Ipar

Találékonyak vagyunk, de kié lesz a haszon?

Az innovatív vállalkozások aktivizálása az egyik fő célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elnökének, Farkas Szabolcsnak. A több tízéves szakmai tapasztalattal rendelkező elnök közigazgatási és piaci oldalról is jól ismeri a szellemitulajdon-védelmet, így nagy rálátása van arra, hol kell javítani és hol kell segíteni a KKV-k ügyét. A Műszaki Magazinnak adott interjújában rámutatott, hogy a szellemi tulajdonnal tudatosan foglalkozó kkv-k akár 20 százalékkal nagyobb árbevételt is elérhetnek, míg az igazi sikertörténetek csak a szellemi termékek komplex védelmén alapulhatnak.

MM: Immár több, mint egy hónapja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elnöke. Milyen célokkal érkezett és mik az első tapasztalatai?

Farkas Szabolcs: Kíváncsisággal és izgatottsággal vegyes hazatérés érzése volt, hiszen 1998-tól végigjártam a ranglétra minden fokát, míg végül 2014 és 2017 között a hivatal műszaki elnökhelyettese voltam. Jó újra együtt dolgozni a régi kollégákkal és örömmel látom, hogy sok új munkatárs is csatlakozott a szervezethez. Az elmúlt 6 évben ügyvivőként piaci oldalról ismertem meg a területet, ami után egy sokkal modernebb, még hatékonyabban működő hivatalba tértem vissza. A kollégák szaktudása még mindig kiemelkedő, így azt hiszem minden a rendelkezésünkre áll, hogy digitális hivatalként még inkább segítsük az innovatív piaci vállalkozásokat. Számos új kihívás vár rám, ahol kamatoztathatom a piacon megszerzett tudásomat és tapasztalatomat. A folytonosság jegyében szeretném finomítani a folyamatokat, miközben a szakmai és kormányzati partnerekkel együttműködve kell jobbítani a hazai szellemi-tulajdonvédelmi rendszert. A legfontosabb célkitűzésem, hogy minden innovatív szereplő számára megismertessem a szellemi tulajdon-védelemben rejlő lehetőségeket, növeljem országunkban az iparjogvédelmi tudatosságot.

Hogyan tudnak segíteni egy műszaki területen működő vállalkozásnak?

A hazai vállalkozásoknak 32,7 százaléka számít innovátornak, azaz a cégek harmada innovál minden évben. Európában ez az arány 52 százalék felett van, a cél, hogy minden második cég innovatív megoldásokkal álljon elő. De ha ez meg is van, a hasznosuláshoz még elengedhetetlen, hogy a fejlesztéseket különböző oltalmakkal „magukhoz kössék”. Ez annyit jelent, hogy ha egy műszaki fejlesztésre szabadalmat, használatiminta-oltalmat szereznek, ezzel kizárólagos hasznosítók lesznek a piacon, hogy a gyakran százmilliós fejlesztési eredményeket más cég ne használhassa, vagy csak megfelelő szerződés keretében. Ugyanígy fontosak az arculati elemek, a logók vagy a design védelme is. A potenciálisan védhető szellemi termékek felmérésében is segítünk (az IP Scan, azaz a szellemi vagyon diagnózis egy olyan lehetőség, ahol akár teljesen ingyenesen mérjük fel, mit és hogyan érdemes levédetni egy cégnek), és különböző pályázati források is rendelkezésre állnak, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) pályázatával, amely idén 2023. december 8-ig vagy a rendelkezésre álló támogatási keret kimerüléséig érhető el. Az érdeklődőknek pedig a hivatal ügyfélszolgálata és a honlapunk is nagy segítség lehet.

Pontosan milyen oltalmakra vonatkozik ez a segítség?

A támogatást igénylő vállalkozások visszakapják az európai uniós vagy hazai védjegyek és formatervezési minták bejelentési díjának akár 75 százalékát, míg az EU-n kívüli védjegyek és dizájn oltalmak díjának akár a felét is igényelhetik. Szabadalmak esetében az újdonságkutatás díjának és a bejelentéssel kapcsolatos díjaknak a háromegyede visszaigényelhető hazai és európai szinten is, míg a közösségi növényfajta-oltalomnál 50 százalékos visszatérítés járhat az online bejelentési díjból.

Miért fektetnek ilyen nagy hangsúlyt a KKV-k oltalmainak növelésére?

A kormány a hazai innováció fejlesztése terén hosszabb távon azt a célt tűzte ki, hogy Magyarország a globális innovációs indexben 2040-re a legjobb tíz, 2030-ra a legjobb 25 ország közé kerüljön. Jelenleg a 34. helyen állunk. Az európai innovációs eredménytáblán pedig a jelenlegi 21. helyünkről 2030-ig a tizedik helyre kell előre lépnünk. E célokat segíti a május elején meghirdetett Neumann János Program is, amivel kormányzati szintű az a törekvés, hogy ne csak a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) kormányzati támogatások növekedjenek, hanem az eredmények is jobban hasznosuljanak, amihez elengedhetetlen az iparjogvédelmi oltalmak megszerzése. A program három kiemelt céljából az egyik fő fejlesztendő terület a szellemi tulajdon kérdése, azaz a szabadalmak, védjegyek, dizájnoltalmakra fordított figyelem, tudatosság növelése. Magyarországon körülbelül másfél szabadalom jut egymilliárd eurónyi GDP-re, amivel az unió középmezőnyében vagyunk. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának tanulmánya szerint a szellemi tulajdonnal tudatosan foglalkozó kkv-k akár 20 százalékkal nagyobb árbevételt érhetnek el, mint azok, amelyek nem rendelkeznek oltalmakkal. A magyar gazdaság dinamikus fejlődését az ilyen szellemi hozzáadott értéket nyújtó vállalkozások teszik lehetővé. Fontos, hogy a nemzetközi szintéren már bizonyított legjobb megoldásokat kell elterjeszteni hazánkban is Terveink közt szerepel egy egységes szellemi vagyonértékelési módszertan kidolgozása, amelynek segítségével a megszerzett jogok könnyebben szolgálhatnak alapul a fejlődő vállalatok finanszírozásához, hitelfelvételhez, értékesítéshez és a hasznosítási jogok piaci értékének megalapozásához.

A Neumann János Program a kutatóhálózatok és az egyetemek innovációs teljesítményének ösztönzését is célozza. Ebben milyen szerep jut a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának?

Kiemelten fontosnak tartom az egyetemekkel való kapcsolatok erősítését, hiszen ezek a szellemi műhelyek azok, ahol a legerősebben koncentrálódik az iparban is hasznosítható tudás. Jelenleg is vannak együttműködéseink felsőoktatási intézményekkel (19 egyetemen folyik szellemi tulajdonnal kapcsolatos képzés, közel 2 ezer hallgatót távoktatunk a jelenléti oktatás mellett), de szeretnénk ezt kibővíteni.

Az egyetemek többnyire már rendelkeznek szellemitulajdon-védelmi szabályzattal, már vannak megfelelő szakembereik, nekünk az a feladatunk, hogy tartsuk velük a kapcsolatot, frissítsük a tudásukat, megadjuk számukra azokat az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adott intézmény, kutatóhely a megfelelő oltalmazási stratégiát tudja alkalmazni.

A jövőben ezeket az együttműködéseket szeretnénk felfrissíteni és felmérni milyen további speciális tudásra van szüksége az intézményeknek ahhoz, hogy a bejelentési aktivitásuk növelhető legyen. Ehhez komplex iparjogvédelmi csomagot állítunk össze a számukra – különösen a modellváltó intézményekkel keressük a kapcsolatot, ahol komoly KFI tevékenység folyik, és ezt a munkát szeretnénk megfelelő oltalmakká konvertálni.

Az a célunk, hogy azoknak a műszaki szakembereknek mutassuk be ezeket a lehetőségeket, akik a jogi szempontokkal kevésbé vannak tisztában. A szellemi tulajdonvédelmi tudatosság növelése érdekében megállapodásokat kötünk az egyetemekkel, célzott előadásokkal segítjük a kutatókat és a technológia-transzfer területen dolgozókat, sőt kedvezményes díjért kutatási szolgáltatást nyújtunk az egyetemek és kutatóintézetek számára, ennek kidolgozása folyamatban van.

További információ:
www.sztnh.gov.hu | www.euipo.europa.eu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Van egy iparág, ahol már most 90% az újrafeldolgozás aránya

Don't Miss

A digitalizáció elengedhetetlen a fejlődésben

Ipar

Átadták Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat

252 hazai vezérigazgató véleménye alapján harmadik alkalommal ítélte oda Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat a PwC Magyarország.

A kitüntetéssel olyan hazai cégvezetőt ismernek el, akire a magyarországi vállalatvezetők példaképként tekintenek. Idén a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját, Orbán Gábort díjazták február 19-én a PwC budapesti székházában azon a sajtóeseményen, ahol bemutatták a PwC Vezérigazgató Felmérésének eredményeit.

A PwC Magyarország idén tizennegyedik alkalommal kérdezte meg személyes interjúk formájában a hazai vállalatvezetőket arról, hogy miként látják a globális és hazai gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen nehézségekkel és kockázatokkal néznek szembe.

A 2024 októbere és decembere között zajló felmérés keretében arról is nyilatkozhattak az első számú döntéshozók, hogy kit tartanak Magyarország leginspirálóbb vezetőjének. A kutatásban részt vevő 265 cégvezető válaszai alapján Orbán Gábor, a Richer Gedeon Nyrt. vezérigazgatója nyerte a 2024 Leginspirálóbb Vezetője Díjat. Az elismerés odaítélésével a PwC azokra a vezetőkre kívánja felhívni a figyelmet, akik az üzleti eredményeken túl a jövő vállalati ökoszisztémáját is építi, és egyéni fejlődésén túl a szervezet kultúra építése mellett is elkötelezettek, ezáltal példaként szolgálhatnak vezetőtársaik előtt.

A díjat Radványi László, a PwC vezérigazgatója adta át az idei felmérés eredményeit bemutató eseményen.

Az idei díjazottal, Orbán Gáborral készült videó – amelyben megosztja vezetői hitvallását és kollégái a sikerhez vezető útjáról nyilatkoznak -, valamint a kutatás eredményei a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés oldalán tekinthetőek meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magas digitalizáltságú logisztikai és disztribúciós központot adott át Miskolcon a Bosch

A Bosch, a technológiák és szolgáltatások nemzetközi szállítója átadta legújabb, csúcstechnológiás logisztikai és disztribúciós központját Miskolcon.

A központot, melynek előzetes kivitelezési munkálatai 2021-ben kezdődtek, a Robert Bosch Power Tool Kft. több mint 54 milliárd forint értékű beruházásból valósította meg. A beruházáshoz a magyar állam egyedi kormánydöntés (EKD) alapján mintegy 7 milliárd forint utófinanszírozás keretében nyújtható, vissza nem térítendő készpénz támogatást biztosít. Az ünnepélyes átadáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Fükő László, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója.

„Nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú technológiai infrastruktúránknak, munkatársaink szaktudásának és elkötelezettségének köszönhetjük kiváló eredményeinket. Ez a beruházás az elektromos kéziszerszám üzletághoz tartozó telephelyünk jelentőségét még tovább erősíti a vállalatcsoporton belül”

– mondta Fükő László.

Jövő gyára megoldások közel 100 ezer négyzetméteren

A nagyszabású beruházással egy olyan korszerű raktári struktúrát alakítottak ki a Miskolci Ipari Park területén, amelyben számos Ipar4.0 megoldást is alkalmaztak. A rendszer a teljes értéklánc mentén valós időben, automatikusan kezeli és követi az árut annak beérkezéstől kezdve a felhasználáson és a csomagoláson keresztül a kiszállításon át egészen a megérkezésig. A digitalizációnak köszönhetően a hibák száma akár 20 százalékkal csökkenthető, a folyamatok hatékonysága pedig jelentősen javítható. A rendszerek integrációjához kapcsolódó szoftverfejlesztésekkel, az ehhez szükséges vizualizációs, csomagolást, anyagmozgatást, raktározást vagy nyomkövetést segítő eszközöknek köszönhetően évente akár 204 ezer paletta áru is kiszállítható világszerte. Ha pedig ezt a raklapmennyiséget egymás mellé raknánk, akkor Miskolctól egészen Székesfehérvárig tartana a sor.

A közel 100 ezer négyzetméter nagyságú területen elhelyezkedő központ mellett a Robert Bosch Power Tool Kft. olyan kiegészítő infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósított a telephelyen belül, mint a kamionforgalom számára létesített úthálózat vagy a 800 méter hosszú csatornarendszer, hiszen évente nagyjából 3300 kamionra van szükség a fenti árumennyiség szállításához. A Bosch csoport legnagyobb, miskolci kéziszerszámgyárában évente több mint 14 millió darab terméket gyártanak a legmodernebb technológiákkal. A beruházás eredményeként az új létesítmény a vállalatcsoport elektromos kéziszerszám üzletágának egyik meghatározó késztermékelosztó raktára lesz a kelet-közép-európai régióban, illetve késztermék- és alapanyag raktárként is működik majd, ahonnan a világ 26 országába szállítanak különböző cikkeket és komponenseket.

Fókuszban a fenntarthatóság és az ügyfélközpontúság

A miskolci logisztikai és disztribúciós központ a Bosch mintegy 780 raktárból álló nemzetközi ellátásilánc-hálózatának fontos része. A Bosch 37 ezer munkatársa foglalkozik beszerzéssel és logisztikával világszerte, naponta mintegy 230 gyárat látnak el alkatrészekkel és nyersanyagokkal. Meghatározó feladatuk, hogy a Bosch ügyfeleinek magas szintű kiszolgálása érdekében az egész értékfolyamat során folyamatos, fenntartható és rugalmas ellátási láncot működtessenek.

„Az új, miskolci létesítmény építése során is különösen ügyeltünk arra, hogy a projektet a Bosch szélesebb körű fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban valósítsuk meg. Az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás és a zöld logisztika ugyanolyan prioritást kapott, mint a szolgáltatási szintek javítása, a költséghatékonyság vagy a piacbővítés. Számunkra a fenntarthatóság tehát nem csupán egy lehetőség, hanem kötelező cél”

– hangsúlyozta Fükő László.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára, a győri Széchenyi István Egyetemre.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvény találkozási lehetőség, verseny és az ipari kapcsolatépítés színtere is egyben. Regisztrálni március 2-ig lehet.

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai cserélhetnek tapasztalatot és mutathatják be tudásukat. A rendezvény azonban mindig jóval több puszta versenynél: összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel, betekintést enged tényleges projektekbe, és mindeközben valódi közösséget kovácsol. A konferencia mára nemzetközivé vált, amelyen a magyar egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni felsőoktatási intézmények is. A program különlegessége, hogy azt teljes egészében egyetemisták szervezik a hallgatói önkormányzat irányításával.

A Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája fókuszában a gyakorlati problémák megoldása áll, amelynek során a résztvevők valós ipari kihívásokra kereshetnek válaszokat, és ismertethetik saját kutatási eredményeiket vagy projektmunkáikat. Az esemény célja nemcsak a szakmai fejlődés elősegítése, hanem az ipar és az oktatás közötti együttműködés megerősítése és olyan kapcsolatok kialakítása is, amely hozzájárul a hallgatók jövőbeni karrierjének építéséhez.

A vállalkozások részéről óriási az igény arra, hogy bevonják aktuális projektjeikbe a hallgatókat. A verseny során a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. A rendezvény eredeti, még 2006-ban lefektetett koncepciója nem csupán kiállta az idők próbáját, hanem egyre fontosabbá is válik a 21. században: mérnöki hallgatói verseny keretein belül nyújt lényegében gyakorlatorientált képzést úgy, hogy a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal, és ami még fontosabb, tehetséges hallgatókkal gyarapodhatnak.

Az idei program a hagyományoknak megfelelően az autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 13-án, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 16-i prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára – amelyet több szórakoztató esemény, ismerkedési est és bográcsozás is színesít – március 2-ig várják a jelentkezéseket. Bővebb információ és a regisztrációs űrlap itt érhető el, a tavalyi rendezvény beszámolója pedig itt olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!