alapú fejlesztések korlátozottan valósultak meg”

– hangsúlyozta Tarr János. A gigabitképes infrastruktúra a lakossági internethasználat mellett a helyi vállalkozások működését, illetve az iskolák, rendelők és önkormányzatok stabil, nagy sebességű internetkapcsolatát és az 5G mobilhálózat optikai háttérkapcsolatait is támogatja.

Energiahatékonyabb működés, kisebb ökológiai lábnyom

A tisztán optikai hálózat működtetése kevesebb köztes aktív eszközt igényel, ami energiahatékonyabb üzemeltetést tesz lehetővé. A rekonstrukció során a régi infrastruktúra teljes körű bontása és az anyagok újrahasznosítása a pályázat kötelező környezetvédelmi vállalásainak része. A TARR célja, hogy a digitális felzárkóztatás mellett olyan fenntartható infrastruktúrát építsen ki, amely hosszú távon is képes kiszolgálni az érintett térségek egyre növekvő internetforgalmi igényeit. A fejlesztések megvalósítása 2026 elején indult el, és várhatóan 2028 végéig zárul le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

SAP Engagement Cloud néven fut tovább az Emarsys marketingautomatizációs rendszer

Az SAP bejelentette, hogy az eddig SAP Emarsys néven ismert megoldás SAP Engagement Cloud néven működik tovább. Az új elnevezés azt a stratégiai irányt tükrözi, hogy az ügyfél-elköteleződés (engagement) ne csupán marketingfunkció legyen, hanem a teljes vállalati működés egyik kulcsfontosságú, integrált képessége.

Az SAP 2020-ban vásárolta fel az Emarsyst, és azóta fokozatosan egyre szorosabban integrálta az SAP ügyfélélmény- és vállalati alkalmazásportfóliójába. A mostani átnevezés a fejlődésnek a logikus következő lépése: az SAP Engagement Cloud név már azt fejezi ki, hogy a megoldás szerepe túlmutat a kampánykezelésen, és egyre inkább vállalati szinten teszi menedzselhetővé az ügyfélelköteleződésért felelős alrendszereket: csatornákat, vevőprofil- és termékadatbázisokat.

Az Emarsys egy marketingautomatizációs és perszonalizációs platform, amely abban segíti a vállalatokat, hogy különböző csatornákon – eDM-ekben, mobilon, weben, alkalmazásokban vagy hűségprogramokon keresztül – személyre szabott és releváns ügyfélkommunikációt valósítsanak meg, jelentősen növelve a fogyasztói elköteleződést és ezáltal a bevételeket.

Ez különösen fontos a mai üzleti környezetben, ahol az ügyfélélmény minőségét már nem csak az üzenetek kreativitása határozza meg, hanem az is, hogy a vállalat mennyire tud valós idejű adatokra támaszkodni, gyorsan reagálni működési változásokra, és összehangolni a marketing, az értékesítés, az ügyfélszolgálat, valamint az operatív területek működését.

Stabil alapok + AI támogatott fejlesztések

Az SAP Engagement Cloud az SAP közlése szerint továbbra is megőrzi az SAP Emarsys jól ismert képességeit, miközben új szintre emeli az ügyfélkommunikáció és az üzleti működés összekapcsolását.

Az SAP Engagement Cloud célja, hogy a személyre szabás és a kommunikáció automatizálása ne elszigetelt marketingeszközként jelenjen meg, hanem a vállalat teljes működéséhez kapcsolódó, intelligens képességként. Ebben kiemelt szerepet kap a mesterséges intelligencia is, amely támogatja az ügyfélismeretek értelmezését, a döntések előkészítését és a skálázható, felelős működést.

A bejelentéssel párhuzamosan az SAP bemutatta az SAP Engagement Cloud, enterprise edition változatot is, amely speciálisan a nagyvállalati igényekre fókuszál. Ez az új verzió fejlettebb adminisztrációs, irányítási és kontrollfunkciókat kínál azoknak a szervezeteknek, amelyek több márkát, több régiót és több csapatot működtetnek párhuzamosan.

Az enterprise edition olyan képességek területén nyújt többet, mint a jogosultságkezelés, a központi irányítás, a tartalom- és adatkontroll, valamint a megfelelőségi és márkastandardok következetes érvényesítése. Ez a megközelítés különösen értékes lehet azoknak a vállalatoknak, amelyek egyszerre szeretnének globálisan egységesen működni, ugyanakkor helyi szinten rugalmasan reagálni ügyfeleik igényeire és a piaci helyzetre.

Magyar szempontból is fontos üzenet

Az SAP Hungary számára a mostani bejelentés azért is kiemelt jelentőségű, mert jól mutatja, hogyan válhat egy magyar kötődésű technológiai megoldás egy globális vállalati stratégia központi elemévé. A többek közt Magyarországon fejlesztett és hazánkban is népszerű Emarsys öröksége és szakmai alapjai tovább élnek az SAP Engagement Cloudban – immár egy még szélesebb vállalati kontextusban.

„A hazai vállalatok számára ez azt az üzenetet is hordozza, hogy az ügyfélkapcsolatok fejlesztése ma már nem kizárólag marketingkérdés, hanem üzleti, működési és technológiai kérdés is egyszerre. Azok a szervezetek tudnak tartós versenyelőnyt építeni, amelyek az ügyféladatokat, az üzleti folyamatokat és a valós idejű döntéseket egy rendszerben képesek összekapcsolni”

– mondta el a névváltás kapcsán Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Az SAP Engagement Cloud, enterprise edition 2026. február 19-től érhető el, további fejlesztések pedig az SAP innovációs ütemtervének megfelelően várhatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!